Összefogott néhány jövőbe látó, húsmarhatenyésztéssel foglalkozó háromszéki gazda. Közös cél vezérelte őket, szövetkezetet alapítottak, hogy jobb áron értékesíthessék tenyésztői munkájuk eredményét. Így a vágómarhát nem élve, hanem trancsírozva, feldolgozva értékesítik, emellett a törzskönyvezett tenyészállatok eladását is közösen kívánják megoldani. Példájuk mások számára is hasznos és követhető lehet.

A Bo-Cov-Meat Mezőgazdasági Szö­vetkezet 2020 márciusában alakult meg hivatalosan, de az ötlet már tavaly megszületett. Korábban az öt alapító tag külön-külön szeretett volna érvényesülni, saját húsüzleteket akartak működtetni, egyénileg kívánták a tenyészállatokat is eladni. A beszélgetések során azonban körvonalazódott, mindez könnyebben megoldható közösen, egy szövetkezet keretében, e nélkül nem lehet jövedelmet elérni egy húsmarhafarmmal. A szövetkezet egyik alapító tagjával, Motica Róberttel a szervezetről, a húsmarhatartás lehetőségeiről, a kihívásokról beszélgettünk.
Öten jelenleg közel ötszáz húsmarhát tenyésztenek farmjaikon, az Aberdeen Angus és a Charolais fajtákból. Közülük a legnagyobb gazdának 350 Charolais marhája van. A húsmarhapiacon van néhány monopolhelyzetben lévő cég, velük nem lehet versenyezni, de nem is játszanak becsületesen, például az élő állatok mérésénél veszteségbe hozzák a tenyésztőt, nem tartják be a szerződéses feltételeket – vallja Motica. Ezért – kis létszám mellett – a húsmarhatenyésztés sem lehet jövedelmező. Nyugaton ugyan működik, hogy kis létszámú húsmarha után megél a család, nálunk ez nehezebb. Esetleg kijön a megélhetés 30-40 húsmarha után, de csak akkor, ha külső munkaerőt nem vonnak be, a családtagok végzik a munkát, kora reggeltől késő estig. Ezért fontos, hogy a gazdák reális árat kapjanak eladó jószáguk után, ezt pedig csak a feldolgozott vagy tőkehús eladása mellett lehetséges. Mindezt figyelembe véve döntöttek amellett, hogy a szövetkezet saját húsüzletet nyit – mesélte a fejleményeket Motica Róbert.

Kisbolttól a franchise-rendszerig

A Bo-Cov-Meat szövetkezet a sepsiszentgyörgyi központi piacon, a Tega Rt.-től bérelt kis helyiségben nyitotta meg első üzletét, ahol kizárólag marhahúst és marhahúsból készült termékeket árusítanak. A nyitásra június közepén került sor. Soha nem gondolta volna, hogy ilyen forgalom van a piacon – vallotta be Motica.
Az állatok vágása Nagyajtán történik, az egyik tag vágópontján. Innen szállítják a négybe vágott hasított feleket a sepsiszentgyörgyi üzletbe. A vágóponton havonta negyven marhát vághatnak le, ez a mennyiség egyelőre meghaladja az üzlet forgalmi lehetőségét. Kezdetben heti három marhát tudtak eladni, most csökkent a forgalom, hetente egy marha elég a vásárlók igényének. A visszaesés az egész piacon látszik, valószínűleg ez a nyárnak, a vakációzásoknak tudható be – értékelte Motica.
Az üzletbe leszállított hasított feleket helyben trancsírozzák, a munkát mészáros szakember végzi. Az eladásra külön személy van szerződve. Rengeteg húsféle kerül ki a marhából. Két-három féle hús steaknek, marhasültnek – ezek kereslete nagy. Comb, lapocka különféle részei, színhús vagy csontos darabok, bordák, lábszár. Arra számítottak, a tehetősebb középréteg fogja vásárolni a marhahúst, de csalódtak. Nagyon sok nyugdíjas vásárlójuk van, olyan személyek, akik otthon főznek, és ehhez keresnek minőségi és egészséges marhahúst – avatott be a részletbe a marhatenyésztő. Hamburgert, miccshúst is árusítanak, de ezek nem helyben készülnek, egy kisebb húsfeldolgozóba szállítják a nyersanyagot, ott történik a feldolgozás. Ezen a részletkérdésen is javítani kívánnak, így nemrég Sepsiszentgyörgyön, Régi-Szemerján béreltek ki egy kisebb húsfeldolgozót, ott készülnek majd a feldolgozott termékek. Érlelőkamrában fogják nemesíteni a húsokat, a légmentes csomagolást is bevezetik. Itt lehetőség lesz bérmunkára is, így saját termékeik előállítása mellett más érdekelteknek is dolgozhatnak.
Az eladás növelésére van szükség, ezért franchise-rendszer kiépítésén fáradoznak. Eddig Brassóban folytattak tárgyalásokat, ott van egy vállalkozó, aki saját üzletét a Bo-Cov-Meat logó, brand alá rendezné. Ploiești-en, Kolozsváron is körvonalazódnak franchise-üzletek, a marhahús és -termékek szállításához szükséges hűtős autóval is rendelkeznek már – körvonalazta az irányvonalat Motica.

