Hirdetés

Dr. Máthé Emma: a biogazdálkodásban van a jövő

HN-információ
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a biogazdálkodás fogalma, emellett egyre több székelyföldi gazda igyekszik átállni a gazdálkodás ezen formájára. A jövőt nézve nagy szerepük lesz azon gazdáknak, termelőknek, akik bioterményt és -termékeket állítanak elő, hisz az új közös agrárpolitikának is egyik fontos szegmensét képezi a biogazdálkodás. Bár akkor még nem volt nagy népszerűsége a bioeszméknek, de már térségünkben is a kétezres évek elején nagyon sokan tevékenykedtek a biogazdálkodás érdekében. A Székelyföldi Bio Egyesület elnökével, dr. Máthé Emmával beszélgettünk az egyesület életéről, tevékenységéről és a bioeszmék fontosságáról. – Térségünkben hogyan lehet leírni a kezdeteket, ami a biogazdálkodást érinti? – Már 1983-ban, amikor Magyarországon megalakult a bioklub, én már tagja voltam annak. Kapcsolatban voltam a magyarországi bioélet híres személyiségeivel is, mint Sárközi Péter, Solti Gábor, aki akkor a Biokultúra Egyesület elnöke volt, már a kilencvenes évek elején utazott Erdélyben, járta a falvakat és terjesztette a bioeszméket, ami akkor még teljesen ismeretlen volt az emberek körében. De úgy néz ki, ezek az eszmék nem hulltak hálátlan földbe, mert pillanatnyilag minden megyében több száz elismert biotermelő van már. Ugyancsak nagy segítség volt a Bioterra egyesület, illetve a Biocontrol vállalat, a kezdetek kezdetén pedig ezek a cégek térítésmentesen adták az információt és világosították fel a gazdákat ezzel kapcsolatban. Akkoriban még nem hittek ebben az egészben, úgy tartották, sokan pedig a mai napig is még úgy tartják, hogy a biogazdálkodó csak abban különbözik, hogy éjjel vegyszerezi a terményeit. Kicsidenként kezdtek hinni az emberek a biogazdálkodásban, és már a kétezres évek elején voltak elismert biotermelők Székelyföldön. Természetesen az elején kikapcsolódásként szolgált ez, majd pedig kezdtek rájönni az emberek, hogy a bioterményért akár kétszer annyi pénzt is kaphatnak és, hogy nemzetközi szinten is egyre inkább elismerték ezzel a védjeggyel rendelkező termékeket. – Hogyan és mikor született meg a Székelyföldi Bio Egyesület? – A Székelyföldi Bio egyesület 2011-ben alakult Hargita, Kovászna és Maros megyei egyesületek és magánszemélyek csoportosulásából, akiknek valamilyen közük volt a biotermeléshez. Egyesületünk célja biztosítani a székelyföldi gazdáknak a legújabb információkhoz való hozzáférést és az ismeretek szélesítését anyanyelvükön, ezáltal a gazdálkodás korszerűsítését és a termékek hozzáadott értékének növelését. Tapasztalatcsere-programokkal és szaktanácsadással, gazdaszervezetek, szövetségek és közbirtokosságok bevonásával segítjük a termelőket a biotermesztésre való átállásban, a dokumentációk kitöltésében román nyelven és a megjelent hazai törvények lefordításában. A biogazdálkodás mint térségi innováció azonban nem csupán a biogazdálkodók ügye, és nem is csupán a biogazdálkodók feladata. Ezért szükséges a szakmai tematizálás, a folyamatos eszmecsere, az együttműködés a Kárpát-medencei szereplőkkel. Hivatalos kutatások és statisztikai adatok támasztják alá, hogy a világon nincs fölösleges biotermék, amelyet nem tudtak értékesíteni. – Milyen programokkal, eseményekkel népszerűsítették tevékenységüket? – Számos tevékenységünk, programunk volt az évek során. A legfontosabb tevékenység a Legszebb konyhakertek program megszervezése volt a székely gazdák számára, akik már bejegyzett biotermelők vagy ezután lesznek bejegyezve, de a bioklub tagjai. Minden évben több mint ötvenen vesznek részt ebben a programban. Nagy érdeklődés övezte a Zselizen, Felvidéken megszervezett Nemzetközi Lekvárversenyeket. Kovászna, Hargita és Maros megye termelői több mint harmincféle lekvárral képviselték a Székelyföldi Bio Egyesületet, és szinte mindegyik dobogós helyet ért el, tehát a gazdasszonyaink jól teljesítettek. Sőt zakuszkaversenyeket is szerveztünk. Nem utolsósorban pedig minden alkalommal részt vettünk az OMÉK-on, biomézzel, lekvárokkal és teákkal. Az egyesület munkája összekapcsolódott a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány munkájával, hisz miután az alapítványnál kezdtem dolgozni, több tanfolyamot is akkreditáltattam, ezek közül pedig a legnagyobb érdeklődést a biotanfolyamot övezte. Nagyon sokan jelentkeztek, olyan év is volt, hogy akár két vagy három osztályt kellett indítsunk. Azok közül pedig, akik elvégezték ezt a tanfolyamot, nagyon sokan lettek új tagjai az egyesületnek. – A jövő a biogazdálkodásban rejlik? – Napjainkban egyre inkább felértékelődik a biogazdálkodás és az ebből születő termékek, termények. Nagyon sokan ráeszmélnek arra, hogy nem mindegy, milyen élelmiszert teszünk a családunk asztalára, és a földjeinket sem szabad teljesen tönkretennünk. Én úgy látom, a biogazdálkodás a jövő, ezt sugallja az a tény is, hogy az új közös agrárpolitikában nagyon kitérnek erre a szegmensre, nem mellékesen pedig bizonyos pályázatokban több pontot érhetünk el, ha biogazdaként tevékenykedünk, illetve a támogatások is sokkal előnyösebbek. Emellett a digitalizálással is nagyon kényelmesen társítható, nem zárja ki egymást a modern technika és a biotevékenység. – Új tagokat is befogad az egyesület? Esetleg a bio tanúsítványok megszerzésében is segítséget tud nyújtani az új érdeklődőknek? – A mai napig nyitva állnak a kapuink az új érdeklődők előtt. Csatlakozni is lehet hozzánk, és amiben tudunk, segítünk. Elmondjuk a kezdeti lépéseket, hogy mi szükséges a bio tanúsítvány igényléséhez, de sajnos, fizikai idő nem áll rendelkezésünkre, hogy az érdeklődők helyett állítsuk össze a dossziékat. Viszont minden problémára igyekszünk megoldást találni, vagy olyan emberhez irányítani a jelentkezőket, akik közvetlenül is tenni tudnak a megoldásért. Így van ez például a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével is, hisz a szakembereik mindenkivel segítőkészek, és ők a teljes ügyintézésben be tudnak segíteni az érdeklődőknek.

Szilágyi Dalma-Orsolya



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!