Székelyföldön nincs hagyománya a szamártartásnak, furcsán is néznek azokra az emberekre, akik efféle vállalkozásba kezdenek. Hát még azokra, akik meg is fejik és meg is isszák a szamár tejét! Homoródszentmártonban a Sorbán család szamarainak csodájára járnak, hisz ennyi csacsit egy helyen nem látott még a székely.

Az ősz minden formájában szemet gyönyörködtető: akkor is lenyűgöz, ha az esőfelhők rátelepednek a fák hegyére, a dombokra, az esőcseppek meg gyöngyszemként csüngnek a vöröslő hecsedlibogyókról. Ilyen esős, borús, sáros délutánon érkezem Homoródszentmárton egyik utcácskájába a Sorbán családhoz, ahol a komor idő ellenére jó kedv lakozik. Az udvaron Terus és bátyja, Misu egy felnyergelt szamarat sétáltatnak, várják a nyílt napra érkező vendégeket. Terus ugyan csak második osztályos, de úgy beszél, mint a felnőttek. Mindent tud nemcsak a szamarakról, hanem a környezetében élő emberekről és állatokról is. Közvetlen, úgy beszél hozzám, mintha régi ismerőse lennék. Bemutatja az udvaron feltűnő Morzsikát, az aprócska palotapincsit, majd Gömbit, a három fekete macska közül az egyiket. Később tudom meg édesanyjától, hogy öt hónapra született a kislány, de ezt ma már senki nem mondaná meg róla. A szamarakat az ő óhajára vásárolták szülei, és az egész farmot el is nevezték Terus csacsis birodalmának. Azt mondja, imádja a szamártejet, főleg kakaós kávéval.
A nyílt nap lehetőséget teremt megismerkedni az eredetileg Afrikából származó szamarakkal, akik a helyi viszonyokhoz is alkalmazkodtak az elmúlt évszázadban. Kíváncsi és cuki állatok, nem lehet őket nem szeretni. Csillag, Terus kedvenc csacsija az elsők között került a családhoz, jámbor, kedves jószág, és egyáltalán nem lehet azt mondani rá, hogy buta szamár. Terus hiába akarja őt belevezetni a pocsolyába, úgyis kikerüli. Makacsnak viszont valóban makacs: ha nem akar egy tapodtat sem tenni, paskolhatják a hátsóját, húzhatják a kantárt, meg sem mozdul. Szamaragolni is csak akkor lehet rajta, ha ő is úgy akarja. Terus azt mondja, csak egyszer látott szamarat, mielőtt nekik is lett volna.

Tehenekről váltottak szamárra 

A gazda, Sorbán Mihály építészmérnök, felesége, a temesvári származású Camelia pedig kertészmérnök. Munkájuk mellett egy éve tértek át a szarvasmarha-tenyésztésről a szamarak tartására, és máris negyvenkét nagy fülű jószág tulajdonosai. Pedig szamár- és strucctartásra nem is adnak támogatást, tudjuk meg a fiatal házaspártól.
– Húsz fejőstehenünk volt, de eladtuk, mert belefáradtunk. Nagyon nehezen lehet megfelelő személyt találni az állatok gondozására, és a tehenek sok törődést igényelnek. Nyaralni, szórakozni sem tudtunk elmenni az állatok miatt. Nekünk pedig munkahelyünk is van, nem volt időnk. A szamarakkal nincs sok gond, tavasztól késő őszig kint vannak a mezőn, villanypásztorral elkerített területen, csupán a vízről kell gondoskodnunk. Az önitatókkal és önetetőkkel felszerelt istállóban telelnek ki, egy-két bála szénán egy hétig is elrágódnak. Nincs nagy kiadás utánuk – mondja a családfő. Ugyan Nagyváradon van egy nagyobb szamárfarm, senki nem akarja megosztani a tudást, ezért saját tapasztalataikra vannak utalva, többnyire az internetről szereznek információt a szamarakkal kapcsolatos tudnivalókról. Amikor a faluban megtudták, hogy megfejik a szamarat, mindenki kacagta, mondják a fiatalok.
Egyelőre csupán két szamár tejét tudják hasznosítani, Magyarországról már vásároltak egy kisebb pasztörizálót, de eddig még nem volt olyan nagy mennyiségű tej, hogy használniuk kelljen. Cami több projektben is gondolkodik: szappant is készített már, de fagylaltot is szeretne a szamarak tejéből, ugyanakkor hosszú távon autista, sérült gyerekeket is szeretne fogadni a farmon, ezért be is iratkozott egy terápiás kurzusra, ami a vírus miatt sajnos elmaradt. A szamarak amúgy nagyon hosszú ideig élnek, akár a 40-50 évet is megérhetik.