Várják a csatlakozókat

A szövetkezeti tagság bővítését is fontos szempontnak tartják. Készülőben a tagfelvételi kérelem űrlapja. Mindenképpen előnyöket fog hozni a tagság a kisebb húsmarhatenyésztőknek, de lesznek betartandó kötelezettségek is. Mindenképpen az alapvető kérelem lesz, hogy a gazda rendelkezzen kisebb-nagyobb húsmarhaállománnyal, bármilyen húsmarhafajtából. És legyen a szövetkezet számára megbízható személy – húzta alá Motica.
– Nagyon fontos, hogy időszakokra bontva legyen beállítva a borjadzás. Ha nem, megtörténhet, hogy egy adott pillanatban vágómarha nélkül marad a szövetkezet. A tendencia, hogy mindenki tavaszra várja a borjakat. Például most holtpont van. Ezért közgyűlésben fogjuk eldönteni, ki, mikor, hány állatot adhat el a szövetkezeten keresztül – ez lesz az egyik kötelezettség is. De az értékesítési lehetőség mellett jó néhány más előnyt hoz a szövetkezeti tagság. Például öt évig adómentességet élvez a tag – részletezte Motica.
A tenyésztő néhány ajánlással és jó tanáccsal is szolgál azoknak, akik húsmarhatartásban gondolkodnak.
– Először is legyen szövetkezeti tag, egy jól működő szövetkezet tagja – ebbe az irányba akarunk tartani mi is. Olyannak ajánlanám a húsmarhatartást, akinek van egy mellékfoglalkozása, mellékjövedelme is. Például a növénytermesztés, a húsmarhával értékesíthetők a melléktermékek. Sokan próbálnak átállni a tejtermelésről a húsmarhára, többek között, mert nem annyira emberigényes. Nem mindig jön be a lépés. Anyagilag nem olyan jó, mint ahogyan sokszor reklámozzák: egy évben egyszer van jövedelem a húsmarha után. Sok probléma is van velük. Még az Angussal is, amiről azt mondják, nagyon igénytelen, jól tartható ridegtartásban. Valóban jól tartható, de nehezen kezelhető, kisebb legelőink vannak, sokat kell költöztetni az állományt, ez problémás. Sok az elkóborlás, és nem is olyan szelíd fajta. Könnyen ellik, de ha probléma van, közbe kell lépni, akkor a csorda védi a borjadzó anyát. Támadja a közeledő embert. Egy bizonyos infrastruktúrára is szükség van, kell a kezelőkarám, a kaloda. Mindenképp olyannak ajánlom, akinek az elején van más megélhetése is, át tudja vészelni a kezdeti időszakot – hangsúlyozta Motica Róbert.
A legelők állapota is kulcstényező ahhoz, hogy az Angusok jól megbirkózzanak az időjárási viszonyokkal.
– Most például van egy kötőhártya-gyulladásos problémám az állományban, amúgy az Angus hajlamos erre. De nem is ez a legnagyobb gond, a problémát a legelők hozzák. Tavasszal volt egy száraz időszak, nem tudtunk kivonulni a havasi legelőkre. Általános probléma, hogy mielőtt a marhák legelőre kerülnének, a juhok már lelegelik a füvet. Következett egy szeles, hideg periódus, nem nőtt a fű, most itt van a sok eső. Mindezek után nem megfelelő a legelők minősége, ez a legnagyobb gond – mutatott rá a háromszéki húsmarhatenyésztő.
 

Bokor Gábor