A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma idén eltért a hagyományoktól, a kiértékelőket ugyanis szekcióülések előzték meg. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán több mint kétszáz gazdaszervezeti partner képviselője jelent meg, összefogva a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar gazdák által alkotott társulásokat.
– A megnyitó nagyszerű volt, érezni lehetett, hogy komoly munka van az esemény hátterében, illetve egy olyan csapatról, amely bele akar szólni a saját sorsába és az azt befolyásoló döntésekbe. Nagyon ki­egyen­súlyozott, szakmailag megala­pozott kérdéseket vetettek fel a szekcióüléseken, közösen kezdték el a jövőbeni stratégiák megalkotását, őszinte és nyílt párbeszéd folyt. Mindig megosztottunk egymással minden információt, és az külön öröm számomra, hogy szintén egy közös projektünk volt az, hogy a falugazdász-hálózat egységes irá­nyítás alá kerüljön, és kellő munícióval felszerelve, megfelelő információk alapján tudja a gazdákat segíteni – vélekedett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, a MAGOSZ elnöke.

 A szekcióülések összesen nyolc tematikát érintettek: a szar­vas­marha-tenyésztést, a méhé­sze­­­tet,­ a zöld­ség-, gyümölcs- és gyógy­növénytermesztést, a sertés­tenyésztést, a növénytermesztést, az erdő- és vadgazdálkodást, a bio­­gazdálkodást, valamint a juh- és kecsketenyésztést.
– Nosztalgikus érzésekkel jöttem ide, hisz évekkel ezelőtt hasonló rendezvényeket szerveztünk, a Szé­kely Gazdaszervezetek Egyesülete szintet lépett és új tudást hozott. Az RMDSZ bukaresti kormányzati tevékenysége azért fontos, hogy ehhez a tudáshoz meg tudjuk adni a megfelelő kormányzati támogatást. Környezetvédelmi miniszterként lá­­­tom,­ hogy milyen veszélyek fe­nyegetnek Európából, Brüsszelből. Látom azt, hogy mennyire rossz irányba lehet terelni ezeket a fo­lyamatokat, és azért kell ott lennünk Bukarestben és Brüsszelben, hogy fékezzük azt a lendületet, amivel a mezőgazdaság egy teljesen vesztes pályára tud sodródni – nyilatkozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

A szekcióüléseket számos szak­ember előadása is gazdagította, mint Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügy­vezető igazgatója; Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport igaz­gatója; Ábrahám Tibor, az Alföldi Sertésértékesítő és -beszerző Mező­­­­­­gaz­dasági Szövetke­zet keres­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­ke­delmi igazgatója; dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE rektorhelyettese, vagy akár dr. Póti Péter, a MATE intézetigazgató-helyettese. A szekcióüléseken el­han­g­zott következtetések pedig arra szolgáltak, hogy érdemben alakíthassák a gazdaszervezet jövő­beni cselekvéstervét.
– A méhészeti ágazat nagy problémákkal küzd az elmúlt évek­ben, és ez a súly egyre jobban ránehezedik a méhészek, méhészetek vállára. Elértük, hogy bió minősítésű méhészeteink, mézeink legyenek, egyesületbe tömörültünk. Azon dol­­­­go­zunk, hogy szövetkezeteket lé­te­sítsünk, és közösen értékesítsük a mézeket, közös berendezéseket hozzunk létre. Kiemeljük a kitűnő minőségű mézeinket és méhészeti termékeinket, amelyek az Európai Unión belül egyedi és kiváló beltartalmi értékekkel bírnak.  De sajnos a piaci helyzet és az évente megismétlődő mezőgazdasági derogálások egyre inkább a csőd és a megélhetés szélére sodorják ezt a mezőgazdasági ága­zatot. A folyamatos nagymértékű méhpusztulások, a kaptárelhagyás, a mérgezési problémák, a növény­védelmi kezelések nem megfelelő időben és nem megfelelő módon végzett kijuttatása egyre inkább megnehezíti a méhészek életét. Területi kapacitásunk szempontjából közel a maximumot értük el, és most összedőlni látszik ez a rendszer. Fontos lenne megtartani a jelenlegi családszámot és ezeknek a természetre gyakorolt pozitív hatását.

A kerekasztal-beszélgetésen el­hangzott több fontos meglátás is, mint például, hogy a mezőgazdasági termelőket szakáganként közelíteni kellene egymáshoz, és tudtukra hozni, hogy milyen fontos a kör­nyezetünk megóvása, minden egyes mezőgazdasági művelet nem megfelelő végzése összeadódik és a méhészetben csapódik le. Ha egy agrotechnikai munkálatot nem végzünk megfelelően, nem választunk megfelelően egy vető­magot, ha nem megfelelő időben, nem megfelelő dózissal végzünk egy növényvédelmi munkálatot, akkor ezek mind összeadódnak és a környezetünk rovására men­nek,­ végül pedig legkisebb és legsérülékenyebb haszonállatainkra vetődik le, hatalmas pusztulásokat okozva – összesítette Hatos György méhészetért felelős falugazdász. 
– Szervezetünk túl van az első öt éven, a fejlődésünk pedig annak is köszönhető, hogy ez idő alatt rengeteg szakmai intézménnyel si­ke­rült partneri kapcsolatot kiala­kítanunk, önkormányzatokkal és igaz­gatóságokkal. A Székelyföldi Gaz­­da­szervezetek Egyeztető Fóruma pedig arra szolgál, hogy ezeket a kapcsolatokat erősítsük, Székelyföld agráriumát pedig közös munkával fejlesszük – mondta el Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. 

A nap további részében pedig el­hangzottak a szekcióülések kiér­té­kelői, levonták a következtetéseket, és bemutatták a gazdaszervezet jövőbeni tevékenységét. Az esemény keretében egy köszönő oklevelet is átadott a gazdaszervezet a Marton Genetics cégcsoport számára, hisz adományuk révén 11 tonna bió tön­­kölybúza vetőmagot sikerült szétosztaniuk a székelyföldi gazdák között.
– Szeptember–október magas­ságában lesz egy újabb kiírás, ami a hegyvidéki gazdálkodókat érinti. Az elmúlt évhez képest az összegeket is sikerült emelni, egy másik újítás pedig, hogy a beruházási időt egy évről kettőre növeltük meg – mond­ta el Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.