A lakásba belépve tágas előtér fogad, mely egybenyílik a konyhával és a nappalival – ebben semmi meglepő nincs, mindaddig, amíg el nem árulom, hogy egy tömbházlakásban járok. A lakást közel húsz évvel ezelőtt vette birtokba, akkor még egy gyerekkel a Bors házaspár. Azóta gyarapodott a család, és ennek megfelelően alakult az otthon, mindannyiuk számára élhető és kényelmes tereket alakítva ki.

„Kísérleti” tömbház a Kalász negyedben

Rendezett, nemrégiben felújított, a városközponthoz közeli lakótelepen járunk, a Kalász negyedben, annak is a csíkszeredaiak által „kísérleti” tömbházként ismert társasházában. A tízemeletes tömbház első emeletére költözött be közel húsz évvel ezelőtt Bors Hortenzia és férje, Zsolt, valamint az akkor kétéves Gergő. És mivel már akkor tudták, hogy a család gyarapodni fog – még két lányuk született –, ehhez igazították otthonukat: falat „tettek-vettek”, teret bővítettek, új kiszolgálóhelyiséget alakítottak ki, hogy mindennapi életüknek minél kényelmesebb feltételei legyenek.
 – Egyet tudtam: nem szeretnék kis szobákban, szűk terekben élni, én a tágas terekhez voltam szokva – mondja Bors Hortenzia, amikor vendégül lát. – Ez egy kísérleti tömbház, azt mondják, hogy a falak mozgathatók. Na, azt kell tudni, hogy a falak a harmadik emelettől mozgathatók. Mi minden változtatásra engedélyt kértünk a szakhatóságoktól, ez nagyon fontos egy tömbházlakás átalakításánál. A férjem építőmérnök, statikus, tudtuk, mi az eljárás, mit szabad, és mit nem. És mi sem szerettük volna, ha ránk omlik a tömbház – mondja, amint körbe­vezet otthonukban, s számba vesszük az általuk eszközölt változtatásokat. – Ezek az oszlopok tartják a blokkot, ezekhez nem lehetett hozzányúlni – mutatja vendéglátóm, hol vannak a tartófalak, tartóoszlopok, amelyekhez nem nyúltak.

Milyen volt, és milyen lett…

A lakásba belépve a szűk kis előszobából egyrészt egy kis méretű fürdőszobába lehetett bejutni, majd egy erkélyes szűk konyhába. Az alapcsomagban volt négy szoba, keskeny folyosó, fürdőszoba, két erkély. Ezzel szemben ma már a nappali egybenyílik az egykori folyosóval és az előtérrel, a bejáratnál lévő kis fürdőszobát felszámolták, ezáltal nagyobb lett az előtér, a konyhát pedig a nappalitól, illetve az előtértől egy pult választja el. A konyha is jóval tágasabb lett – derül ki –, ugyanis felszámolták az innen nyíló kis erkélyt, sőt mindemellett ma már egy kamrával ellátott konyhában készül a családi ebéd. A nyitottá tételével teljes mértékben megváltozott a felépítése. Bár ez a helyiség északi fekvésű, a nagy ablaknak köszönhetően elegendő fény jut be ebbe a részbe is. A bukóajtós kis kamrában száradnak a teafűcsokrok, ott sorakoznak a beépített polcokon a vesszőkosarak, befőttesüvegek, akárcsak a nagyinál.
Tulajdonképpen a rendelkezésükre álló hely optimalizálása vezérelte az átalakítási folyamatot. Mindamellett, hogy tágasabb, levegősebb lett esetükben a nappali, a beépített szekrényekkel, polcrendszerekkel minimalizálták a térben elhelyezett bútorok számát, sőt a mennyezetig érő tárolóhelyekkel a vertikális teret is jobban kihasználják.
A lakás ma már sokkal világosabb, mint korábban volt, a nagy ablakoknak köszönhetően, bár korábban is az nyerte el tetszésüket, hogy szerencsés fekvése révén nem volt hiány a természetes fényből.
– A bútort nem készen vásároltuk, hanem méretre készítettük, mert sok olyan kis lyuk volt, amit be kellett tömni, és úgy gondoltuk, hogy teret fogunk nyerni, hogyha a polcokat, szekrényeket beépítjük, besüllyesztjük. Igazából a tér adta lehetőségekkel tudtunk játszani, mindent kihasználtunk, és ez lett belőle – mutat körbe a nappaliban.

