A papírformának megfelelően, Szlovénia – vesztes meccs nélkül – és Magyarország feljutott a világelitbe a ljubljanai Divízió I/A csoportos világbajnokságot követően. A záró sajtóeseményen a két válogatott szövetsége bejelentette, hogy megpályázzák a jövő évi A csoportos világbajnokság rendezését. Kandidál a jövő évi elit világbajnokság egyik csoportjának megrendezésére a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ), a másik csoportnak Szlovénia adna otthont. A két ország szövetségének elnöke, Such György és Matjaz Rakovec vasárnap tette meg a hivatalos bejelentést a divízió I/A vb helyszínén, a Tivoli Arénában. Sipos Levente, az MJSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: azzal vált véglegessé a már csütörtökön beadott pályázat érvényessége, hogy a válogatott feljutott a legjobbak közé a ljubljanai divízió I/A vb-ről a házigazda szlovénokkal együtt. A tervek szerint a budapesti MVM Dome és a ljubljanai Stozice Aréna lenne a két helyszín. Budapesten rendeznék az egyik csoport – a mezőny felének – küzdelmeit, két negyeddöntőt, valamint az elődöntőket, a bronzmérkőzést és a finálét is. A szlovén fővárosban egy csoportot és két negyeddöntőt bonyolítanának le. A 2023-as vb-nek eredetileg Szentpétervár adott volna otthont, ám az ukrajnai háború miatt a nemzetközi szövetség (IIHF) elvette a rendezési jogot az oroszoktól. A megüresedő helyre a magyarok és a szlovénok mellett a finnek és a lettek közösen pályáznak. Such György kifejtette, hogy a feljutás kiharcolása előtt arrogánsnak tűnhetett volna, ha nyíltan kandidálnak, ezért a nyilvánosság mellőzésével dolgoztak hetek óta. Hozzáfűzte, sajnálatos esemény, az ukrajnai háború teremtette meg a lehetőséget, hogy most pályázni lehessen. „Mindkét ország fővárosának vezetése és kormánya, a hoki- szövetségek támogatják a kandidálást. A hokicsalád most bátor döntést hozhat, hogy az elit vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is lehetőségük legyen a rendezésre. Ez nyitás lenne új piacok felé. Amíg általában két-három év felkészülés áll rendelkezésre egy rendezőnek, nekünk erre szűk 12 hónapunk lenne” – mondta Such György a sajtótájékoztatón. Matjaz Rakovec kitért rá, közel egy hónapja dőlt el, hogy Szentpétervár nem lehet házigazda. Ekkor a szlovén szövetség vezetősége úgy gondolta, hogy a jó szervezőképessége alapján esély lehet a beugró szerepre. A magyar kollégákkal több egyeztetés is volt személyesen, és így együtt, közösen adnak be pályázatot. A torna költségvetése még nem tisztázódott, korábbi tornák alapján ez összesen 20 millió euró körül lehet, a költségeken a két szövetség fele-fele arányban osztozna. Ahogy a két elnök kiemelte, az elit vb rendezése nyereséges vállalkozás, ugyanakkor a szervezés rövidsége megemelhet bizonyos költségeket. Eddig minden ilyen vb pozitív mérleggel zárult. Ahogy elhangzott: az utolsó, koronavírus-járvány előtti vb Szlovákiában 21 ezer férőhellyel masszívan nyereséges volt, a Budapest–Ljubljana rendezés a két csarnokban 28 ezer férőhellyel rendelkezik. Sipos Levente jelezte, hogy az IIHF-nek vannak szabályai az elitvilágbajnoki rendezést illetően, például csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Viszont olyan sem fordult még elő, hogy egy országtól elvették a rendezési jogot, tavaly Minszk csak az egyik csoportot nem rendezhette meg. „Így aztán van a mi és a finnek jelentkezésének is olyan része, amely ellene szól vagy mellette. Mi és a szlovénok új rendezők lennénk, új piac a sportág elitjében, a két csarnok össz-üléskapacitása 28 ezer, az idei egyik helsinki csarnok például csak hétezres. Természetesen az IIHF számára biztonságos választás lehet a sokadik finn rendezés is” – fogalmazott az MJSZ főtitkára. Hozzátette: „A pályázaton több mint egy hónapja intenzíven dolgozunk együtt a szlovén kollégákkal. Mindkét ország kormánya tudomással bír a lehetőségről, és érdeklődéssel követi azt, az ebben a fázisban szükséges szintű támogatásukkal rendelkezünk. A mottónk szerint a különleges körülmények okos döntéseket tesznek szükségessé. Abban bízunk, hogy a jégkorongos közösség megérti, milyen fontos lehetőség ez számunkra.” A nemzetközi szövetség az idei vb egyik helyszínén, Tamperében, a május 26–28-i kongresszuson dönt a jövő évi rendezőről. A tavalyi vb-nek Lettország, az ideinek – amely pénteken kezdődik – Finnország, a 2024-esnek Csehország, a 2025-ösnek pedig Svédország a házigazdája, így ha a finn–lett pályázat lenne a nyerő, akkor öt év alatt négyszer Észak-Európában lenne a torna. Az elit vb-t 16 csapattal rendezik, ám az még kérdés, hogy a most kizárt orosz és fehérorosz válogatott mikor és melyik csoportba térhet vissza. Ők a legjobbak A Divízió I/A csoportos világbajnokság záró meccsén Szlovénia 4–1-re verte Dél-Koreát, amellyel hivatalosan is véget ért a torna. Ezt követően kihirdették a posztonkénti legjobbakat, illetve az All Star csapatot is. A torna legjobb hátvédjének a Gyergyói HK, csíkszeredai születésű játékosát, Fejes Nándort választották, míg az All Star csapatba is bekerült egy játékos a magyar keretből Erdély Csanád révén. A torna legjobb játékosai: kapus: Mantas Armalis (Litvánia); legjobb hátvéd: Fejes Nándor (Magyarország); legjobb csatár: Ziga jeglic (Szlovénia). All Star-csapat: Gasper Kroselj (szloivén) – Nerijus Alisauskas (litván), Kim Von Dzsun (dél-koreai) – Ziga Jeglic (szlovén), Erdély Csanád (magyar), Miha Verlic (szlovén). Kínával is játszanak A romániai válogatott kiesésével jövőre újfent a Divízió I/B csoportban találja magát Japán, Ukrajna, Észtország és a frissen feljutott Kína társaságában. A világbajnokság házigazdája még nem ismert, azt a Nemzetközi Szövetség éves közgyűlésén döntik el. Ebből a csoportból nehéz lesz visszajutni, hiszen Kína társaságában egy olyan válogatott csatlakozott a csoporthoz, amelynek játékosainak zöme a KHL-ben szereplő Kunlun Red Star csapatában játszanak és az olimpián is bizonyították, hogy nem egy rossz csapat.

HN-összeállítás