Akinek tuják díszítik a kertjét, már észrevehette, hogy növényei egyik napról a másikra elszíneződnek, tönkremennek, egyre több sárga, barna folt jelenik meg rajtuk. A pusztulás, száradás jeleit gyakran egy rovarfaj okozza, a boróka-tarkadíszbogár, melynek hazánkban az utóbbi egy-két évben lett határozott jelenléte. A szakemberek rövid tanácsa a „mit tegyek a kiszáradt tujámmal?” kérdésre egyszerű: ki kell vágni, a tünetek kialakulása azonban megelőzhető.
János Ferdinánd kertészmérnökkel, a csíkmadarasi Gar­den Proiect Kft. tulajdo­no­sával beszélgettünk a bo­ró­ka-tarkadíszbogár támadásának lehetséges megelőzési módjáról. Mint a szak­em­ber elmondta: a tuják nagyjából húsz-harminc éve kezdtek élősövényként, kert­dí­szí­tő­elemként divatosak lenni vidékünkön, és sokáig gond nélkül lehetett nevelni, nem voltak jelen veszélyes kórokozók. A legelterjedtebb a smaragdtuja, mely nemcsak azért közkedvelt, mert dekoratív, hanem igénytelen is. Az utóbbi néhány évben viszont elkezdtek kipusztulni, Románia nyugati részében már közel ötven százalékuk kipusztult, és Csíkszerdában is nagy számban barnulnak. János Ferdinánd úgy nyilatkozott: azt gondolja, hogy ez visszafordíthatatlan, nem fogjuk tudni megmenteni a tujákat. Pedig bármely növény, mely alapvetően egész­séges, jól táplálkozik, jól van öntözve, azt kevésbé tá­madja bármiféle ellenség, és meg kell tudjon birkózni a kórokkal.
A boróka-tarkadíszbogár elterjedését és megtelepedését a klímaváltozással érkező forró, aszályos és száraz nyarak is segítették, ahogy az átlaghőmérséklet emelkedése is. Ám a tujának sem kedvez az időjárás, ugyanis sok esőre, párás levegőre, hűvösebb klímára lenne szüksége, a szakember szerint vidékünkön jól kellene érezze magát, de az utóbbi pár agresszíven meleg nyár miatt gyengült az állapota. Ez a két tényező, a boróka-díszbogár elterjedése és a tuják állapotának gyengülése miatt történik egyre több pusztulás, ugyanis főként a gyengélkedő tujákat támadja.
– Ha egy sor tujánkból néhány kiszáradt, nem kell erőltetni, fölösleges, hogy ugyanazzal pótoljuk, inkább szárazságtűrő növényt ültessünk helyette, ami ugyanúgy díszíti majd kertünket. Ha valaki mindenképp ragaszkodik az örökzöldekhez, vannak strapabíróbb tuják is, melyek közül választhatunk, a smaragdtuja, melytől búcsút kell vennünk, de kertészektől, szakemberektől érdemes tanácsot kérni, hogy alternatívákat lehessen kitalálni. Véleményem szerint az Erdélyben őshonos gyertyánsövény jó megoldás lehet – osztotta meg javaslatait a kertészmérnök.

Több veszély is fenyegeti a tujákat

A tujáknak sok más természetes ellensége is van, részletezte a szakember, ide tartozik a hőmérséklet, ugyanis a gyenge teleknek köszönhetően megjelent a tujaaknázó ezüstmoly, melynek lárvái a levelekbe fúródva okoznak kárt, a hajtáscsúcs elsárgul, elbarnul, végül lehullik. Tavasszal a pajzstetű sem kíméli a tujákat, ezeket a nyári rajzás előtt lehet kiirtani a megfelelő szerekkel. Ezek mellett jelen vannak a gombák is, melyek betegségeket, fertőzéseket terjesztenek. A tujákon ősszel megfigyelhető a kabatínás hajtáselhalás és ágpusztulás, amikor a hajtásvégek szürkéssé, majd barnává válnak, végül az egész hajtás elhal, tavasszal pedig pikkelylevél-barnulás tizedeli a tujákat
Mégis, a legnagyobb pusztítást a boróka-tar­ka­dísz­bo­gár végzi, mely száraz melegben szaporodik, augusztusban, a legnagyobb hőségben, amikor a növény amúgy is le van gyengülve. Ez a rovar a tuja fás részeiben okoz károkat, jelenlétére leáll a nedvkeringés, emiatt száradnak le nagyobb részek. A barnulás, száradás a növény felső részén, tetején kezdődik, úgy halad lefelé, míg a kártétel visszafordíthatatlan lesz. János Ferdinánd kiemelte: vegyszerrel nem lehet a boróka-tarkadíszbogár ellen védekezni, a megelőzésre kell hangsúlyt helyezni.
A boróka-tarkadíszbogár 6-12 milliméter hosszú, fémfényű, arany-zöld, kék-zöld színű rovar, hátán 10-14 kékesfekete folt látható. Minden esetben örökzöldeket támad, a tuja fás részeibe fúrja be magát, majd elrágja az ágakban található szállító edénynyalábokat, vagyis a növény vízszállító rendszerét. A kártevő korábban is jelen volt, viszont mostanában az enyhe telek, a téli fagyok hiánya miatt nem tud működni a természetes szelekció, így elszaporodott és támad.

Az örökzöld nem gyógyul

A szakember elmondta: ha valaki azt veszi észre, hogy valószínűleg valami megtámadta a tuját, nem szabad várni, azonnal le kell takarítani a száraz hajtásrészeket, nyáron is le kell metszeni, és meg kell semmisíteni, el kell tüzelni, hogy ne fertőzze meg a többi örökzöldet. 
– Ha egy lombhullató, egy cserje ledobja a lombját, ami látszólag olyan, mintha le lenne száradva, megvan az esély rá, hogy idővel újat hajt. Ha egy örökzöld ledobja a lombját, főként a tuja- vagy fenyőfélék, akkor azt a fát el kell takarítani, mert sajnos nem hozható helyre, nem gyógyul meg, nem hajt újra – mutatott rá a kertészmérnök.
A bo­ró­ka-tar­ka­dísz­bogár és minden egyéb kártevő megjelenése nagymértékben megelőzhető, ha tavasszal sok tápanyaggal látjuk el nö­vény­einket, megfelelően, op­ti­mális vízmennyiséggel ön­tözzük, bió lombtrágyával tápláljuk, mely erőben tartja. Mint a szakember korábban is elmondta: ha egy szervezet, élőlény egészséges, kisebb az esélye, hogy bármi megtámadja vagy erőt vegyen rajta. Célravezetőbb a megelőzésre törekedni, mert a kártevők megjelenése után már minimális eszköztár áll rendelkezésünkre. A betegségek ellen a legjobb megoldás, ha természetes tápanyagokkal, biológiai védekezéssel és rendszeres öntözéssel tartjuk karban őket. Vigyázzunk növényeink egészségére, ne akkor kezdjük istápolni, amikor már kiszáradtak!