Hálószoba kilátással

A nappaliból nyílik Nóra és Eszter szobája, az egyetemista Gergő ma már nem lakik a családdal. Szintén innen jutunk ki az erkélyre, ami a kísérleti tömbház egyik érdekessége. Ez tulajdonképpen egy loggia, azaz olyan erkély, amely nem lóg ki az épület homlokzati síkjából. A beépített kis helyiség könnyen nyitható és zárható harmonikaablakkal van ellátva.
– Itt csak fél szemmel nézz körbe, mert most itt van kialakítva a vasalókonyha. Annak idején a tanulószobám volt, itt írtam egyházjogi licenciátus dolgozatomat. Eredetileg úgy terveztük, hogy szélesre tárjuk az ablakokat, és itt teázunk, kávézunk, miközben ránk süt a nap. No de egyelőre erre nincs idő, viszont itt nagyon sok mindent tudunk tárolni, és amikor este 11 órakor a gyermeknek eszébe jut, hogy makettet kell készíteni, akkor itt minden kéznél van. Sok minden felgyűl az évek alatt egy családnál, amit valahova el kell rejteni. Ha van egy családi házad, akkor annak van padlása, sufni, garázs, pince, és ezek sok mindent elnyelnek. Egy tömbházlakásban okosan kell kihasználni a tereket, hogy a snowboardnak, a síléceknek is legyen helyük. A térnagyobbítás volt minden szempontból a cél, s amit lehetett, süllyesztettünk. Itt nagy felületen tudunk tárolni – mondja Hortenzia.

Ugyanakkor mint megjegyzi, a térnagyobbítást szolgálják a lakásban fellelhető tükrök is, van, ahol az ajtón kívül-belül is található egy. Sőt, mindamellett, hogy esztétikus, az ajtókon lévő üvegfestésnek is praktikus okai vannak: az egykori erkély ajtajának virágos díszei már-már azt sugallják, hogy amint átlépünk rajta, a természetben találjuk magunkat.
A nappali mellett van külön bejárattal a szülők hálószobája, amelyet hatalmas ablak kapcsol össze a fentebb említett beépített erkéllyel. Itt igazán olyan érzése van az embernek, mintha egy lépésre lenne a zöldellő természettől, sőt itt igazán el is feledkezhetünk arról, hogy tömbházlakásban vagyunk.
Az egykori folyosó végén – mára a folyosó is a nappali része – van a fürdőszoba, és mellette egy különálló kis helyiségben kialakítottak még egy illemhelyet.

„Mi szeretjük a színeket”

A lakásban dominálnak az erőteljes színek, a szürkével kombinált piros konyhabútor, a nappali zöld és a hálószoba mályvaszínű falai nem tolakodóak, inkább élettel töltik meg a teret és illeszkednek a natúr fakiegészítőkhöz, bútorokhoz.
– Az előző lakásunk nagyon puritán volt, de itt már nem akartuk, hogy csak fehérre meszelt falak legyenek. A konyha maradt fehéren, hogy ellensúlyozza a piros konyhabútort, de minden szoba más színű. Nagyon szeretjük a színeket – mondja Hortenzia, és közben azt is nyugtázzuk, hogy a vörösfenyőből készült bútorhoz passzol a szintén vörösfenyőből készült padló is.
Jól érzik magukat a lakásban – jegyzi meg –, szeretik, hogy tágas és világos. Mondhatni, a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy tizenkilenc évvel ezelőtt ebbe a lakásba költöztek, és a kétszobás, 34 négyzetméteres tömbházlakást az átalakításoknak köszönhetően egy 80 négyzetméteresre cserélték.

– Februárban megvásároltuk, augusztusban és szeptemberben zajlottak az átalakítási munkálatok, és napra pontosan tudom, hogy október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén költöztünk át, egy szombati napon. Igaz, hogy semmi nem volt a lakásban, teljesen csupasz volt, a bútorok megrendelés alatt voltak, csupán a hálószobabútort hoztuk magunkkal. Tele voltunk dobozzal, volt egy kanapénk meg egy gyerekágyunk. A fürdőkádban mosogattam, aztán decemberre tudtuk belakni a konyhát. Akkoriban az itt alkalmazott megoldások újdonságszámba mentek, nem nagyon találkoztunk hasonlókkal, ma már talán megszokottak. Az biztos, hogy itt minden apró hely ki van használva, de tetszik nagyon. Szerintem 120 százalékra be van lakva ez a lakás, de azért még volna egy-két ötletem, hogy hol lehetne további tárolófelületeket kialakítani – nevet nagyot, s mutatja is, hogy a fürdőszoba előtti mennyezeti rész kiaknázatlan terület, és máris van elképzelése, hogyan lehetne ott tárolóhelyet kialakítani a síléceknek.