Hét, Romániában idegenlégiós­ként szereplő jégkorongozó nyújtotta be állampolgársági kérelmét az elmúlt időszakban, ügyükben legkésőbb március végéig születik majd döntés. Közülük nem mindenki lehet román válogatott. [caption id="attachment_22536" align="aligncenter" width="620"] Anton Butocsnov akár a válogatottat is segítheti az idén, amennyiben megszerzi a román állampolgárságot Fotó: László Róbert[/caption] Hét, Romániában jelenleg légiósként szereplő jégkorongozó kérvényezte a román állampolgárságot az elmúlt időszakban. Múlt héten lapunkban már közöltük, hogy a Gyergyószentmiklósi Progym két játékosa, az ukrán Vitalij Kiricsenko és a magyar Nyerges Lajos benyújtotta román állampolgársági kérelmét, tegnap az is kiderült, rajtuk kívül még öten akarnak az ország állampolgárai lenni. A Ponta-kormány tavaly szeptember 9-én egy sürgősségi rendelettel módosította a román állampolgárság megszerzéséről szóló 1991/21-es törvényt, amely szerint azok a külföldi állampolgárságú sportolók, akik kiemelkedő teljesítményükkel jelentősen hozzájárulhatnak Románia külföldi jó megítéléséhez válogatottságbeli szereplésük esetén, kormányhatározattal megkaphatják a román állampolgárságot. Ehhez szükséges a sportági szövetség, illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium ajánlása is. Becze Iuliu, a Román Jégkorong Szövetség (RJSZ) versenybizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hét jelenleg légiósként a román bajnokságban szereplő hokis nyújtott be kérést a szövetséghez elbírálás céljából, amelyet már továbbítottak is a sportminisztérium felé. Arra a kérdésünkre, hogy melyik csapatoktól kik kérvényezték a román állampolgárságot, a versenybizottság vezetője nem válaszolt. Nelu Alexe, a Steaua jégkorongcsapatának edzője a kérvényező hokisok nevét nem, de számukat elmondta. – Négy ukrán légiósunk kérvényezett román ál­lam­polgárságot. Csapatunkban már van egy ukrán gyökerekkel rendelkező román állampolgárságú hokis, Andrei Butocsnov, sőt Evgenij Piszarenkó is nálunk hokizott, amikor felvette a román állampolgárságot – nyilatkozta lapunknak Alexe. Megkerestük Marius Tranda­firt, a Galaci Dunărea edzője szerint csapatukból senki nem kérvényezett román állampolgárságot az elmúlt időszakban. – Nincs tudomásom, hogy a légiósaink közül bárki is kérvényezte volna a román állampolgárságot. – Még a szezon kezdetén volt szó a klubnál arról, hogy egy külföldi kapust „honosítsunk”, ám ez csak beszélgetésszinten maradt – nyilatkozta lapunknak Trandafir. A galaci tréner konkrétan nem mondott nevet, ám amikor Patrik Polc nevét említettük, ő nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesülésünket. Polc viszont jelenleg nem a román bajnokságban játszik Kiről lehet szó? A Nemzetközi Jégkorong Szö­vetség (IIHF) szabályozása két különböző esetet említ, amikor egy játékos állampolgárságot vesz fel és válogatott akar lenni új hazájában. Abban az esetben, ha más válogatottban nem szerepelt a hokis, akkor két idényt – de nem kevesebb, mint 16 hónapot, azaz 480 napot – kell eltöltsön aktív játékosként választott hazájában. Abban az esetben, ha már szerepelt válogatottban – beleértve az ifjúsági szintet is –, akkor négy évet (1460 napot) kell eltöltsön új hazájában aktív játékosként. A Steaua csapatában jelenleg hét légiós szerepel: Denyisz Zabludovszkij, Pavlo Boriszenko, Anton Butocsnov, Artem Bon­da­rjev, Jevgen Jemeljanenko, Ruszlan Szvidorov, Anton Poznik. A szlovák – Poznik – decemberben igazolt a „bakákhoz”, ő biztosan nincs a kérvényezők között, hiszen Alexe szerint négy ukrán akar román állampolgár lenni. Zabludovszkij az egyik legnagyobb jégkorong-adatbázissal rendelkező honlap szerint már román állampolgár, de a 35 éves csatár tavaly még az ukrán válogatottban játszott, tehát leghamarabb 2019-ben játszhatna a román válogatottban. Viszont amennyiben már román állampolgár, úgy szezonközben kaphatta meg, mert légiósként szerepel a Steauánál, legalábbis a hazai adatbázisban. Hivatalosan viszont nem kaptunk arról megerősítést, hogy Zabludovszkij román állampolgár is lenne az ukrán mellett. Bondarjev tavaly ősszel lett steauás, de – akárcsak Zab­lu­dovszkij – tavaly ő is szerepelt az ukrán válogatottal világbajnokságon. Az ő állampolgársági kérésekor nem lehet tehát válogatott érdekre hivatkozni, mert leghamarabb ő is csak 2019-ben lehetne piros-sárga-kék mezes játékos, akkorra pedig 37 éves lenne. Boriszenko 2014 őszétől a Steaua hokisa, a 28 éves center kilenc éve az U20-as ukrán válogatottban ugyan szerepelt, ám amennyiben megkapja a román állampolgárságot, akár már áprilisban jégre léphet a román válogatottban. Anton Butocsnov is 2014-ben igazolt a Steauához, ő testvére, Andrei hívására jött Romániába. A 32 éves csatár is román állampolgárként már áprilisban tagja lehet a vébére utazó hazai keretnek. Szvidorov 2014 decemberében igazolt a Steauához, ahol második idényét tölti. A 28 éves hátvéd amennyiben megkapja a román állampolgárságot, úgy az idei vébén nem szerepelhet új hazája válogatottjában, mert csak 17 hónapja – a 18 helyett – játszik Romániában. Jemeljanenko 2014 őszén immár harmadszor igazolt a Steauá­hoz, a 34 éves hátvéd 2012-ben szerepelt utoljára az ukrán válogatottban. Amennyiben megkapja a román állampolgárságot, két ok miatt sem játszhat idén a vébén román színekben. Ugyanis a 2012-es Divízió I A csoportos vébé zárónapján, április 21-én jégre lépett az ukrán–japán meccsen, így az idei vébé kezdetéig az 1460 nap helyett 1456 napos válogatott-kihagyása lesz. Ugyanakkor nem négy, hanem két szezont töltött el folyamatosan az elmúlt időszakban Romániában. Tehát Boriszenko és Anton Butocsnov idéntől, Szvidorov pedig csak jövőtől lehet román válogatott, amennyiben pozitívan bírálják el állampolgársági kérelmüket. Viszont ha négy ukrán kap román állampolgárságot, úgy a következő idényre helyüket újabb légióssal tölthetné fel a Steaua, ami nagyon megerősítené a „bakák” MOL Ligába való igyekvését. Kopacz Gyula