Nehéz helyzetben vannak a hazai tejtermelő gazdák, a jelenség pedig több okra is visszavezethető: részint a külföldről beáramló, tartalmát tekintve gazdagabb, olcsó „ipari” tej nagy teret foglal el a felvásárlói körökben, ezzel kiszorítva a kistermelőket, egy másik probléma, hogy a gazdáknak kifizetett nagykereskedelmi felvásárlói tejárak jóval elmaradnak az elvárttól, míg a fenntartási költségek folyamatosan nőnek. Miközben a tejtermelő gazdáknak nem kis anyagi befektetéssel kell eleget tenniük az egyre szigorúbb elvárásoknak a számos technikai és minőségi előírás mellett, a tejfeldolgozók részéről a vásárlói kedv nem nőtt, mi több, a tej egységára sem emelkedett a költségek növekedését követve.
Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a székelyföldi tejtermelő gazdák jelentős részénél megfelelő minőségű a tej – egy Udvarhelyszéken tevékenykedő, tejmintákat gyűjtő ellenőr szerint eddig a vizsgálatok során egyszer sem volt olyan eset, hogy a tej alacsony minősége miatt visszamondta volna egy kliensét az adott felvásárló tejfeldolgozó üzem.

Minőséget jelző sarokszámok
A tejminták elemzése során a tej összes olyan releváns tulajdonságát megvizsgálják, amelyek fontosak a feldolgozás következő lépéseit tekintve. Figyelik a tej pH-értékét, a tejzsírtartalmat, valamint azt a két higiéniai tényezőt, amely a tej minősége mellett a tartósságáért is felel: az összcsíraszámot és a szomatikus sejtszámot. Az aktualizált kritériumok szerint a tej akkor minősül átvételezésre vagy feldolgozásra megfelelőnek, ha az összcsíraszáma (mikrobaszáma) nem haladja meg a 100 000-et, szomatikus sejtszáma pedig a 400 000-et milliliterenként. Minőségét ezek mellett jelzi, hogy mekkora a tejzsírtartalom h2-értéke, ugyanis ezt a tehenek fajtája is befolyásolja, valamint a tej foka (a tejzsírszázalék), amely fogyasztói tej esetén 3,5, ipari termelői tej esetén 4, akár 4,5% is lehet. 
Fancsali Levente gazda harminc udvarhelyszéki gaz­daság tejmintáit gyűjti össze és továbbítja egy kolozsvári laborba kivizsgálás céljából. Megkeresésünkre elmondta: mindenik gazda igyekezett eddig eleget tenni az elő­írásoknak, gazdaságaikban az évek során szemmel lát­ható fejlődés tapasztalható, és a mintákból ítélve eddig nem volt probléma a tejek minőségével sem. 
– Átlagosan kijön a 3,5-3,8%-os tejzsírszázalék, és a korábbi időkhöz képest a gazdaságok higiéniáját igazolja, hogy a csíraszám is egyre alacsonyabb tendenciát mutat. Ez határozottan annak köszönhető, hogy a gazdák gépesítettek, már nem kézzel fejnek, nem viszik a csarnokba a tejet, így azt útközben szennyeződés sem tudja érni – fogalmazott Fancsali.

Tartósabb és tisztább, mint régebben
A nyers tej összcsíraszámát a fejés, valamint a tejkezelés tisztasága, higiéniája befolyásolja, a feldolgozást követően pedig a tejtermékek minőségét annak baktériumszáma határozza meg (köbcentiméterenként mérve). Fancsali rámutatott: a tejek minősége ma azért jobb, mert a fejőgépeket és kompakt fejőrendszereket használó gaz­daságoknál a tej, mondhatni, semmi mással nem érintkezik a tehenek tőgyén kívül. 
– A tej csíratartalmáért felelős mikrobák többsége nem a tőgyből, hanem a tőgy vagy a tőgybimbó felületéről, továbbá a környezetből, pontosabban a tejjel érintkező felületekről (például fejőgép, tejvezeték) származik. Ezek mellett a csíraszámot további szennyezőanyagok is növelhetik, mint a bélsár, az állatok alá terített alom vagy egyéb külső szennyeződések – ismertette. Fontos meg­jegyezni, hogy a csíraszám mértéke nagy hatással van a tejben levő baktériumok elszaporodására, ezáltal arra is, hogy meddig áll el a tej. 
A másik mikrobiológiai minőségi jellemző a szoma­tikus sejtszám, melynek változása sok kedvezőtlen jelenséget tud jelezni, ilyen az állatok megbetegedése vagy azok tőgyének gyulladása. Utóbbi két szempontól is veszteséges: egyrészt a tőgygyulladásban szenvedő állat tejét nem lehet értékesíteni, másrészt gyógyszeres kezelés szükséges a haszonállat gyógyításához. A tő­gygyulladás emellett a késztermék minőségére és a tej ízére is hatással van, ennek oka, hogy a megváltozott összetételű tejben a kazein mennyisége csökken, míg a savófehérjéké megnő. Fancsali szerint az említett problémákat gondosan kezelik a gazdák, de kivételek így is adódnak. Mint mondta, olyanra már volt precedens, hogy egy antibiotikumos kezelés alatt álló haszonállat teje keveredett több ezer liter minőségileg megfelelő tejhez, ami csak a feldolgozáskor derült ki. 

Pálcát törhetnek az alacsony árak
Egy székelyfancsali gazda portáján járva igazolódott vissza, hogy a tejtermelés a jelenlegi nagykereskedelmi árak miatt veszteségessé kezdett válni. Fancsali Árpád több tíz éve tevékenykedik tejtermelő gazdaként, s mint megjegyezte: ha a támogatások csökkenni fognak, és az üzemanyag-kiegészítést megvonnák, az radikális mértékű változásokat hozna a hazai tejtermelésben. 
– A tejet idén nyáron 1,6 lejért vásárolták fel a fel­dolgozók, majd emelték az árat 1,7 lejre. A téli árat a múlt hónapban határozták meg, így 2,15 lejben vásárolják fel a tej literét. De ha csak ebből kellene fenntartanunk a gazdaságot, napi két fejéssel számolva mínuszban jönnénk ki – mutatott rá a gazda, aki naponta nagyjából 250 liter tejet értékesít.
A költségekről beszámolva azt mondta: a tej felvásárlási árát legalább három lejre kellene emelni literenként, hogy a gazdáknak megérje. 
– Ahhoz, hogy hatékony legyen a munkavégzés és megfelelő minőségű a tej, számos berendezést meg kell vásárolni: tejhűtő tartályt, speciális keverőegységet, szi­vattyúkat, fejőgépeket, ki kell építeni a tejszállító vezetéket a fejés és a tárolás helye közt. Ezeket minden fejést követően tisztítani kell savas és bázikus oldattal, nem beszélve arról, hogy ha egy elem meghibásodik vagy elszakad, a pakolások és tömítések cseréjét leszámítva legalább ezerlejes tétel – vázolta a gazda.
Fancsali szerint a gazdák kedvét tovább rontja, hogy „folyvást hol a támogatások csökkentéséről, hol az ellenőrzésekről, hol a támogatások folyósításának késéséről kapnak hírt”, és ez is hozzájárul, hogy egyre többen hagy­nak fel a gazdálkodással. 
A gazda feltevését Fancsali Levente is megerősítette: mint mondta, az idei évben ellenőrzött harminc tejtermelő gazdaságból több is jelezte, hogy a következő évben már nem lesz szükség mintavételezésre, mert felhagynak a gazdálkodással.