Minden ősszel nagy kérdés a burgonyatermesztés, a takarmány minősége, mennyisége, illetve, hogy mindezt a gazdák mennyiért tudják értékesíteni. Habár idén kielégítő összeget is fizetnek a felvásárlók, az nem biztos, elegendő lesz-e a következő évre, hiszen csak a műtrágya ára duplájára növekedett. A silókukorica esetében is számos kárral kellett szembenézniük a gazdáknak, hiszen a vadak akár a termés hetven százalékát tönkretették. A burgonya és a kukorica terméséről, az értékesítésről, illetve a vadkárokról beszélgettünk Romfeld Zsolttal, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével. – Hogyan értékelné Hargita megyében az idei burgonyatermést? – Hargita megyében 2021-ben összesen 7200 hektáron termesztettek burgonyát, illetve 130 hektáron ültetni való burgonyát. Ennek természetesen nagy hányadát a nagytermelők teszik ki, a többi pedig a kisgazdaságokból tevődik össze. Idén az átlagtermés 21 és fél tonna burgonya volt hektáronként, ebben benne van az olyan termés is, amely akár a harminc tonnát is megközelíti, viszont az ipari burgonyánál általában húsz tonna volt jellemző hektáronként, emiatt az átlagtermést így tájolták be. Az ipari burgonya – amelyet chipsnek dolgoznak fel – nagy részét a főváros közelébe szállítják ősszel és ott használják fel. Az étkezési burgonyát válogatás után csomagolják a nagytermelők, úgy kerül piacra, az értékesítési folyamat pedig természetesen egészen tavaszig kitarthat, hiszen mindenki igyekszik a legmegfelelőbben értékesíteni terményét. – Mennyiért tudják idén értékesíteni a burgonyát a gazdák? – Az ipari burgonya esetében az átlagár 85 és 90 bani között mozog, ezt laboranalízisek alapján, szárazanyag-tartalom függvényében fizetik ki a termelőknek. Az étkezési burgonya ára csomagolva 1,20 és 1,25 lej között mozog. Ha az idei évet nézzük, ez az ár kielégítőnek mondható, viszont a nagyobb problémák ott jelentkezhetnek, hogy nem lesz elegendő ez az összeg a jövőt nézve. Jelenleg olyan periódusban vagyunk, amikor átlagos drágulást lehet tapasztalni. A mezőgazdaságban egy évre előre terveznek a gazdák és számolják ki befektetéseiket. A műtrágyából hiány van a piacon, emellett pedig az ára majdnem a duplájára emelkedett. Tehát az idei évet nézve kielégítő összegnek tűnik, de a jövő évi befektetéseket tekintve lehet, hogy nem lesz elégséges. Ugyanazokat a területeket jövőben is meg kell művelni, és ezt a tevékenységet az idei bevételből kell majd finanszírozni. Ez komoly fejtörést jelenthet a gazdáknak, hiszen nem kis befektetésről van szó. Ezt a piacot is, mint minden mást, a piacgazdaság befolyásolja, a kereslet és kínálat alapján. A megoldást a hosszú távú agrárpolitika hozná, amely stabilitást és tervezhető mezőgazdaságot jelentene a gazdák számára. – Gyergyóremetén tervben van a burgonyafeldolgozó létrehozása. Ez megoldást nyújtana értékesítés szempontjából a gazdák számára? – A gyergyóremetei feldolgozó három raktárból állna, és a központi feldolgozó Remetén lenne. A számítások szerint jövő ősszel már üzemelni fog, hozzáláttak már az építkezésnek is. A gazdák számára természetesen ez nagy biztonságot jelentene, hiszen szerződéses alapon kellene a burgonyát termelniük. A megrendelő biztosítaná a vetőmagokat, a szükséges műtrágyát és vegyszereket, viszont emellett követelmények, elvárások is lesznek az előállított burgonyával szemben. A megrendelő a szerződésben megszabja, hogy milyen minőséget, milyen fajtát és abból mekkora mennyiséget vár el. A szerződésbe foglalják az árat is, így a gazda előre tervezhet és biztonságot is nyújt mindez számára, hiszen tudja, hogy pontosan mire számíthat. De ezért cserébe a gazdák is be kell tartsák az elvárásokat és a kívánt minőséget kell nyújtaniuk. Mindenféle szempontból hosszú távú megoldást jelent a feldolgozó létrehozása, hiszen amellett, hogy a helyi termést helyben dolgozzák fel, új munkahelyek is létrejönnek. – A feldolgozó hány gazda tevékenységét érintheti? – Az az elképzelés, hogy az egész régiót átfogja. A feldolgozó szükségleteit csak a Hargita megyei termelők nem tudnák lefödni, ezért egész régióban gondolkodnak, tervezik, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében is kössenek szerződéseket. Természetesen egyetlen termelő sem szeretne csak egy lábon állni, ezért több szerződést fognak kötni, ezt a piac szabályozza majd. – A vetésforgó szükségességét mennyire követeli a burgonya? – A burgonya alárendel minden más kultúrát Hargita megyében. A vetésforgók betartása azért kötelező, hogy a földek minőségét megtartsák a gazdák, és a jövőbeni termésen is érződjön a pozitív hatása, tehát elérjék a tervezett mennyiséget és minőséget. Sajnos sok esetben monokultúrával használjuk a földeket a megyében, ami nagyon rossz, hiszen így számos betegség tud kifejlődni, bizonyos kártevők is elszaporodhatnak. – Hargita megyében számottevő kultúra a silókukorica is. Milyen az idei termés? – A szemes kukorica esetében Hargita megyében az átlagtermés öt és hat tonna között mozog hektáronként, a takarmányozásra termesztett silókukorica pedig ötven és hetven tonna között. Sajnos, nagy problémákat jelentenek a vadkárok, pontosabban a medvék, szarvasok és vaddisznók jelenléte. Idén összesen kétszáz hektárnyi silókukorica-föld esetében kaptunk kárfelmérési kérést a gazdáktól, ez nagyjából harminc százalékkal nagyobb területet jelent, mint tavaly. A valós kár sokkal nagyobb, csak nem minden esetben jelentették a gazdák. A károk mértéke harminc százaléktól egészen hetven százalékig terjed. Egy dolog a befektetett összeg, az is nagy bajt jelent, hogy kár éri a termést, viszont főleg a silókukorica esetében egy hetvenszázalékos kiesés nagy gondot jelenthet az állatok takarmányozása tekintetében. Sok esetben sajnos már a villanypásztor sem állítja meg a medvéket, akár alatta is átásnak, és ha bejutottak a földre, akkor hatalmas károkat hagynak hátra maguk után.

Szilágyi Dalma-Orsolya