Otthon, a lenyugvó nap ölelésében
Két szempontot tartott fontosnak az otthonteremtés során Szőcs Előd és Imola. Családi házukat egyrészt a környezettudatosság jegyében álmodták meg, másrészt úgy próbálták átmenteni a jelenbe a múlt értékeit, hogy azok a család kényelmét szolgálják. A Csíkszeredától mintegy hat kilométerre lévő Csomortánban, gyermekzsivajtól hangos régi gyimesi parasztházban lát vendégül a közismert séf és felesége.
Az udvaron fóliasátor zöldségeknek, veteményes és egy büszke gyimesi parasztház. Közel száz esztendővel ezelőtt a Gyimesfelsőlokhoz tartozó Komjátpatakán építették fel azt a házat, amelyet néhány évvel ezelőtt Szőcs Előd Csíkcsomortánba költöztetett, otthont teremtve.
Egyet akart, kettő lett belőle
Egy régi, gyimesbükki házat vásárolt meg, meséli Előd, ám amikor sor került annak bontására, egy újabb parasztházat ajánlottak figyelmébe. Ez utóbbiért már Komjátpatakáig kellett menni, s ha már megnézte, meg is vásárolta. A gyimesbükki kis ház ma erdei, nyári lakként funkcionál Csomortán határában, a komjátpatakiban teremtették meg a Csíkpálfalvához tartozó településen otthonukat.
– 2015-ben hoztuk haza, de akkor már olyan állapotban volt, hogy egy-két éven belül összeomlott volna. A házat teljes mértékben az eredeti formájában építettük vissza, kicserélve bizonyos részeket, így a padlózatot, a mennyezetet vagy akár a nyílászárókat, utóbbiaknál például figyeltünk arra, hogy az eredeti helyükre kerüljenek vissza. Korábban a ház minden helyiségének külön bejárata volt, ezen módosítottunk, most egy főbejárat van. Hogy komfortosabb legyen, kivettük a hátsó falat, és két méter szélesen bővítettük az épületet, építve hozzá konyhát, fürdőszobát és egy teraszt – mutatja be lakóterüket az egykori csíkszeredai jégkorongozó. S hogy teljes legyen a történet, azt is elmeséli, hogy a parasztház bővítésére felhasznált alapanyag egy régi gazdasági épületből került ki. – A gazdasági épület cseréppel volt befedve, mi végül a házat azzal a cseréppel födtük vissza, sőt, amikor bontottuk a gazdasági épületet, és a nap végére megmaradt az istállórész, ránéztem s azt mondtam, ha erre teszünk egy tetőt, megvan egy ház. Ebből épült a mellettünk lévő nyári konyhánk – mondja büszkén vendéglátónk, majd a mennyezeti gerendákra mutat: azok is, kellő tisztítás és kezelés után, a gazdasági épületből kerültek ki.
Asszony- és gyermekkéz simogatta ház
A Szőcs család esetében a házépítés terén két alapvető szempont volt kőbe vésve: legyen a lehető legkisebb az ökológiai lábnyoma, és használjanak természetes anyagokat. Így sikerült elérni, hogy a ház alapja beton helyett többek között zúzottkő-törmelékből, lapos kőből, agyagból áll össze, falait agyag, szalma és homok keverékével tapasztották. Előd pattintotta fából a bolhaszegeket, jegyzi meg Imola, amelyek tulajdonképpen azért kerülnek a megtapasztandó gerendákba, hogy a sár jobban tapadjon. A házépítés szépségét a jó hangulatú kalákák alapozták meg, mesélik, volt alkalom arra is, hogy a tapasztókaláka ritmusát Heinczinger Mika, a Misztrál együttes alapító tagjának dorombjátéka adta.
– A cél az volt, hogy egészséges, természetes alapanyagokból építsük a házat, és ugye az agyag nagyon egészséges anyag. A ház alja kőzetgyapottal van szigetelve, ez természetes alapanyag, viszont az előállítása nagyon energiaigényes. A falak szigeteléséhez nádat használtunk, a tetőtér szigeteléséhez pedig a faluból kikerült mosatlan gyapjút, amit örömmel adtak nekem a gazdák – mondta Előd.
A tágas nappalit és az ezzel egy légtérben lévő konyhát, illetve szobát, fürdőszobát, teraszt és tornácot magában foglaló ház alapterülete száz négyzetméter, ebből 76 négyzetméter hasznos felület.
A csoda a részletekben rejlik
A négyéves Ida és kisöccse, a hároméves Regő a család hálószobájaként is szolgáló szobában játszik, az alig kéthetes Áron pedig egy fakerekeken guruló fabölcsőben szenderül álomba. Régi darab, mint megannyi kisebb-nagyobb kiegészítő a házban, amelynek története van. A környezettudatosságra, az apró részletekre a belső berendezés során is figyeltek, magyarázza a házaspár. A kovácsoltvas kiegészítők, függönytartók egy helyi kovácsmester műhelyében készültek, igényesen kidolgozott darabok. A makraméból készült mennyezeti lámpatesteket Imola készítette, akárcsak a nappali makramézott szőnyegét, de van olyan lámpatest, amelyet tusnádi cigányasszonyok fontak fűzfavesszőből. Egy rend bútor Előd dédnagyszülei rokonságának emlékét őrzi.
