November a mindenszentek ün­nepével és halottak nap­já­val kezdődik. A hagyomány sze­rint ilyenkor meglátogatjuk nyuga­lomra tért szeretteink sírját a temetőkben. Jellemzően gyertyával és krizantémmal keressük fel a sírokat. De miért épp a krizantém? A válasz egyszerű: ebben az időszakban ez a növény áll rendelkezésünkre, hosszan tartóan virágzik, és könnyen hozzá is férhető, nem túl költséges, vágott virágként és cserépben is mutatós, tehát praktikus. Ilyenformán vált az elmúlás jelképévé kultúránkban, habár őshazájában, Ázsiában egészen mást szimbolizál. Kínában például a boldogság, a hosszú élet és a bőség szimbóluma. Japánban a császári ház címernövényeként tisztelik, a császári címerben is jelen van a nap szimbólumaként. Botanikai neve ma­gyarul napvirágot jelent.

A hagymás-gumós évelők ültetése
A krizantémok nemesítése szín, virág­méret és mindenféle kombi­ná­ciókban erőteljesen zajlik ma is, egy különlegesebb fajtát is sikerült előállítsanak Japánban géntechnológia segítségével, amelynek kék színű virága lett. A kereskedelemben kap­ható kék virágú krizantémokat fes­tékanyaggal színezik, öntözővízbe rak­va, esetleg direkt festéssel.
Maradjunk még egy kicsit a dísznövényeknél. Novemberben jött el az ideje a hagymás-gumós éve­lők ültetésének. Ebbe a csoportba tartoznak a tulipánok, nárciszok, gyön­gyikék és jácintok. Ők lesznek kertünk első ékkövei tavasszal a kertben, ezért semmiképp se felejtsük ki őket. A legegyszerűbb módja, ha ültetőkosárba elhelyezve ültetjük, mert így tavasszal fel tudjuk szedni virágzás után. Nyári időszakban ugyan­is felszedve, hűvös helyen aján­lott tárolni a hagymákat, így megőrizve virágzó potenciáljukat.
Ki tudjuk virágoztatni tuli­pán- vagy nárciszhagymáinkat akár karácsonyra is. Ezeknek a növényeknek a virág­záshoz nyolc-tíz hetes hideg időszakra, nyugalmi időre van szükségük, ezt javorizációnak vagy hideghatásnak nevezzük. Ha ezt követően melegbe tesszük, elkezdenek virágozni. Nincs más dolgunk, mint enyhén nedvesen faforgács közé zacskóba rakjuk és a hűtőben pihentetjük tíz héten keresztül. Ezt követően a szoba melegében földbe ültetve kihajtanak.

Hogyan zajlik a gyümölcsfa ültetése?
Konténeres (virágcserépben ne­velt) nö­vényeket az év bármely idő­szakában ültethetünk, a fagyos na­pokat leszámítva. A szabadgyökerű növények azonban sokkal költség­hatékonyabbak, és most ősszel, a növények nyugalmi időszakának be­­­köszöntével a legmegfelelőbb az ültetésük. 
Először is az ültetési távolságra kell figyelnünk: gyümölcsfánk (oltvá­nyunk) méretét elsősorban az alany és a nemes növekedési erélye, de különösen az alany növekedési erélye fogja meghatározni. Kisebb mértékben metszéssel is befolyásolni tudjuk a gyümölcsfa méretét. Ha vad (magonc) alanyra oltott gyümölcsfát vásárolunk, mindenképp használjunk legalább 6 × 4 vagy 7 × 5-ös térállást (sortávolság × tőtávolság). Faiskolai vásárlás esetén hallgassuk meg az eladó ajánlásait. Gyakori hiba a túl sűrű ültetés.
Nagyobb méretű ültetőgödör ásá­sát a gyümölcsfánk bizonyosan meghálálja. Nagyobb térfogatban fellazított talajban könnyebben ter­jednek a gyökerek, több tápanyagot tudnak felvenni, és a korona is jobban fog fejlődni. Ebben az esetben minimum 60 × 60 × 60 cm-es gödör ásása ajánlott.
A tápanyag-utánpótlásról semmi­képp se feledkezzünk meg ültetés­kor, csak most tudunk hatékonyan be­juttatni tápanyagot növényünk szá­­mára a gyökérzónába. Bátran használhatunk 25-50 kg érett szerves trágyát gödrönként, de vigyázzunk, hogy a trágya ne érintkezzen köz­vetlenül a gyökérrel. 
Ültetéskor egy kicsit vissza­csíp­hetjük az oltványok gyökereit, illetve ajánlott vízből és földből pépes keveréket készíteni, úgynevezett ha­barcsot. Ültetés előtt ebbe a habarcsba mártsuk a gyökeret, így segítjük a gyorsabb gyökér-talaj kapcsolat ki­alakulását.
Vigyázzunk, hogy az oltási/szem­zési pont a föld felszíne fölé kerüljön körülbelül 5-10 centiméterrel. Legjobb, ha a gödrön keresztül rakott léccel (vagy épp az ásó nyelével)figyeljük, hogy milyen helyzetben van a gyökérnyak a földfelszínhez képest. Jó praktika, ha először kicsit mélyebbre ültetünk, és amíg laza a talaj, óvatosan felfelé húzogatjuk az oltványt, így a gyökerek lefelé fognak irányulni.
Ne feledkezzünk meg ültetés köz­ben a folyamatos és egyenletes tömörítésről, de ne vigyük túlzásba. Ha végeztünk az ültetéssel, érdemes tányért kialakítani, így irányítjuk az öntözővizet, később pedig a csapadékot a fa gyökerére. Ültetés után öntözzünk bőségesen, ami akár 20 litert is jelent csemeténként. Ha tehetjük, használjunk favédőt a törzsre, ami a nyulak ellen védi fiatal gyümölcsfánkat.
A szabadföldi veteményeskertből most már az utolsó zöldségeket is betakarítjuk. A jövő évi bőséges termés érdekében a megfelelő talajszerkezet kialakításához most ősszel ássuk fel a földet. Itt is, hasonlóan, mint a szántásnál, ilyenkor érdemes a szerves trágyát kijuttatni és az ásással egy időben bekeverni. Az őszi talajművelés segíti a talaj nedvességtartalmának megőrzését, illetve a téli fagyok és a nagy mennyiségű csapadék előkészíti a talajt a tavaszi ültetésre. 

Fülöp Alpár kertészmérnök, falugazdász,
Székely Gazdaszervezetek Egyesülete