Remény és Istvánka

Terussal és Csillaggal jó nagy sárban sétálunk ki a falu fölött emelkedő dombra, ahol a nyílt napot tartják, ugyanis itt legelészik az egész szamárállomány. Az anyák külön elkerítve vigyáznak kicsinyeikre. Nem szokványos neveket kaptak a csacsik: Remény, a csacsilány elsőként látott napvilágot és nevében benne van a jövő reménysége, Istvánka pedig fiúnak született, ezért Terus szerint ez a név illett rá a legjobban. A kislánytól azt is megtudom, a szamarak fejés közben ugyanúgy tesznek, mint a kutyák, amikor hasukat vakargatjuk: rúgnak a hátsó lábukkal.
Pár perc alatt benépesül a domboldal, sok gyerek érkezik szüleivel a csacsis napra. A kisebbek vidáman szamaragolnak, a nagyobbak kockacukrot osztogatnak a barátságos jószágoknak, a felnőttek pedig a szamártejet kóstolgatják. Teljesen szagtalan, az íze pedig picit édeskés, mint a kókusz- vagy mandulatejnek. Először mindenki idegenkedik tőle, majd kóstolás után elégedetten nyugtázza: nem is rossz.

De mire jó a szamártej?

A szamártej igen gazdag laktózban, ugyanakkor zsírszegény. Szakértők szerint az emlősök közül a szamár teje hasonlít leginkább az emberére. Az ENSZ állásfoglalása szerint a szamártejnek „különlegesen jótékony hatása” van az egészségre.
A szamártej 46-szor több C-vitamint és négyszer annyi vasat tartalmaz, mint a tehéntej, valamint kevés zsiradékot. Több típusú természetes antibiotikum és baktériumölő található a szamártejben, valamint számos vitamint – A, B1, B2, B6, C, D, E –, ásványokat, proteineket, nyomelemeket: kalciumot, magnéziumot, foszfort, nátriumot, vasat, cinket tartalmaz. Fontos mennyiségű esszenciális zsírsavat és nagy mennyiségű Omega 6-ot és 3-at tartalmaz. A fő probioticum, amit a szamártej tartalmaz – Lactobacillus Plantarum – védi a vastagbelet.
Általában kisbabáknak és gyerekeknek ajánlják, serkenti a növekedést, illetve azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik allergiásak a tradicionális tejfélékre. Jó a köhögésre, asztmára, allergiára.
Egyre elterjedtebb a felhasználása a kozmetikumok készítésében, a benne található ásványok és nyomelemek hidratálják és regenerálják a bőrt, öregedésgátló, bőrnyugtató hatása és bőrszerkezet-átalakító tulajdonsága van. 
Rengeteg jótékony hatása mellett az ára is ehhez mérhető: egy liter tej 100 lejbe kerül, de naponta kúraszerűen elég egy fél decit elfogyasztani. Ha visszaosztjuk, egy fél deci csak öt lejbe kerül. Egyébként a világ legdrágább sajtja is szamártejből készült: egy kilogramm sajthoz 25 liter tej szükséges, így egy kiló szamársajt ára akár 1000 euró is lehet. Aki kedvet kapott a szamártej megkóstolásához, megrendelheti a Sorbán családtól, akik legtöbb esetben házhoz is szállítják. Egyelőre még nem, de hosszú távon a hús értékesítésében is gondolkodnak, hisz a szamár húsa kiváló kolbásznak, szaláminak is.