Tavasszal sokan indulnak az erdőbe a salamás vagy vadfokhagyma néven is ismert medvehagymát gyűjteni. A vér- és vesetisztítóként ismert gyógynövényt előszeretettel szüretelik az erdőjárók. Bár más országokban a jogszabályok jelentősen korlátozzák a növény gyűjtését, nálunk csak néhány fontos rendelkezést kell figyelembe venni. Amellett, hogy fűszernövény, felhasználása igencsak sokoldalú, még ágyaspálinkát is lehet készíteni a növény leveleiből. Botanikust és erdészt kérdeztünk a csodanövény gyűjtésével kapcsolatos tudnivalókról.
– Ha erdőben járunk, és fokhagymaszagot érzünk, már tudhatjuk, virágzik a medvehagyma – nyilatkozta Pálfalvi Pál botanikus.
Mint mondta, a növény termőhelyéről tudni kell, hogy legfőképpen a bükkös, gyertyános erdők laza, talajvíz áztatta helyeit szereti, patakok és források közelében, gödrökben lehet leginkább találni.
– Évelő növény, ami a lombhullató erdőkben, nagyjából 1300 méteres magasságig, akár hektárokon is nőhet – mutatott rá a botanikus, aki Székelyföldön több mint 80 nagyobb medvehagyma-lelőhelyet jegyzett. – Egyetlen mérgező növény van, amivel össze lehet téveszteni, de ha az ismertető jegyeket figyelembe vesszük, nem fogunk gyöngyvirágot szedni a medvehagyma helyett – hívta fel a figyelmet.
A medvehagyma egyik legjellegzetesebb ismertető jegye az illata, dörzsölésre fokhagymaillatot áraszt, virága a gyöngyvirággal ellentétben nem harang, hanem csillag alakú, és a levelek színe, mérete is eltérő a két növény esetében, figyelmeztetett a botanikus. 
Pálfalvi Pál a növénynek a folklórban való ismertségéről is beszámolt, mint mondta, régóta használják gyógyításra is. Régiónként más-más néven ismerik a növényt: Sikaszóban bo­szor­kányhagymának, Bar­do­con békahagymának, Já­vár­dipatakán leordának nevezik.
– Régebb az állatoknak féreghajtóként adtak medvehagymát, a zetelaki Salamás dombján esztenázó juhok teje fokhagymaszagú lett, mikor beszabadultak az ott tenyésző medvehagymásba – elevenítette fel a gyűjtéseit Pálfalvi Pál.
Hozzátette, hogy érdemes nem megvetni az április-májusban termő medvehagymát, a sokhasznú nö­vény értágító, vér­nyo­más­csök­ken­tő, gyomor- és vértisztító hatású.
Magyarországon komoly büntetést szabnak ki arra, aki engedély nélkül vagy medvehagymagyűjtő tilalom alatt szedi a vadon termő növényt, nálunk viszont nem számít veszélyeztetett fajnak, sőt jelentős nagyságú gyűjtőtelepek találhatók sok környező erdőben.
– A medvehagyma gyűjtését nálunk jelenleg nem szabályozzák, amennyiben a begyűjtést végző személy saját felhasználásra gyűjti a növényt – mondta Simó Ferenc erdész.
Mint mondta, a jogszabály szerint, amennyiben nem saját felhasználásra gyűjtik a növényt, szerződést kell kötni az adott erdős terület tulajdonosával és engedélyt kell kérnie a megyei környezetvédelmi igaz­gatóságtól.
– Amennyiben a gyűjtést végző személy ezen okmányok hiányában értékesíti a növényt, a hatályos rendelkezések értelmében 2000–5000 lej értékű bírság róható ki rá – hívta fel a figyelmet.