– Nem az volt a célunk, hogy hagyományőrzés szempontjából épüljön meg a ház, és úgy rendezzük be, hogy visszavigyen a múltba. Inkább arra törekedtünk, hogy tiszteletben tartva a hagyományokat, azokat tudjuk beépíteni egy olyan modernebb életformába, ahol van mosógép, benti vécé, van autó, de mégis figyelünk arra, hogy természetes anyagok vegyenek körül, és nem egy olyan műházban élünk, ami egy vagyonba került – emeli ki Imola.
Tömegkályha – a ház lelke
Szintén egy helybéli mesterember ügyességét dicséri a kis gyimesi parasztház lelke, a tömegkályha, amely a nappali, a belső szoba és a fürdőszoba melegét adja.
– 2013 környékén egy népi gyógyászati tanfolyamon ismerkedtem meg a tömegkályha fogalmával. Hatékony eszköz a fűtésre, hiszen a hőt, amit a fa kiad magából, a kályha eltárolja és fokozatosan visszaadja. Könnyen megépíthető, a termodinamika elvén működő építmény, aminek az egyik legnagyobb hozadéka az a három dolog, amit magában rejt: fűtésrendszer, kandalló, kemence. Naponta egy alkalommal gyújtok be, s amikor valakinek elmondom, hogy egy egész szezonban milyen kevés fával fűtök, el sem hiszi. Kora reggel begyújtok, és mire a család felébred, már felmelegszik a nappali, napközben a kályha itt ontja a meleget, miközben lehet vele sütni, főzni. A nap folyamán fokozatosan adja le a hőt a ház különböző részeiben – büszkélkedik Előd.
A kályha egyébként a fürdőszoba éke is, itt ülőpadka formájában látjuk viszont a vízszintes irányban „lefektetett” kéményt, erre kuporodik fel Ida, miközben édesapját hallgatja. A szoba és a fürdő közti választófal a régi ház gyönyörű textúrájú gerendafala, rajta azzal az eredeti kis faablakkal, amin keresztül néhai lakói szemügyre vehették, hogy minden rendben van-e az épület mögötti udvarban. A fürdőszoba különleges hangulatához nagymértékben hozzájárul a fali csempét kiváltó, különleges tapintású, teljes mértékben vízálló, színezett marokkói vakolat. A padlón pedig parafa borítás van, amely kiváló hőszigetelő is.
Két lépésre mindentől
Tán nem meglepő, hogy hosszasan időzünk a konyhában, mégiscsak egy séf a vendéglátónk, és kíváncsi vagyok, milyen szempontok alapján alakította ki a konyhát.
– Három dologra érdemes figyelni – hívja fel a figyelmet Előd –, azaz megfelelő hely kell legyen a beérkező alapanyag tárolására, előkészítésére és főzésére. Mindamellett, hogy minden alapanyag kéznél van, még az is fontos szempont volt számomra, hogy könnyen átlátható legyen, lássuk, miből mennyi van készleten, miből kell hamarosan vásárolni. Azt is szokták mondani, hogy a konyhában, legyen az eszköz vagy alapanyag, minden kétlépésnyire kell legyen.
Nyilvánvaló, hogy egy séf nemcsak a konyha kialakítására helyezi a hangsúlyt, hanem a jó minőségű eszközök beszerzésére is, véleménye szerint ezen nem is szabad spórolni. Késekből, serpenyőkből, fazekakból nem kell sok, de ami van, az legyen jó minőségű – hangsúlyozza. Ezek tárolásánál ő a fiókos megoldásokra esküszik, az ugyanis átláthatóbb, praktikusabb. És ha már a különböző konyhai elrendezések előnyét ecseteli, azt mindenképpen fontosnak tartja kiemelni, hogy a dupla mosogatótálca igencsak jó szolgálatot tesz. A konyhából jelenleg a teraszra lehet kilépni, reményeik szerint a későbbiekben itt egy hálószobával bővül majd a ház, illetve a fürdőszobából is van egy kijárat az udvarra, közel a fásszínhez, a veteményeshez. A lakóház melletti nyári konyhában, melynek alapját a néhai gazdasági épület istállórésze adta, zajlanak a nagyobb befőzések, alatta pedig egy tágas pince található.
„Ide mindig jó hazatérni”
A tornácléceket, mindkét épületen, Előd készítette elő egyenként, Imola a mintát rajzolta meg. Együtt dolgoztak a ház minden kis szegletén, ötleteltek, álmodoztak, simogatták, és így lassan otthonra leltek.
– Az a szépsége ennek a folyamatnak, hogy egy házat egy házaspár nagy energiával tud felépíteni, s ez az energia az életük folyamán szépen visszasugárzik rájuk, életben tartva kapcsolatukat. Gyermekek, nők, barátok tapasztották, simogatták a házat, ami által rengeteg pozitív energia került ezekbe a falakba – simít végig a falon Előd.
Lekerekített, organikus formák, meleg színárnyalatok, domborulatok.
– Már maga a mennyezeti gerenda is valódi műalkotás – mutatja. – Formák vannak benne, domborulatok. Ez az, amitől ez a ház él.
Tágas terasz öleli körbe a kis gyimesi parasztházat, a lenyugvó nap sugara még egyszer végigsimít rajta, miközben mi a nappaliban forró gyógynövényteát kortyolgatva búcsút veszünk a Nagysomlyó hegyétől. Ide mindig jó hazatérni – mondják békésen vendéglátóim.