Már az idén a nagyáruházak polcaira kerülnek az első hazai gyártású műhúskészítmények, ezzel a húst borsóproteinnel helyettesítő Fehér megyei cég is beszáll abba a globális szinten több milliárd dolláros piacba, mely hosszabb távon az egész állattartási ágazatot megváltoztathatja.

Nemrégiben látott napvilágot az a hír, miszerint a Fehér megyei Vajasdon (Oiej­dea) székelő Salconserv Food Kft. Verdino márkanéven újdonságszámba menő termékek gyártását, illetve forgalmazását kezdi meg a kö­zeljövőben. Borsóproteinen alapuló ultrafriss termékekről van szó. Lesz például hamburgerpogácsaként, őrölt húsként, vagy akár miccsként kínált alapanyag is. A hazai gyártású műhústermékek első forgalmazói a Kaufland és az Auchan áruházak lesznek. Külföldön az ilyen húst helyettesítő áruféleségeket már jó ideje forgalmazzák, és nagy keresletnek örvendenek. Képletesen fogalmazva, olyan húsról van szó, ami nem is hús. De ne szaladjunk ennyire előre. A borsóprotein kiváló alternatívát nyújt a szükséges fehérje és aminosav pótlására, és mint ilyenek, helyettesíthetik az állati eredetű fehérjét. Arról nem is beszélve, hogy el lehet kerülni a káros koleszterinbevitelt. Az orvosok ezért is ajánlják a vörös húsok, a disznóhús, illetve a belsőségek kerülését, de úgy általában a túlzott húsfogyasztás megelőzését. Amúgy szervezetünknek testsúly­kilo­grammonként kb. 0,8 gramm fehérjére van szüksége, ami egy 70 kilogrammos személy esetén naponta 56 grammnyi fehérjeigényt jelent.

Túlterhelt környezet
A túlzott húsfogyasztásnak egyébként a környezetterhelés terén is súlyos vetületei vannak. Idetartozik, hogy az állattartás hovatovább káros lehet, s ugyanakkor tudományos felmérések szerint a következő évtizedekben annyival megnő(het) a hús iránti kereslet, hogy ha élő állatokból kell(ene) fedezni az igényt, akkor azzal teljesen tönkretesszük a bolygót. A jelenlegi hústermelési gyakorlat fenntarthatatlanságát hangsúlyozza az a felmérés, melynek tanulsága szerint az elmúlt 50 évben megduplázódott a globális húsfogyasztás mértéke. Míg 1961-ben az átlagos évi húsfogyasztás személyenként 23 kilogramm volt, 2014-re ez az érték már egy főre számítva évi 43 kilogrammra nőtt. Következésképpen 2050-re akár 50-70%-kal emelkedhet a hús iránti kereslet. Egy tavaly készült felmérés szerint a húsfogyasztás leginkább Kínában és Indiában fog növekedni.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állattenyésztés felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 18%-áért. Vannak olyan kutatók is, akik szerint a valós szám inkább 50% körül van. A tehenek kérődzése és ürüléke metángázt termel, a takarmány termesztése pedig rengeteg termőföldet és vizet igényel. Ugyanakkor az állattenyésztés melléktermékei szennyezik az ivóvizet, aminek felét már így is a húsukért tartott állatoknak termesztett takarmánynövények öntözésére használják fel.
A vázoltakból is kikövetkeztethető, hogy a hagyományos hústermelés előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. Ezzel is számoltak a tudósok és a kutatók, megpróbálva előállítani az igazi húsra megtévesztésig hasonlító műhúst, ám anélkül, hogy ehhez haszonállatok tömegeit kellene felnevelni és levágni.

Ráharaptak a befektetők
A múlt esztendő elején robbant a hír, hogy a Burger King olyan whoppert dobott a piacra, amely génszerkesztett műhúspogácsával készült. A terméket 59 gyors étteremben tesztelték, sikeresen. Az Impossible Whopper olyan népszerű lett a vásárlók körében, hogy 2019 folyamán a cég összes amerikai éttermében étlapra került. A szóban forgó „hús” különben nemcsak növényekből készül, az eljárás kulcsszereplője ugyanis a Pichia Pastoris nevű élesztőgomba. Igen leegyszerűsítve: egy szójából származó fehérjét kódoló gén – amely hasonlít az emlősökben található egyik génre – és az élesztőgombából származó gén segítségével állítják elő a húsízért felelős fehérjét, amelyhez aztán szója- és búzaproteineket adagolva gyártják le a hamburgerpogácsát és még egy rakás másféle műhúst is. Egyébként a feltaláló cég az Impossible Foods kaliforniai vállalat, amelyet a Stanford Egyetem egyik professzora, Pat Brown alapított. Sokat elárul, hogy a befektetők között Bill Gates és Serena Williams is összesen 750 millió dollárt invesztáltak a vállalkozásba. 
Azt is kiszámították, hogy a szarvasmarha húsából készített hamburgerpogácsákkal szemben az elkészítésükhöz 95%-kal kevesebb szántóra és legelőre, 74%-kal kevesebb vízre van szükség, mindeközben 87%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kerül a levegőbe. Tavaly a McDonald’s is beszállt a műhúsbizniszbe, a Nestlével közösen Németországban dobva piacra a Big Vegán TS Burgert. Ők a hússzerű állagot répa-, cékla- és kaliforniaipaprika-kivonat felhasználásával hozták létre.

Hús alapú műhús
Már létezik egy olyan módszer is, amikor nem növényi, hanem állatokból származó sejteket használnak a laborhús előállításához. Ilyenek például a San Franciscóban székelő Memphis Meats termékei, ahol a hússzövetet „bioreaktorokban” te­nyésztik, élő állatokból vett sejtekből. Az állatokból olyan sejtmintákat vesznek, amelyek újra tudnak képződni, ezt a sejtet pedig oxigénnel és tápanyagokkal – cukorral, vitaminokkal és ásványokkal – látják el. Ebből növesztik a vázizomszöveteket. Mintegy 9-21 nap alatt pedig elkészül a műhús. A folyamat 90%-kal kevesebb üvegházhatású gázt generál, mint a hagyományos állattenyésztés és húsipari tevékenység. Az eljárás jóval hatékonyabb, mint a hagyományos módszerek, az állattenyésztésnél ugyanis 23 kalóriányi takarmányra jut egy kalóriányi megtermelt hús, míg a Memphis Meats-nél csak 3 kalóriát fektetnek be, hogy egy kalóriát nyerjenek. Az igaz viszont, hogy az állati eredetű laborhús előállítási költségei még mindig magasabbak, mint a hagyományos termékeké vagy a növényi alapúé, de a kutatók és a befektetők reménykednek abban, hogy hamarosan elérheti a hagyományos termékek bekerülési költségét.

Bővítik a hazai kínálatot
Térjünk vissza a hazai fogyasztókhoz is egyre közelebb kerülő növényi alapú műhúsokhoz. A 2019-es esztendőben a műhústermékek világpiaci forgalmát 12,1 milliárd dollárra becsülték, ám az előrejelzések szerint 2025-re megközelíti a 28 milliárd dollárt. Bizonyára egy ilyen mérvű forgalomban porszemnek számítanak majd a Fehér megyei cég Verdino márkájú termékei. Az viszont nem vitás, hogy azok még idén piacra kerülnek, sőt a cég ügyvezetője, Eberhart Raducanu szerint újabb hús nélküli „húsos termékekkel” fognak jelentkezni az esztendő végéig.