Egy gazdálkodó mindennapjai során nemcsak a termények és az állatok gondozása jelenti a kihívást: a farmon rengetegféle hulladék is felhalmozódik, amelyről nem mindig könnyű eldönteni, mi a teendő. Bálafólia, hálók, gumi­ab­roncsok, vas- és elektronikai hulla­­dék, használt motorolaj, akku­mulátorok, sőt a gyapjú – mind kü­lönleges bá­násmódot igényel, ha felelősen sze­retnénk gazdálkodni. De hogyan járjon el egy gazdálkodó, ha felelősen szeretne cselekedni, erre ad tippeket, jótanácsokat Balázsi Arnold, a Hargita Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás ügyvezető igazgatója. 
Legfontosabb az anyagok szerinti elkülönítés, ez az első lépés, vallja a hulla­dékgazdálkodási szakember. 

A műanyaghulladék, mint a bála­fólia vagy a háló, például már nem keverhető a háztartási szeméttel, mert a szennyezettségük miatt csak ipari újrahasznosításra alkalmasak. A környéken működő hulladékkezelő cégek ezeket átveszik, és például tü­zelőanyagként dolgozzák fel, így kerül vissza a gazdaság körforgásába a hulladék – ahelyett, hogy a természetben szennyezné a környezetet.
A gumiabroncsok kezelése hason­ló elveken alapul. Az elhasznált ab­roncsokat nem szabad az erdőszéleken vagy a szemétlerakókban hagyni. Ehe­lyett a vásárlás helyén, a gumisnál lehet leadni, aki továbbküldi azokat az újrahasznosítást végző cégekhez. Itt készülhet belőlük új abroncs vagy tüzelőanyag. Így a gumi új életet kap, és nem szennyezi a környezetet.
A vas- és fémhulladékot érdemes nagyobb mennyiségben összegyűjteni. A vastelepek vagy vasudvarok nemcsak környezetbarát célpontok, de még pénzt is adhatnak érte a gazdának. Ez is mutatja, hogy a felelősségteljes hulladékkezelés nemcsak etikus, hanem gazdaságilag is előnyös.
A veszélyes hulladékok, mint a használt motorolaj vagy az akku­mulátorok, külön figyelmet igé­nyelnek. Ezeket nem szabad egy­szerűen kiönteni a talajba vagy a patakokba: egyes motorolaj-átvevő cégek biztosítják, hogy a hulladék ne kerüljön a természetbe, hanem biz­tonságosan újrahasznosítsák. Az akku­mulátorokat a vásárlás helyén vagy a hulladékkezelőnél lehet leadni, aki már tudja, mi a legmegfelelőbb további feldolgozásuk. Bár az átadás költséggel járhat, ezzel biztosítjuk, hogy a talaj és a víz védve maradjon.
Egy különleges eset a gyapjú, amelyet jelenleg nem fogadnak a hagyományos hulladékkezelők. A szakértők azt javasolják, hogy a gyapjút rétegesen a trágyagödörbe helyezzük, a már ott lévő trágyával fedve. A gyapjú gazdag foszforban, nitrogénben és más, a talaj számára hasznos anyagokban, így lebomlása után értékes tápanyagként szolgálhat, gyakorlatilag helyettesítve a műtrágyát. Egy év elteltével a gyapjú teljesen beépül a talajba, és visszaforgatja a ter­mészetbe a hasznos anyagokat.
A felelős gazdálkodás tehát nem csupán környezetvédelmi kérdés: a jól szervezett hulladékkezelés hozzájá­rul a gazdaság fenntarthatóságához is. A hulladék nem csak szemét – megfelelően kezelve újrahasznosítható, és értéket teremthet, legyen szó energiáról, új anyagokról vagy táp­anyagokról. A gaz­dálkodók így meg­őrizhetik a farmjuk környezetét és a tájat, ahol élnek, a következő ge­nerációk számára is.