– Hogyan indultak, honnan jött az ötlet?

– Vállalkozásunk, amely két család tulajdona, a kilencvenes évek közepéig nyúlik vissza, de az állattartással 2009-ben kezdtünk el komolyabban foglalkozni, amikor megvásároltuk az első hat fejőstehenünket. Akkoriban kizárólag burgonya- és gabonatermesztéssel foglalkoztunk, a tejtermelés idővel egyre nagyobb szerepet kapott. Kezdetben minden munkafolyamatot kézzel végeztünk, majd áttértünk a sajtáros fejésre. Az igazi mérföldkőhöz 2018-ban érkeztünk, amikor sikerrel pályáztunk egy európai uniós támogatásra. Ennek köszönhetően 2,1 millió euró értékben valósíthattunk meg egy jelentős fejlesztést: korszerű istállót építettünk, amely 135-140 fejőstehén befogadására alkalmas. Jelenleg naponta körülbelül 130 tehenet fejünk. Ezzel egy időben létrehoztunk egy saját tejfeldolgozó üzemet is, ahol a megtermelt tej egy részét dolgozzuk fel. Jelenleg a napi termelés körülbelül 15-30%-át tudjuk itt feldolgozni, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy ezt az arányt növeljük. A legnagyobb előrelépést talán az jelentette, hogy átálltunk a fejőrobotokra. Ezek a modern gépek lehetővé teszik, hogy a tehenek saját ritmusukban, önként sétáljanak be fejésre. A robot azonosítja az állatot, eldönti, hogy szükséges-e a fejés, és ha igen, elvégzi azt. Közben egy kis abrakkal jutalmazza őket – ez különösen motiválja a teheneket, így szívesen térnek vissza. A pályázat előkészítése előtt alapos tervezési és információgyűjtési munkát végeztünk. Számos nyugat-európai farmot látogattunk meg, sőt, Izraelben is jártunk, hogy első kézből szerezzünk tapasztalatokat a legkorszerűbb technológiákról. Ezek alapján dolgoztuk ki a saját rendszerünket, amelyet ma már sikeresen működtetünk. A jelenlegi két fejőrobotunk napi 130-135 tehén fejését tudja biztosítani. A tehenek szabadon mozoghatnak az istállóban, akkor esznek, pihennek vagy mennek fejésre, amikor szeretnének. Úgy látjuk, jól érzik magukat ebben a rendszerben – mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy ilyen körülményeket tudunk biztosítani számukra.

– Milyen fajta tehenekkel dolgoznak?

– A román tarkával kezdtük, azokat be is szoktattuk ide az istállóba, de rájöttünk, hogy nagyon lassú a fejésük, nem adnak elegendő mennyiségű tejet, és úgy döntöttünk, kicseréljük őket, és holstein-frízt vásároltunk Magyarországról, amely magas genetikájú állomány, és most már képes naponta 40 liter tejet adni átlagban. 

– Mióta működik a tejfeldolgozó, és hogyan kezdődött a tevékenység?

– A tejfeldolgozónk 2023-ban indult, közvetlenül az istálló építése után. Ez volt a legutolsó lépés a teljes fejlesztési folyamatban, két éve működik, és azóta termékeink is elérhetők a piacon.

– Honnan jött a márkanév, a Bömbi? Mit jelent pontosan?

– A Bömbi név egy különleges tehéntől származik, amely egykor az istállónkban élt. Amikor először vált fejőstehénné, olyan hangosan bőgött, hogy a munkatársak csak úgy emlegették: „Bömbi”, innen kapta a nevét. Amikor márkanevet kerestünk, úgy éreztük, szeretnénk valami igazán hozzánk közel állót, ami tükrözi a történetünket és a gazdaság szellemét. Így esett a választás a Bömbire – ez a név nemcsak emléket állít egy emlékezetes tehénnek, hanem karaktert, hangulatot és egyediséget is ad termékeinknek.

– Honnan jön az ön szenvedélye az állatok iránt, és miért döntött úgy, hogy tejfeldolgozóval foglalkozik?

