Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége a „CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért” uniós projekt keretében 3 tájékoztató fórumot szervezett, érintve többek között a pályázati lehetőségeket, az elérhető támogatásokat, különösen a biogazdálkodás témában, kis gazdaságok jogi lehetőségeit, valamint az európai uniós közös agrárpolitika részletes és érthető bemutatására is kitértek. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért uniós projekt keretében három tájékoztató fórumot szervezett, amelyből kettőt már meg is tartottak kedden és tegnap, Felsőboldogfalván és Csíkszeredában. Az utolsó fórumnak Gyergyószentmiklós ad otthont ma 10 órától kezdődően a Batthyányi Ignác Technikai Kollégiumban. – A közös agrárpolitika változásáról folyamatosan kell tudjanak a gazdák, folyamatos információáramlásra van szükség. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdák nem minden esetben jutnak hozzá megfelelő és időben érkező információkhoz. Éppen ezért az ügynökség a közös agrárpolitika népszerűsítését finanszírozó brüsszeli támogatást hívott le idén, ezáltal is segítve mindennapi tevékenységüket. Az eseményen elhangzott előadások igyekeznek aktuális információkkal szolgálni a jelenlévők számára – hangsúlyozta Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, egyre nagyobb szerepet kap mindennapjainkban az egészséges élelmiszer fogyasztása, ezért minden szempontból igyekeznek a helyi termelők segítségére lenni. Ezúton is kérte a gazdákat, bármilyen probléma esetén bátran keressék fel a megyei tanács munkatársait, hisz lehetőségükhöz mérten igyekeznek minden helyzetben segítséget nyújtani. A fórumon számos aktuális témát érintettek az előadások: az aktuális pályázati lehetőségeket, az elérhető támogatásokat, különösen amelyek a biogazdálkodásra vonatkoznak, bemutatták az Európai Unió közös agrárpolitika fontosabb célkitűzéseit, ismertették a hegyvidéki védjegy és gasztronómiai pontok kialakításának folyamatát, nem utolsósorban pedig bemutatták a Székely termék védjegycsaládot. Varga Péter közös agrárpolitikai szakértő kitért az új közös agrárpolitika célkitűzéseire, kiemelve, hogy melyek azok a szegmensek, amelyek leginkább érinthetik a gazdák tevékenységét. Mint megtudtuk, a biodiverzitást érintő stratégiában uniós célként szerepel a növényvédő szerek használatának 50 százalékkal való csökkentése. Ezt a folyamatot valószínűleg azáltal lehet követni, hogy a jövőbeni területalapú támogatások igénylésekor a gazdáknak fel kell tüntetniük, milyen formában és mértékben járulnak majd hozzá a biodiverzitás céljainak teljesítéséhez. A Farm to Fork stratégia, mint Varga Péter elmondta, nem a rövid ellátási láncot jelenti, hanem az úgynevezett termékpályát szeretnék megváltoztatni. Ez azt jelenti, hogy a termelő a termékének jövedelméből ne csak 10 százalékához jusson hozzá, hanem nagyobb arányban élvezze munkájának gyümölcsét. Bakó Csaba, az AFIR képviselője és Fancsali Kálmán pályázati szakember ismertette az aktuális és jövőben elérhetővé váló pályázati lehetőségeket. Mint megtudtuk, a támogatásokból fennmaradt összegekre a pályázatokat a gyümölcstermesztés és az üzemek fejlesztésére fogják kiírni nagy valószínűséggel. A kisgazdaságok jogi lehetőségeiről, szövetkezetbe való társulás jogi lépéseiről és a cégalapítás folyamatáról Sándor Mária-Magdolna jogász számolt be a jelenlévőknek. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség képviselője kitért a támogatások bemutatására, különösen azokra, amelyek a biogazdálkodást veszik célba. Gheorghe Hîrlav, a Hegyvidéki Területek Országos Ügynökségének vezető tanácsosa a Hegyvidéki Termék védjegyet és a Gasztronómai Pontok kialakításának folyamatát ismertette. A Helyi Gasztronómiai Pontok a vidéki házak magánkonyhái által alkotott egységek, ahol kulináris termékeket készítenek és szolgálnak fel, a térségre jellemző receptek szerint, legtöbb tizenkét fő számára. Az alapanyagként használt termékek saját gazdaságból, illetve olyan ellátó egységekből származnak, amelyek megfelelnek az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági feltételeknek. Végül Cilip Árpád ismertette a Székely Termék védjegycsalád jelenlegi helyzetét, illetve a jövőbeni terveket. Mint megtudtuk, egy havi termékvásáron akár 53 ezer lej is megfordul, és minden 25 új védjegyes termelő által 75 új munkahelyet tudnak teremteni. A hegyvidéki védjegy igénylésében ötven termelőnek segít az ügynökség, ez azért hasznos, mert aki megkapja a védjegyet, annak az áruforgalmi adója 9 százalékról 5 százalékra csökken, illetve a pályázatoknál is további pontokkal értékelik. (x)