A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány 2011-től agrárinnovációs koncepciót dolgozott ki, amelynek több eleme volt, és az elmúlt évek alatt folyamatosan működött. Ennek keretében a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjával közösen számos kutatás, tanulmány született, amelyeket publikáltak is a nagyközönség számára. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány 2011-től profilbővítést hajtott végre: Magyar Ferenc operatív alelnök kezdeményezésére az alapítvány agrárinnovációs koncepciót dolgozott ki, amelynek több része is folyamatosan működött az elmúlt években. Ahogyan az alapítvány hivatalos weboldalán is olvasható: figyelembe véve a térségi adottságokat, a családi háztartások működési modelljeit, valamint az elmúlt két évtized kezdeményezéseinek jellegét, olyan komplex agrárinnovációs projekt indítására volt szükség, amely a helyi jellegű termékektől a tájkultúráig, a termelési technológiák megismerésétől a kommunikációs és marketingkérdésekig, a termék-előállítás sikeres gyakorlataitól, illetve a mintaprojektek létesítésétől a többszintű szakmai képzésig és ismeretterjesztésig a vidéki térségekre jellemző „agrár”-kérdéskör minél több szegmensét átfogja és rendszerbe foglalja. Az agrárinnovációs projekt egyik része az agrárirányultságú felnőttképzések és különböző székelyföldi léptékű agrárinnovációs fórumok szervezése. Mintagazdaság létrejöttét támogatták Csibában, illetve még sok más kisebb-nagyobb program mellett az alapítvány minden évben a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjával együttműködve elemzőprogramot indít a székelyföldi agrárinnovációs folyamatoknak valamilyen területére vonatkozóan. Idesorolható a biogazdaságok, fiatal gazdák kérdése, a digitalizáció megjelenése, a szakképzések és a szakmai tudások helyzete, valamint az adatgazdaság és az agrárszektor kapcsolata. Minden évben egy bizonyos tematikát megragadva elindítanak egy kutatási programot, ezalatt zajlik az adatgyűjtés, az interjúk készítése, a tájékozódás, az elkészült munkából pedig tanulmánykötetet állítanak össze. E kötetek mind szabadon elérhetők bárki számára az alapítvány weboldalán. Eddig összesen nyolc ilyen tanulmánykötetet készítettek, különböző tematikákat felölelve. – Nagyon lényegesek ezek a munkák. A székelyföldi térségben nagyon jelentős az agrárpotenciál, amit sokáig nem így gondoltunk. Az elmúlt tizenöt évben európai léptékben is elindult egy nagyon fontos folyamat, pontosan az új vidékfejlesztési paradigma, amelynek lényege, hogy a vidéki értékeket felértékeljük. Felértékelődik a vidéki életforma, az egészséges táplálkozás, és felismerjük a rurális életforma előnyeit. Ebben a programsorozatban eddig körülbelül 120 olyan vállalkozóval, kezdeményezővel készítettünk interjút, aki megpróbált másként gazdálkodni, termelni, más termékeket előállítani, és nem hagyományosan működni, mint ahogyan az önellátó székelyföldi családok működtek – emelte ki dr. Biró A. Zoltán, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központ intézetvezetője. – A legutóbbi kiadvány a szakmai tudás kérdéskörével foglalkozik. Amiket itthon innovatív kezdeményezésnek nevezünk, legyen szó gomba-, rózsa- vagy ribizlitermesztésről, ezek mind olyan tudásra alapozódnak, amelyet a kezdeményezők a térségen kívül szereztek meg. Erre a folyamatra rátevődött egy nagyon jelentős tudástranszfer-folyamat, tehát külső, távoli szakértők jöttek el a térségbe, akik például a sajtkészítés fortélyaira tanították meg az érdeklődőket pár hét alatt. Ezeknek a szerepéről, helyi viszonyáról készített elemzések tulajdonképpen egyfajta körképet adnak arról, hogy a tudásszerzésnek milyen formái is fellelhetők. A következő megjelenő kötetben az utóbbi években felbukkant adatalapú agrárgazdaság összefüggéseit fogják tárgyalni, és ennek az európai léptékben is újszerű fordulatnak a térségi kiindulópontjait igyekeznek számba venni. – Érdekes dolog, hogy akik innovatív dolgokba vágnak bele, a környezetük nem mindig értékeli. Van, ahol ironikusan, és van, ahol távolságtartóan kezelik ezeket az újszerű kezdeményezéseket. A társadalmi beágyazódás nem feltétlenül problémamentes folyamat, és tulajdonképpen azzal, hogy megkeressük őket és beszélgetünk velük, illetve mindezt egy kiadványban megjelentetjük, egyfajta segítséget nyújt a munkájuk előrehaladásában – jegyezte meg az intézetvezető.

Szilágyi Dalma-Orsolya