– Kiskoromban mindig is szerettem az állatokat, hiszen a nagyszüleim is tartottak teheneket. Az otthoni, frissen fejt tej volt a mindennapjaink része. Bár akkor még nem gondoltam arra, hogy állattartással fogok foglalkozni, később, közgazdászként, visszatértem a mezőgazdasághoz, és a családi hagyományok is erős hatással voltak rám. A tejfeldolgozás iránti érdeklődés később alakult ki, és mivel a mezőgazdaság mindig is közel állt a szívemhez, így most ez is szerves része lett a munkámnak.

– Milyen gépekkel dolgoznak, és hogyan készülnek a különféle tejtermékek?

– A tej közvetlenül az istállóból érkezik a feldolgozóba, egy háromezer literes fogadótartályba. Innen a pasztörizálóba kerül, hogy biztonságos legyen a fogyasztása. A pasztörizálás után a tej vagy a joghurtkádba, vagy a sajtkádba kerül. A sajtkészítés során különféle technológiai eljárásokat alkalmazunk: a tej a sajtkádba kerül, majd formázás után présbe tesszük, ahol körülbelül egy napig pihen. Ezután sólébe kerül, utána szikkasztópolcokon érleljük, hogy megkapja a megfelelő textúrát és ízt.

– Mennyire időigényes a termékek elkészítése?

– A tejtermékek előállítása valóban időigényes munka. Egy átlagos munkanap során a sajtok elkészítése nyolc órát is igénybe vehet. Ha azonban érlelt sajtokról van szó, akkor a feladat nem ér véget ezen a napon: a sajtokat a formából kivesszük, sólébe rakjuk, ott egy-két napig tartjuk. Ezután kerülnek a szikkasztópolcokra, majd az érlelőbe, ahol a végleges érlelést követően kerülnek forgalomba.

– Milyen termékeket készítenek, és azok hogyan változtak az évek során?

– Kezdetben érlelt sajtokkal indítottunk, most már friss sajtokat is készítünk. Emellett joghurtot állítunk elő, teljes tejből készült élőflórás joghurtokat, amelyek különösen egészségesek. Az első termékünk egy gouda típusú érlelt sajt volt, amely már bronzérmet nyert egy magyarországi sajtmustrán. Azóta a sajtjaink különféle érlelési idővel kerülnek piacra, most már hat-kilenc hónapos sajtokat is kínálunk. A közelmúltban elkezdtünk tejfölt is készíteni, amely szintén nagyon népszerű a vásárlóink körében.

– Van-e olyan termék, amely ízesített?

– Igen, a friss sajtokat ízesítjük, és már készítettünk ízesített érlelt sajtokat is, például köményest. A jövőben más ízeket is szeretnénk kipróbálni, hogy bővítsük a választékot és a vásárlói élményt.

– Mik a további terveik, például bővítenék-e az épületet, vagy gondolkodnak-e új gépek beszerzésén?

– A fejlesztés folyamatos, és mindig igyekszünk újabb technológiákat bevezetni. Nemrégiben egy tejfölözőt vásároltunk, amely segít jobban beállítani a sajtok zsírját, így tejfölt is tudunk készíteni. Tervezzük, hogy más termékeket is készítünk, például vajat. Mindig figyelünk arra, hogy a munkánkat könnyítsük új gépekkel, és folyamatosan bővítjük a feldolgozó kapacitását.

– Hogyan értékesítik a tejet, és mi a további terv ennek kapcsán?

– A tej nagy részét egy nagy tejgyárnak értékesítjük. Ezenkívül egy részét mi magunk dolgozzuk fel, és különböző tejtermékeket készítünk. Jövőbeli célunk, hogy minél több tejet közvetlenül értékesítsünk a végfelhasználóknak. Ehhez az kell, hogy termékeink eljussanak egy szélesebb közönséghez. A környéken a vastehenekben is értékesítjük a tejet, így több helyi vásárlónak is elérhetővé tesszük termékeinket.