Hirdetés

Az elengedhetetlen beporzók

Május 20-a a méhek világnapja. Azon beporzóké, amelyeknek terméseink sikerességét, növényvilágunk változatosságát és fennmaradását köszönhetjük. Az utóbbi időben számos nehézséggel és problémával kellett szembenézniük a méhészeknek, amire a mai napig sem sikerült minden esetben megoldást találni.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 5 perc
Az elengedhetetlen beporzók
Fotó: Domján Levente

A ma ismert állat- és növényfajok közül nagyon sok faj idősebb az emberiségnél. Megjelenésük sok évezreddel korábbi, mint maga az emberi fajé. Az alkalmazko­dási képességüknek köszönhetően pedig sikerült évmilliókon ke­resz­­tül fennmaradni. A rovarok és növények kapcsolata évmilliókra vezethető vissza, ugyanis kölcsö­nösen segí­tették egymást az evolúció folyamán. Ez így történt a ma ismert mézelő méhek esetében is, amikor is a növényvilágban megjelentek az első virágzó növények. A méhek ősei a szitás darazsakhoz hasonló fajok voltak, és ennek megfelelően más rovarokra vadásztak. A ragadozó, húsfogyasztó életmódról feltehetőleg akkor váltottak pollengyűjtésre, ami­­kor viráglátogató, pollenfogyasztó rovarok lettek a zsákmányállataik, és a darazsak lárvái a pollennel borított rovarokat fogyasztották.
Ugyanígy a növényvilág is alkal­mazkodott, és az evolúció folyamán a növények virágai különböző szí­neket öltöttek, illatokat és nektárt termeltek, amivel magukhoz tudták csalogatni a rovarokat, így a méheket is, a virág látogatása alkalmával pedig bekövetkezett a porzás, ami a növény szaporodásához és fennmaradásához vezetett. Ismert dolog, hogy a mé­hek az általunk jól ismert méz- és viasztermelésen kívül nagyon fontos szerepet töltenek be a beporzás terén is. A méhek háziasítása mintegy hat­ezer évvel ezelőtt kezdődött. A méhészet ma is sok ember meg­élhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészek főként mé­zet, de ezenkívül virágport, eset­leg propoliszt, méhviaszt, méhpempőt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek.

Domján Levente

Az elmúlt években a méhészeti ágazat nagyon sok kihívással szem­besült, ezek közül hadd említsek meg egy párat. Az 1970-es években megjelent az ázsiai méhatka, ami máig is gondot okoz a méhészeknek és a méheknek, hisz az atkafertőzés során a méhek különböző vírusos fertőzéseknek vannak kitéve, ami még nehezebbé teszi a méhészkedést. Ugyanígy az intenzív mezőgazdaság, amely a nagy hozam eléréséért különböző vegyszereket használ, ami szintén a méhek pusztulását tudja előidézni, a környezetszennyezés, a természetes méhlegelők csökkenése és nem utolsósorban a klímaváltozás, aminek ki vagyunk szolgáltatva mindannyian. Sajnos az idei év sem tűnik túl ígéretesnek, ha visszatekintünk az elmúlt két tavaszi hónapra, akkor elmondható, hogy a méhészet szempontjából egy nagyon rossz időszak volt, hisz a tartós éjszakai hidegek miatt a méhcsaládok nem tudtak kellőképpen fejlődni. A májusi időjárás sem kedvez a méheknek, amikor a gyümölcsfák virágoznak, és szükség lenne a beporzásra, de ez a szélsőséges idő­járás miatt nem következik be, ami a gyümölcshozamon is meglát­szik majd. 
De nemcsak az idei időjárás okoz gondot a méhészeknek, hanem a több éven át tartó gyenge nektárhozam, aminek az okát sajnos nem ismerjük, és egyszerűbb a klímaváltozásra fogni. Ugyanígy az elmúlt őszi tömeges méhpusztulás okát sem tudtuk mindmáig kitisztázni, ami a statisztikák szerint Románia méhállományának 30-35 százalékát vitte el, és ez tavasszal folytatódott. Maga a méhállomány megtartásának gondjain kívül a méhésznek szembe kell nézniük a méz értékesítési gondjaival is. Sajnos az utóbbi időben a nagykereskedelmi üzletek polcain nagyon olcsón lehet vásárolni méznek címkézett terméket, aminek nemcsak a tartalma, hanem az eredete is gyanút keltő. Ezek a hazai megtermelt méz árának a töredékébe kerülnek.
Több átiratot küldtek külön­­böző szakmai szervezetek a me­ző­­gazda­sági minisztériumnak, ame­­­­lyekben kérték, hogy kor­látozzák a csávázószerek haszná­latát, valamint olyan kultúr­nö­vények termesztését, amelyek ká­ro­sak a méhekre. Ugyan­akkor felhívták a figyelmet arra is, hogy támogatás nélkül a méhé­szeti ágazat fennmaradása veszé­­lyez­tetve van.
A haszonnövényeink több mint 75 százalékának a termésátlaga vagy minősége függ valamilyen mértékben a beporzók, köztük a méhek áldá­sos tevékenységétől. Ezért 2018-ban má­jus 20-át az ENSZ a méhek világnapjának nyilvánította. Ezáltal próbálja ösztönzi a világ országait és közösségeit, hogy tegyenek többet a méhek és más beporzók védelme érdekében, ugyanis élelmünk vál­tozatossága és jövője függ ezeknek a rovaroknak a munkájától.    

Zöldi István, a Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!