Az elengedhetetlen beporzók
Május 20-a a méhek világnapja. Azon beporzóké, amelyeknek terméseink sikerességét, növényvilágunk változatosságát és fennmaradását köszönhetjük. Az utóbbi időben számos nehézséggel és problémával kellett szembenézniük a méhészeknek, amire a mai napig sem sikerült minden esetben megoldást találni.
A ma ismert állat- és növényfajok közül nagyon sok faj idősebb az emberiségnél. Megjelenésük sok évezreddel korábbi, mint maga az emberi fajé. Az alkalmazkodási képességüknek köszönhetően pedig sikerült évmilliókon keresztül fennmaradni. A rovarok és növények kapcsolata évmilliókra vezethető vissza, ugyanis kölcsönösen segítették egymást az evolúció folyamán. Ez így történt a ma ismert mézelő méhek esetében is, amikor is a növényvilágban megjelentek az első virágzó növények. A méhek ősei a szitás darazsakhoz hasonló fajok voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, amikor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek a zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották.
Ugyanígy a növényvilág is alkalmazkodott, és az evolúció folyamán a növények virágai különböző színeket öltöttek, illatokat és nektárt termeltek, amivel magukhoz tudták csalogatni a rovarokat, így a méheket is, a virág látogatása alkalmával pedig bekövetkezett a porzás, ami a növény szaporodásához és fennmaradásához vezetett. Ismert dolog, hogy a méhek az általunk jól ismert méz- és viasztermelésen kívül nagyon fontos szerepet töltenek be a beporzás terén is. A méhek háziasítása mintegy hatezer évvel ezelőtt kezdődött. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészek főként mézet, de ezenkívül virágport, esetleg propoliszt, méhviaszt, méhpempőt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek.
Az elmúlt években a méhészeti ágazat nagyon sok kihívással szembesült, ezek közül hadd említsek meg egy párat. Az 1970-es években megjelent az ázsiai méhatka, ami máig is gondot okoz a méhészeknek és a méheknek, hisz az atkafertőzés során a méhek különböző vírusos fertőzéseknek vannak kitéve, ami még nehezebbé teszi a méhészkedést. Ugyanígy az intenzív mezőgazdaság, amely a nagy hozam eléréséért különböző vegyszereket használ, ami szintén a méhek pusztulását tudja előidézni, a környezetszennyezés, a természetes méhlegelők csökkenése és nem utolsósorban a klímaváltozás, aminek ki vagyunk szolgáltatva mindannyian. Sajnos az idei év sem tűnik túl ígéretesnek, ha visszatekintünk az elmúlt két tavaszi hónapra, akkor elmondható, hogy a méhészet szempontjából egy nagyon rossz időszak volt, hisz a tartós éjszakai hidegek miatt a méhcsaládok nem tudtak kellőképpen fejlődni. A májusi időjárás sem kedvez a méheknek, amikor a gyümölcsfák virágoznak, és szükség lenne a beporzásra, de ez a szélsőséges időjárás miatt nem következik be, ami a gyümölcshozamon is meglátszik majd.
De nemcsak az idei időjárás okoz gondot a méhészeknek, hanem a több éven át tartó gyenge nektárhozam, aminek az okát sajnos nem ismerjük, és egyszerűbb a klímaváltozásra fogni. Ugyanígy az elmúlt őszi tömeges méhpusztulás okát sem tudtuk mindmáig kitisztázni, ami a statisztikák szerint Románia méhállományának 30-35 százalékát vitte el, és ez tavasszal folytatódott. Maga a méhállomány megtartásának gondjain kívül a méhésznek szembe kell nézniük a méz értékesítési gondjaival is. Sajnos az utóbbi időben a nagykereskedelmi üzletek polcain nagyon olcsón lehet vásárolni méznek címkézett terméket, aminek nemcsak a tartalma, hanem az eredete is gyanút keltő. Ezek a hazai megtermelt méz árának a töredékébe kerülnek.
Több átiratot küldtek különböző szakmai szervezetek a mezőgazdasági minisztériumnak, amelyekben kérték, hogy korlátozzák a csávázószerek használatát, valamint olyan kultúrnövények termesztését, amelyek károsak a méhekre. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy támogatás nélkül a méhészeti ágazat fennmaradása veszélyeztetve van.
A haszonnövényeink több mint 75 százalékának a termésátlaga vagy minősége függ valamilyen mértékben a beporzók, köztük a méhek áldásos tevékenységétől. Ezért 2018-ban május 20-át az ENSZ a méhek világnapjának nyilvánította. Ezáltal próbálja ösztönzi a világ országait és közösségeit, hogy tegyenek többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelmünk változatossága és jövője függ ezeknek a rovaroknak a munkájától.
Zöldi István, a Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke