Hirdetés

Ahol a történelem együtt él a faluval

Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész
Becsült olvasási idő: 8 perc
Ahol a történelem együtt él a faluval
Fotó: Magyari Hunor

Székelyderzs végvár.
Immár nyolc évszázada Székelyföld határának egyik őrizője. Orbán Balázs hivatkozása szerint a falu neve írott formában először IV. (Kun) László király egyik adományleveléből ismert: „László király 1274-ben augusztus 22-én dersi esperes, Miklós Magisternek az addig fehérvári várhoz tartozott Eurygházt adja hű szolgálatai jutalmául.” Következő említése az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel de Ers néven. 1525-ben szintén Ders néven említik, míg 1760-ban már a Székely Derzs elnevezést használják.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Az évszázadok során több arisztokrata családnak (Petky, Kornis, Apafi, Bethlen, Daniel, Báthori, Sárdi, Buczi, Bíró) volt érdekeltsége Székelyderzsben, a falu története ezek közül a Petky család Derzsi előnevet viselő ágával fonódik össze. Közülük is kiemelkedik az egyházközség egykori gondnoka, az 1612-ben elhunyt erdélyi kancellár, Petky János neve. Ő a Basta-féle faludúlás után saját költségén építtette újjá a leégett templomot, harangokat, és az egyházközség részére kegytárgyakat adományozott.
A romániai közigazgatásban a falu Hargita megyének Brassó és Maros megyével határos délnyugati csücskében, a Viharsarokban található. A szomszédos faluval, Székelymuzsnával alkot egy községet.
A falu határa hegyes-völgyes, sovány talajában a sárga- és feketeagyag van túlsúlyban, ennek következtében termése szegény. A megélhetés biztosítására a helyiek állattenyésztéssel (szarvasmarha és juh) foglalkoznak, valamint messze földön híresek a székelyderzsi kőművesek és ácsok.

Ahol a történelem együtt él a faluval

Székelyderzs zarándokhely.
Vonzereje ellenállhatatlan. Híre bejárta az egész világot. Azok közül, akik turisztikai vagy zarándokútjuk során egyszer is eljutottak a faluba és annak csodálatos unitárius vártemplomába, nagyon sokan zarándokként térnek vissza. A templom előtt, a János Zsigmond szobrát is magában foglaló Vallásszabadság-emlékhelytől a fejedelem tekintetét követve lehet végigpásztázni a vártemplomot, és közben elmélkedni azon az ajándékon, amelyet az egyetlen erdélyi alapítású történelmi egyház, az unitárius által Erdély népe kapott az 1568-as tordai országgyűlés határozatával: a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot meg a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. Ennek köszönhetően Erdély a korabeli vallásszabadság és felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva az akkori Európa türelmetlenebb országaiból eretnekség vádjával elüldözötteknek is. A türelem hirdetése és gyakorlása azóta is kulcsfontosságú az unitáriusok számára.

Ahol a történelem együtt él a faluval
A 13. századi alapítású templom az évszázadok alatt ötbástyás, harangtornyos, védelmi emelettel ellátott vártemplommá épült át, amely 1999-től az UNESCO Világörökség kincsei közé tartozik. A falképekkel borított templombelsőben tekinthető meg a Kárpát-medence egyik leglátványosabb Szent László-legenda-ábrázolása. 2019 óta a templomot és falképet teljesen felújítva, igen látványos formában, pompás színekben szemlélhetik a különböző utazási formákat használó vándorok. A falut átszelő Erdélyi út (Via Transilvanica) a középkori zarándokhangulatot hozza vissza, amelynek írott nyomait a falkép karcolt feliratai is őrzik. Aki több időt szán a helyre, az bejárhatja a 22 km hosszú székelyderzsi zarándok- és értékutat, amely a települést körülölelve fűzi egy úttá a hely szellemi, kulturális, történelmi és természeti értékeit.

Ahol a történelem együtt él a faluval

Székelyderzs, a hagyományok földje.
Szokásrendjét azok a szakrális ünnepek nyitják, amelyek a keresztény kultúrkörhöz, ezen belül pedig az unitárius valláshoz kapcsolódnak (keresztelés, konfirmáció, házasság, temetés, úrvacsora, karácsony, húsvét, pünkösd, őszi hálaadás ünnepe).
Hagyományai közt ugyanakkor több évszázados múltra tekint vissza az a tárolási rend, amely a vártemplom szerves részét képezi, és a település élő öröksége. Székelyderzs lakosai évszázadok óta a vártemplom területén elhelyezett hambárokban tárolják gabonakészletüket. A bástyacellák gerendáiba fúrt faszögekre akasztva ma is (!) szalonnát és sonkát tartanak.  
Szintén a megszentelt földhöz kötődik egy másik élő hagyománya a falunak, a jégverés napi határkerülés, amelynek időpontját 1815-ben „Innep gyanánt szentelni” minden esztendőben június utolsó szombatjára határozta meg az egyházközség vezetősége. A templom, a több mint kétszáz éves határkerülés hagyománya is a tartóoszlopait képezi annak a küldetéstudatnak, amely az unitárius gyülekezet kitűzött célja: Egészséges gyülekezet – Hittel, családdal, munkával!

Ahol a történelem együtt él a faluval

Ezzel a küldetéstudattal maradhat:
Székelyderzs – végvár.
Székelyderzs – zarándokhely.
Székelyderzs – a hagyományok földje.
Székelyderzs – ahol a történelem együtt él a faluval.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!