Megújítaná a már országosan levédett Hargita sajt márkát Hargita Megye Tanácsa, együtt alintézményével, a fejlesztési ügynökséggel. A Hargita sajt ötlete még 2009–2010-ben fogalmazódott meg, és már akkor Kiss Ferenc magyarországi sajtmester segédkezett a márka meg a receptúra kialakításában. Már több mint tíz éve született meg a Hargita sajt márka ötlete Hargita Megye Tanácsánál, az északolasz autonóm testvérrégió modellje alapján. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az olaszországi Aosta-völgy régió modellje kiváló példa a saját, célirányos brand megteremtésére és a helyi termékekben rejlő lehetőségek kiaknázására. – Hargita megyében is ez a célunk, hogy az ilyen jellegű sajtokat minél jobban lehessen értékesíteni és erősíteni a piacon. Fontos, hogy beszéljünk a Hargita sajtról meg a sajtcégek ügyéről is, hisz a jövő az egységben, a társulásokban és a szövetkezetekben rejlik. Az új európai uniós támogatási rendszerben az eddigieknél több pénzt kell lehívni, emellett fontosnak tartjuk a magyar kormány agrártámogatását, amely a szövetkezetekben is hasznosítható. Hargita Megye Tanácsa és alintézménye, Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége folyamatosan azon dolgozik, hogy a Hargita sajt megállja a helyét az európai országokban, és mihamarabb az üzletek polcaira kerüljön, akár Németországban is. A Kiss Ferenc sajtmesterrel megálmodott recept elkészültéig hosszú és rögös utat jártunk be, és most megújítjuk – fejtette ki az elöljáró. A Hargita sajt országosan levédett márka, amelynek ismét egyre nagyobb figyelmet kezdett szentelni a megyei tanács, illetve az alintézményeként működő fejlesztési ügynökség is. Szeretnék, ha mielőbb elkezdenék a Hargita sajt készítését, amelyben ezentúl is Kiss Ferenc sajtmester fog segíteni. Kulcsfontosságú egy közös érlelő létrehozása, hisz az majdnem száz százalékban lehetővé teszi, hogy a kicsit különböző módon elkészített sajtok ugyanolyan ízvilággal rendelkezzenek majd. Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója úgy véli, a Hargita sajt biztonságot nyújthat a gazdáknak, és minden termelő, aki megfelel az előállítás, feldolgozás metodológiájának, csatlakozni tud. – Olyan sajtról van szó, amely előállításának, elkészítésének külön előírásai lennének, például a tehenek nem fogyaszthatnának szénán kívül más takarmányt. Az utóbbi időben azonban nagyon sok gazda kezdte el biogazdaként a tevékenységét, így nekik talán még egyszerűbb lenne a csatlakozás ehhez a kezdeményezéshez. A kis gazdaságokban, bár nagyon finom, egészséges és minőségében egyedi sajtokat állítanak elő, az a bizonyos szükséges mennyiség nem érhető el, így nehezebben van lehetőségük akár nemzetközi piacokra is kijutni. Fontos a közös logisztika, illetve egy márka, a célközönség pedig egyértelműen nem csak belföldi. Folyamatban van a Hargita sajt munkacsoport létrehozása, amelyet Hargita Megye Tanácsa fog koordinálni, ezáltal pedig a szakemberek megoszthatják egymással véleményüket, közös irányvonalakat fogalmazhatnak meg, és elkezdődhet a közös munka – mondta el az igazgató. Kiss Ferenc sajtkészítő szerint, aki idejön és megkóstolja az itteni tejtermékeket, azonnal rájön, hogy teljesen más, mint például Magyarországon. – Ez sok mindennek köszönhető, az itteni termékeknek van egy terroirjellegük. Azok a mikrobák, amelyek az itteni legelőkön megtalálhatók, esszenciális ízvilágot adnak a termékeknek. Az ilyen áremelkedések mellett olyan terméket kell létrehozni, amely mindenkinek megfelelő, jó, és a termelők számára is biztos jövedelemforrást tud biztosítani. A nagy, híres sajtok kialakításához évtizedek kellettek, de hátha a mai felgyorsult világban lehetőség lesz ennek a kialakítására akár öt éven belül is! Akkor van értelme az egésznek, ha a termelő elkészít egy alapsajtot, amelyet elvisz a központi érlelőbe, ott pedig azonnal kifizetik neki az előállított terméket. A külföldi példákat figyelembe véve az ehhez hasonló rendszerek még ma is működnek, ezt kellene adaptálni nekünk is – vélekedett a sajtkészítő mester. Hozzátette, hogy egyik legfontosabb a márka, a jó reklám, mert akkor bárhol a világon el lehet adni a terméket. Kiemelte, hogy nagyon fontos a politikai akarat, hisz ez teljes egészében a döntéshozók segítségével valósítható meg. Úgy látja, hogy a helyi önkormányzatokban megvan a kellő akarat a termelők támogatására. Szilágyi Dalma-Orsolya