A köznyelvben Den Bosch néven ismert ‘s-Hertogenboschban tartották az idei női kézilabda-világbajnokság csoportjainak sorsolását – a százötvenezres, Amszterdamtól nyolcvan kilométerre található holland városban játssza majd a magyar válogatott a csoportmérkőzéseit. Abban a városban, amelyik leginkább focicsapatáról, az FC Den Boschról lehet ismerős a sportbarátoknak, de azt valószínűleg kevesen tudják, hogy ez a klub volt az első Hollandiában, amelyben külföldi labdarúgó játszott. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese a „hercegek erdejében” (ezt jelenti a város hivatalos neve, a des Hertogenbosch) sorrendben Szenegál, Irán és Svájc legjobbjai ellen lép pályára.

A magyarok az első kalapból várták a sorsolást, amelyben a korábbi német kapus, Clara Woltering, illetve két holland kézilabdázó segédkezett: a jobbszélső Debbie Bont és a beálló Danick Snelder, aki játszott a Ferencvárosban és a Siófokban is. Előbb a negyedik kalapból a magyar csapat Iránt kapta. A közel-keleti ország válogatottja harmadszor szerepelhet világbajnokságon, az előző két vb-n egyaránt a 31. helyen végzett. A harmadik kalapból Szenegált húzták ki a magyarok mellé, az afrikai együttest a két évvel ezelőtti tornán 30–20-ra verték meg Klujberék a középdöntőben. Majd végül érkezett a B csoportba a története első vb-jén szereplő Svájc, melyet a 2022-es Eb-n 33–28-ra sikerült legyőzni a csoportkörben.

Ez lesz a 25. torna, amelyen a magyar csapat is részt vesz, melynek eddigi legjobb eredménye az 1965-ös világbajnoki cím, a legrosszabb pedig a 2017-es 15. helyezés.

Glovin elégedett

A Magyar Kézilabda Szövetség honlapjának nyilatkozva a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Golovin Vlagyimir örömmel nyugtázta, hogy jónak mondható a sorsolás, ennek ellenére egyetlen ellenfelet sem becsülnek le, alaposan felkészülnek mindenkiből. „Svájccal a közelmúltban három sikeres meccset is játszottunk, bár nem minden alkalommal ment könnyen a győzelem. Szenegállal a 2023-as vb-n találkoztunk, nyertünk, de nehezen indult a meccs, ráadásul a legutóbbi világbajnokságon az afrikaiak nagy lendülettel, jó lövőjátékkal kezdték meg a tornát, és most ellenünk lesz a nyitány, oda kell figyelnünk, sok játékosuk Európában kézilabdázik. Iránt nem ismerjük, ellene is természetesen esélyesnek tartom magunkat, így a cél a csoportelsőség” – mutatott irányt a kapitány. Golovin előretekintve a középdöntőről is beszélt, ahol jó eséllyel magyar–román párharcot is rendeznek majd.

A középdöntőben minden ellenfél erős lehet, a dánokkal több mint két éve nem találkoztunk, új edzővel jönnek majd a vb-re, a románok fiatal csapata sokat fejlődött, Horvátország pedig a 4. kalap legerősebb együttese, könnyen lehet, hogy Japán nem is tud továbbjutni. Erős válogatottak ellen készülünk, ősszel a svédek és a norvégok is ellenfeleink lesznek, de a vb-sorsolást elnézve fontos, hogy több stílusú kézilabda ellen kell jól teljesítenünk.

Mire mennek a románok?

A román válogatott az egyetlen, amely az eddig megrendezett összes világbajnokságon szerepelt. Legnagyobb sikere az 1962-es, hazai pályán megszerzett aranyérem. Akkor még csak kilenccsapatos volt a vb, melynek során a középdöntőben a románok 4–4-es első félidő után 9–7-re verték a végül ötödik helyen végző magyarokat, hogy aztán a döntőben 8–5-re múlják felül a dánokat. Az 1973-as, jugoszláviai vb-n Románia ezüstérmet szerzett, akárcsak a 2005-ös, oroszországi világbajnokságon, ahol Magyarország lett a bronzérmes. A tíz évvel ezelőtti, dániai vébén a románok bronzérmet szereztek, ám azóta éremközelbe sem kerültek: 2017-ben 10., 2019-ben 12., 2021-ben 13., 2023-ban pedig a 12. helyen végeztek. A csapatot három éve irányító Florentin Pera szövetségi kapitány a fiatalítást tűzte zászlójára, s mint magyar kollégája is elismerte, az elmúlt egy-két évben nagyon sokat fejlődött csapata. Kérdés, mire mennek az igencsak erős csoportban, ahol az Anne Mette Hansen, Anna Kristensen, Kristina Jörgensen és Trine Ostergaard által fémjelzett dánok számítanak a toronymagas esélyesnek. Ráadásul a dánok újonnan kinevezett szakvezetője, Helle Thomsen jól ismeri a román lányokat, hiszen a Bukaresti CSM szakvezetőjeként rálátása van a román bajnokságban pallérozódó válogatott játékosokra. Japán rendszerint roppant kényelmetlen ellenfél, rengeteg lábmunkájuk, őrült rohanásuk a legkomolyabb ellenfelek dolgát is megnehezíti. A horvátokat is hiba lenne leírni, noha a legutóbbi vébén csupán a 14. helyen végeztek, utolsó komoly sikerük pedig az öt évvel ezelőtti Európa-bajnokságon elért bronzérem. Románia sorrendben Horvátország, Japán és Dánia ellen lép pályára Rotterdamban.

Elérhető jegyek, jó sör

A világbajnokságot november 26. és december 14. között rendezik, Németországban három (Dortmund, Stuttgart és Trier), míg Hollandiában két (‘s-Hertogenbosch és Rotterdam) helyszínen lesznek mérkőzések. A csoportok első három helyezettjei jutnak a középdöntőbe, és ha a magyar válogatott továbblép a kvartettjéből, az A csoport – itt Dánia, Románia, Japán és Horvátország szerepel – továbbjutóival játszik Rotterdamban december 3-án, 5-én és 7-én. A négy darab hatcsapatos középdöntős csoport első két-két helyezettje jut a negyeddöntőbe (december 9. és 10.). Az elődöntőkre december 12-én, a döntőre és a bronzmérkőzésre december 14-én kerül sor, ugyancsak Rotterdamban.

A szurkolók számára jó hír, hogy a második kategóriás jegyek elérhető árban vannak: darabja 25 euró, azaz mintegy 125 lej.

Vonzerő lehet az is, hogy a nyugodt kisváros hangulatát árasztó ‘s-Hertogenboschban, valamint az Európa legnagyobb kikötőjével büszkélkedő, 650 ezer lakosának köszönhetően igencsak nyüzsgő Rotterdamban is príma Heineken sört főznek. Utóbbi városban ráadásul összefuthatunk az állítólag biciklivel közlekedő polgármesterrel is, Ahmed Aboutalebbel, aki az első olyan holland politikus egy nagyobb város élén, aki muszlim bevándorlóként került az országba – Aboutaleb 1961-ben egy imám fiakánt látta meg a napvilágot egy kis marokkói hegyi faluban.