– A legfontosabb, hogy tudjuk, mit akarunk! Nemcsak arra kell gondolni, hogy jelenlegi élethelyzetünkben mire van szükségünk, hanem kicsit előrelátónak is kell lenni, hiszen sokan beleesnek abba a hibába, hogy túlméretezik a házat, aztán ha a gyermekek kirepülnek a családi fészekből, maradnak a szülők a kihasználatlan felületekkel, amit a legrosszabb esetben nehezen tudnak fenntartani. Ami a konkrétumokat illeti, a házépítés első lépése az urbanisztikai bizonylat kiváltása a polgármesteri hivataltól, ahhoz pedig, hogy ezt a dokumentumot kiválthassuk, szükség van friss telekkönyvi kivonatra. Amint kezünkben van az urbanisztikai bizonylat, azzal felkeresünk egy tervezőt, és ő veti papírra az álmokat.

– Milyen szempontok alapján dolgozik a tervező? Melyek azok az esztétikai elemek, amelyekhez ön tervezőként, ha teheti, ragaszkodik?

– Sok mindenre kell figyelni, de ami talán a legfontosabb: az új épület legyen összhangban a szomszédos épületekkel, lehetőleg ne legyen kirívó, ne legyen éppen túlméretezve. Amennyire lehet a hagyományos vonalat követni, én szoktam tanácsolni, hogy a tetőszögek is ezen a vonalon valósuljanak meg. Én például nem nagyon preferálom a lapos tetős megoldást, mert ez tájidegen. A régiek nagyon jól tudták, hogy miért van szükség a 40-től 60 fokos dőlésszögű tetőre, hiszen ezen a vidéken télen rendszerint nagy hó van. A mediterrán lapos tetőt illetően is vannak persze jó megoldások arra, hogy ne ázzon be, de annak már jóval nagyobb az anyagi vonzata. Ami a külalakot illeti, inkább a hagyományos vonalat követem, modern elemekkel ötvözve. Szintén a külső megítéléshez tartoznak a homlokzatok, amelyeket el lehet látni díszítőelemekkel, de ezek legyenek minél egyszerűbbek.
Amennyiben a helyzet engedi, ragaszkodok a tornáchoz, teraszhoz, én szeretem egy tornácon keresztül bevinni az embert a házba, legyen egy fogadó része, ami ugyan már födött, de nincs oldala. Szeretem a tágas teraszt, amely a kert felé nyit és bensőségesebb a hangulata.

– Hogyan gondolkodjunk a beosztást illetően, mire figyeljünk?

– Nagyon fontos a ház elhelyezése, hiszen napos, világos kell legyen a nappali és a konyha. A konyha és a terasz vagy tornác, illetve a nappali egymással kell kommunikáljon, tehát egymáshoz közel kell legyen. Északi fekvésűek lehetnek a hálószobák, vagy akár a mellékhelyiségek is, és közelükben kapjon helyet a vizesblokk. Amennyiben manzárdtetős házon gondolkodunk, én nem nagyon szeretem a térfalazást, mert ez egy kicsit kibillenti tömegéből az épületet. Sokan a felső részre még ráhúznak egy-egy métert, s mindamellett, hogy az arányok elcsúsznak, a manzárdrészen monstrumhálószobák születnek. Nincs erre szükség. Egy hálószoba nem kell 12 négyzetméternél nagyobb legyen. Ami a nappalit illeti, annak nagysága tulajdonképpen attól függ, hogy mekkora a család, általában beszélhetünk egy 20-25 négyzetméteres nappaliról. Én például nagyon szeretem összenyitni a konyhát a nappalival. Na itt jön be a modernizmus, ez az úgynevezett amerikai konyha, és ez teljesen rendben is van, mert nagyon jó nyitott terek születnek. Visszatérve az emelettel, manzárdtetővel rendelkező lakóházakra, javaslom, hogy az alsó szinten legyen a konyha, nappali, mellékhelyiség, az emeleten pedig a hálószobák és legalább egy mellékhelyiség. Jó, ha van a lakásban előszoba, ez szigetelés szempontjából is sokat jelent, de a ház elhagyásakor sem lépünk ki egyből a hidegbe. Következik a lépcsőház, ami szintén jó, ha a bejárat közelében van. Tanácsos a pince kialakítására is gondolni, az mindig jó szolgálatot tesz egy háznál. A kazánházat én úgy szoktam megoldani, hogy ha nem is belülről, de legalább a tornácon keresztül lehessen megközelíteni.
Ne feledkezzünk meg a mostanában divatos szellőzőrend­szerekről sem. Sajnos manapság annyira leszigeteljük a házat, hogy nem adunk esélyt, hogy szellőzzön. Régen tapasztott házakról beszéltünk, a padláson döngölt föld volt, ami a párát beszívta, és lassan ott elpárolgott. Most leszigeteljük ugyan a házat, de ha ezt a munkálatot nem végezték el szakszerűen, megjelennek a penészpontok. Itt is nagyon sokat számít a kivitelező hozzáállása, hogy ő becsületesen dolgozzon. Egyébként egy jó szellőzőrendszerrel nagyon jól meg lehet oldani a ház szellőzését, meg lehet gátolni a penészesedést. A felújításnál már más helyzet áll fenn, ez esetben szem előtt kell tartani, hogy korábban mivel volt szigetelve. Visszatérve a manzárdtetős házakra, itt a szigetelésnél arra is kell figyelni, hogy megóvjuk a melegtől a felső szinten lévő tereket. Ha új házat építünk, igyekezzünk olyan megoldást találni, hogy ne rontsa a faluképet. Figyeljünk a szomszéd épületekre és alkalmazkodjunk azokhoz, megtartva a korábbi egységet. De beszélhetünk a színekről is, lehetőleg ne legyen rózsaszín vagy más rikító szín, nem hiába meszelték régen a házakat hagyományosan fehérre vagy kékre. Az építkezés az egyik legdrágább mulatság, de ha jól át van gondolva, nem szabad baj legyen.

– Feltételezem, egy megfelelően elkészített terv nemcsak a megrendelő számára lehet kielégítő, hanem a további munkálatokat is megkönnyíti.

– Sokszor hangsúlyozom, hogy igazából egy jó terv azért fontos, mert azzal megfelelően lehet irányítani a kivitelezés folyamatát, azaz nem lesznek anyagtúlrendelések, és a kivitelezővel is másképp lehet tárgyalni. Van, amikor a kivitelezőnek is jó meglátásai vannak, mi is igyekszünk együttműködni vele. Az újonnan elkészült lakóházat át kell vegye a helyi tanács. Itt szintén fontos szerepe van az építésvezetőnek, ő tulajdonképpen az építő és az ügyfél között áll, az ügyfélnek a javát szolgálja, hogy a kivitelező azt csinálja, amit kell. Az ő feladata a folyamat lepapírozása, majd az átvétel után következik a betelekkönyvezés, a különböző jóváhagyások (pl. villamossági vállalat) kiváltása. Ez egy hosszas, bürokratikus folyamat.

– Összhangról, faluképmegőrzésről beszél. Azért ez nem mindig sikerül, elég, ha csak körbenézünk Csíkszereda vonzáskörzetében is.

– Sajnos vannak negatív példák, de én mégis pozitív példát említenék. Itt van Énlaka, én magam is részt vettem ezen az udvarhelyszéki településen egy faluképvédelmi programban. Egy több száz éves faluról beszélgetünk, ahol 200-300 éves házak adják meg az összhangot, és ezt mindenki tiszteletben tartja.
A falunak általában van egy pozitív üzenete, kint a szabadban, a természettel együtt élünk. Igen, megváltoztak a viszonyok, mert régebb a ház csak azért volt, hogy este bement a gazda, evett, lefeküdt, és nagyjából kint volt a természetben, azért is voltak kisebb házak. Most ez megfordult, többet vagyunk bent, mint kint, s ez nem jó. Letérkövezzük az udvart, nem hagyunk zöld felületet, nincs benne élet. A természettől ilyen szempontból kezdtünk elszakadni. A régi idők emberei nagyon jól tudták, mit miért csinálnak, nekik nem kellett régebb tervező, és a faluban mégis egység volt. Ezeknek az egyszerű embereknek megvolt hozzá az érzékük.

– Talán jobban tudunk figyelni erre a bizonyos összhangra, ha régi házat újítunk fel. A házfelújításnál milyen szempontok érvényesülnek?

– Mivel régi házról beszélgetünk, lehetnek károsodások az épületben, ezért szükséges egy részletes állapotfelmérés. Azt kell elsősorban egy szakember megállapítsa, hogy milyen szintű beavatkozásra van szükség, mert lehetnek esetek amikor kiderül, jobban megéri egy újat építeni. Ez a klienstől is függ. Tény, hogy a régi háznak van lelke. Abban leélte az életét több generáció, olyan plusszal rendelkezik, amit egy új ház nem tud visszaadni. Amikor az ember egy létező házhoz hozzányúl, akkor egy statikus szakvélemény is szükségeltetik. Fel kell mérni többek között, hogy milyen állapotban van a tartó-, illetve a tetőszerkezet, vannak-e épületsüllyedési problémák, meg kell vizsgálni a vízelvezetési rendszert. Amikor elkészült az épületfelmérés, kiderül, hogy statikailag mit kell erősíteni, ennek több szakága van, komplex dokumentációt kell összeállítani még mielőtt a munkálatokhoz hozzálátnak.

– Megrendelő–tervező–kivitelező, e hármas között tulajdonképpen egy bizalmi viszony kell kialakuljon.

– Legyen az új ház építése, vagy régi ház felújítása, a klienssel való beszélgetés nagyon fontos része a közös munkának. Sőt az lenne az igazán ideális, ha a tervező belelátna a megrendelő hétköznapjaiba, hiszen át kell látnia, hogy a családnak mire van szüksége. Én ragaszkodom ahhoz, hogy amikor bemutatjuk javaslatainkat, legyenek ott a családtagok, hogy közösen vitassuk meg az esetlegesen felmerülő kérdéseket.

– Úgy érzem, az Ön lelkéhez igen közel állnak a régi házak, azok felújítása.

– Sokkal nagyobb kihívás. Én is egy régi házban élek a családommal, és mindenképpen ennek az elvén vagyok, hogyha lehet, újítsuk fel a régi és mára üresen maradt házakat, kár folyamatosan építeni az újabbnál újabbakat.
Ott vannak a melléképületek, a csűrök, nagyon sok fellelhető egy-egy faluban. Én mindenkit próbálok meggyőzni, hogy ezeket nem elbontani kell, s bár lehet, hogy kicsit macerás felújítani, de megéri, akkor is, ha ma már sok esetben nem gondolkodunk állattartásban. Ne feledjük el, hogy erdélyiek vagyunk, székelyek vagyunk, és ragaszkodjunk értékeinkhez! Nem szabad eltörölni a történelmünket!