A reform egyik legfontosabb célja a bürokrácia csökkentése és az engedélyezési folyamat gyorsítása. A minisztérium szerint a PUG-ok, vagyis az általános urbanisztikai tervek jóváhagyása a jelenlegi akár három-öt éves időtartam helyett hat-tizenkét hónapra rövidülhet, míg a PUZ-ok esetében is lényegesen rövidebb eljárással számolnak. A PUD-ok pedig egyszerűsített eljárássá válhatnak.

Mit jelenthet mindez Hargita megyében?

A megye sajátos helyzetben van, hiszen az építkezések jelentős része nem nagyvárosi beruházás: családi házak, gazdasági épületek, turisztikai ingatlanok, falusi porták átalakítása, melléképületek, tetőtér-beépítések és kisebb fejlesztések adják az engedélyezési ügyek jelentős részét. A változás ezért nemcsak a nagy beruházókat érinti.

Az új kódex bizonyos kisebb jelentőségű munkálatoknál megszünteti a hagyományos építési engedély szükségességét, és helyette egyszerűbb bejelentési eljárást vezet be. Különösen érdekes lehet a vidéki településeken, hogy meghatározott feltételek mellett a legfeljebb 150 négyzetméteres lakóházak egy része is egyszerűbb eljárásban épülhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl bárhol, bármilyen házat engedély nélkül fel lehet húzni: az urbanisztikai előírásoknak, a településrendezési szabályoknak és a műszaki követelményeknek továbbra is meg kell felelni.
A gyorsítás másik kulcsszava a digitalizáció. Az új rendszer célja, hogy az urbanisztikai és engedélyezési folyamatok egyre nagyobb része digitálisan történjen, és az érintett intézmények közötti adat- és dokumentumcsere is egyszerűbb legyen. Ez Hargita megyében különösen fontos lehet, hiszen a megye települései között jelentős különbségek vannak az önkormányzati apparátus nagyságában és a szakemberek rendelkezésre állásában.

A gyakorlatban azonban éppen ez lehet az egyik legnagyobb kérdés: a jogszabály önmagában még nem teszi gyorsabbá az ügyintézést. Ehhez megfelelően működő digitális rendszerekre, képzett szakemberekre és összehangolt intézményi munkára is szükség lesz.

Hargita megye szempontjából különösen fontosak a PUG-ok és a településrendezési tervek. A megye településeinek fejlődését ugyanis alapvetően meghatározza, hogy milyen gyorsan és milyen tartalommal készülnek el, illetve módosulnak ezek a dokumentumok. A minisztérium egyik ígérete éppen az, hogy az új rendszerben a településrendezési tervek elkészítése és jóváhagyása kiszámíthatóbbá válik.
Ez egy olyan megyében, mint Hargita, nem pusztán adminisztratív kérdés. A turizmus, a falusi gazdálkodás, a lakóterületek bővítése, az ipari és gazdasági övezetek kialakítása, valamint a táj- és épített örökség védelme mind szorosan összefügg azzal, hogy egy település hogyan szabályozza saját területének használatát.

A régi építések miatt is lehet jelentőségük az új szabályoknak.

Az új kódex átmeneti időszakot is biztosít arra, hogy bizonyos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elkészült építményeket legalizáljanak. A hatálybalépéstől számított egy évben – meghatározott feltételek teljesülése esetén – szélesebb körben kérhető regularizálási engedély. Ehhez azonban az épületnek meg kell felelnie az aktuális urbanisztikai és minőségi követelményeknek, és az eljárásnak komoly pénzügyi következménye is lehet: az átmeneti időszakban a vonatkozó egyes díjak és hozzájárulások tízszeres értékkel számíthatók.

Ez azért lehet fontos, mert a falvakban és a városok peremterületein sem ritkák azok az ingatlanok, amelyeknél az évtizedek során végzett bővítések, melléképületek vagy átalakítások nem pontosan a korábbi engedélyek szerint történtek. Az új szabály tehát egyfelől lehetőséget kínálhat a rendezetlen helyzetek lezárására, másfelől figyelmeztetés is: nem érdemes tovább halogatni a jogi helyzet rendezését.

Az új kódex ugyanakkor nemcsak könnyítéseket, hanem szigorúbb felelősségi szabályokat is hoz. A cél, hogy az illegális építkezések ne váljanak utólag automatikusan elfogadhatóvá, és nagyobb felelősség háruljon mindazokra, akik a beruházásban, tervezésben, engedélyezésben vagy kivitelezésben részt vesznek.

A változás tehát kettős üzenetet hordoz. Aki szabályosan építkezik, annak egyszerűbb és kiszámíthatóbb rendszer lehet a cél; aki viszont engedély nélkül épít, vagy az engedélyezett tervektől eltér, annak a korábbinál nagyobb kockázattal kell számolnia.

A Hargita megyei önkormányzatok számára az elkövetkező hónapok egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az új szabályokat átültessék a mindennapi ügyintézésbe. A megyei tanács jelenleg is folyamatosan közzéteszi az általa kibocsátott urbanisztikai bizonylatokat és építési engedélyeket, így jól látható, milyen széles körű ügyfélforgalmat érint az urbanisztikai rendszer.

A kérdés most már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy a gyakorlatban mennyit érzékelünk majd belőle. Ha az új rendszer valóban lerövidíti az engedélyezési folyamatokat, csökkenti a felesleges köröket és működőképes digitális ügyintézést biztosít, az komoly előrelépés lehet egy olyan területen, amelyet évek óta a túlzott bürokrácia és a lassú engedélyezés jellemez. Hargita megyében azonban az is döntő lesz, hogy a kisebb települések rendelkeznek-e a rendszer alkalmazásához szükséges szakmai és technikai háttérrel.

Az új urbanisztikai kódex tehát holnaptól hatályos, de az igazi változás nem a törvénykönyvben, hanem az önkormányzati irodákban, a főépítészi hivatalokban és az építkezők mindennapi ügyeiben fog eldőlni. A következő hónapok mutatják majd meg, hogy a sokat ígért egyszerűsítésből mennyit tapasztal meg az, aki Hargita megyében házat szeretne építeni, bővíteni, felújítani vagy éppen egy nagyobb beruházást akar elindítani.