Györgyi Zsolt betfalvi református lelkész örömmel számolt be a templom megújulásáról. A település múltjáról elmondta: Betfalvát (Betthfalwa alakban) már 1519-ben említik, de a helyi református egyházközség létrejöttéről nincsenek pontos adatok, mindössze a szájhagyomány őrzött meg néhányat. Iratainak nagy részét ugyanis megsemmisítették az 1848–49-es szabadságharc idején. Kezdetben az egyházközség Rugonfalva leányegyházközsége volt, az 1746-os vizitációs jegyzék alapján már önálló egyházközség lehetett. A 17. században a gyülekezetnek kis kőtemploma volt, amely 1803-ig állt, ezt a földrengés károsította, és le kellett bontani, majd az 1803 és 1805 között újraépült templomot 1806-ban vették használatba. A munkálatok során olyan elemek kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a régi kőtemplom maradványaira építették rá.

Első orgonáját 1844-ben, a másodikat 1884-ben építette mátisfalvi Szőcs Sámuel és fia. A mai szószékkoronát 1869-ben kapta adományként a gyülekezet, a tornyot 1836-ban magasították, ugyanis a templomhoz képest alacsonyabb volt. Az orgonát 2022-ben újították fel és hetven év után szólaltatták meg újra a Hurubás ikertestvérek, Zoltán és István, akik kántori feladatot is ellátnak a településen.
Az első harangot 1749-ben öntötték, amely 91 font tömegű volt, ezt később újraöntötték a következő felirattal: „a bethfalvi refor. Ekklesia öntette ezt a harangot uira 1826 segesvári Gottsling Dan. által”. A nagyobb harang felirata: „Isten dicsőségére öntette a bethfalvi nemes reformata ekklézsia a maga költségén segesvári Baumgaertner János által, 1819.”
A harangokat az első világháború idején elvitték, helyettük öntötték a ma használatos két új harangot, mindkettőn ugyanaz a felirat olvasható: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE KÉSZÍTETTE A BETFALVAI REF. EGYHÁZ 1930 ÉVBEN. ÖNTÖTTE KLEIN K. OSZKÁR KUDSIRON.”

Az átfogó tatarozás során a toronygömbben ugyan nem találtak időkapszulát, ám most elhelyeztek egyet az utókor számára: a jövő nemzedékének üzenve levélben írták le az egyházközség történetét és jelenét, ugyanakkor helyet kapott a gömbben a most forgalomban lévő pénznemből néhány darab és egy szájmaszk is, amely a koronavírus-világjárványra utal.
Beszámolnak ugyanakkor a 430 lelket számláló, elöregedő gyülekezet fogyatkozásáról, de mégis bizakodva tekintve a jövőbe: „Krisztus megtartó kegyelmébe és szeretetébe kapaszkodva élünk, dolgozunk, hiszünk, remélünk, építünk és javítunk a következő nemzedék számára.”
A 2021–2022-ben felújított istenháza a helyiek adománya, Székelykeresztúr önkormányzata, a magyar kormány, az Erdélyi Református Egyházkerület és Hargita Megye Tanácsa támogatásával készült el. A templom az alaptól kezdve a templomtoronyig teljesen megújult, az orgona, illetve a szószékkorona is teljes felújításon ment át. A felújítások összértéke 400 ezer lej volt. Hargita Megye Tanácsa hatvanezer lejjel járult hozzá a felújítási munkálatokhoz. Az orgonát a székelyudvarhelyi Papp Zoltán orgonamester és fiai újították fel, a tatarozási munkálatokat a székelykeresztúri Unicons cég végezte.
Ugyan a település lakosságának többsége református, nagyobb ünnepek alkalmával az unitárius hívek is használják a gyönyörű bútorzatú templomot.