A hét az új munkaügyi miniszter, Dragoş Pâslaru kinevezésével, illetve beiktatásával kezdődött, majd folytatódott a gyermekgondozási szabadságot és illetményt újraszabályozó törvény kihirdetésével/közlésével. Az ukrán államelnök, Petre Porosenko látogatásával és zárult a közszférai bérezési majdani jogszabály „holtpontról” való kimozdítására irányuló kormányfői próbálkozással. Időközben egyre „színesebb” és zűrzavarosabb eseményei következtek be a helyhatósági választások „előjátékának”, jelöltek léptek vissza, újabb nevek jelentek meg stb. stb. A nemzeti liberális párt csúcsvezetői a bukaresti főpolgármester-jelölés során olyan színjátékot voltak képesek produkálni, ami révén felülmúlták a közismert román vígjátékírót, Ion Luca Caragialet is. Hónapokkal ezelőtt intenzív, álcázott kampányt bontakoztattak ki az európai parlamenti képviselő Cristian Busoi „beharangozása” végett. Majd levették a nevét a színlapról, s főszereplőként lépett fel a választási kampánynak egyelőre még hivatalosan nem létező színpadjára Ludovic Orban, aki amint már beszámoltunk, igen csúfos és megbotránkoztató körülmények között kényszerült a szerep visszamondására, a DNA „javaslatára”. Majd a hónap elején előráncigálták (pontosan nem is tudni, honnan és melyik „rendező” javaslatára) az egykori „forradalmár-bonvivánt”, akiről már igen sokan megfeledkeztek, és voltak olyanok is, akik másként emlékeznek a ’90-es évek történéseire, mint maga az akkori egyik „főszereplő” (legalábbis egyesek által annak tartott), Marian Munteanu. A nagyérdemű azonban nemigen fogadta kitörő örömmel színpadra lépési szándékát, s ilyenképpen még a „főpróbáig” sem jutott el, mert ugyancsak a szerep visszamondására kényszerült. Ilyenképpen ismét felkerült a színlapra annak a Cătălin Predoiunak a neve, aki a hónap elején ugyancsak számításba jött, de állítólag ő maga utasította el ezt a neki szánt „szerepet”. Most viszont a liberálisok azt állítják, hogy Predoiunál jobb jelöltet elképzelni sem lehet, s képes lesz a választási színjáték során mindenkit felülmúlni. Mi erre csak annyit mondanánk, hogy a jelek szerint a liberális párt háza táján „képzelőerőben nincs hiány” (e tekintetben egyébként nem az egyedüliek)… Vizet prédikálnak… A Cioloș-kormány már beiktatása óta rendszeresen hangoztatja és nyomatékolja, az átláthatóság, a transzparencia érvényre juttatását. A rosszalló észrevételeken túl a központi és a helyi közigazgatási intézményeket, az állami érdekeltségű cégeket stb. arra szólították fel, hogy tegyenek eleget ama törvényes kötelezettségüknek, miszerint nyilvánosságra kell hozniuk mindennemű közérdekű információt, legalább honlapjukon közölniük kell a közbeszerzési eljárásokat, illetve szerződéskötéseket (beleértve a szerződések szövegét), a személyzeti állományra vonatkozó adatokat, beleértve a bérszinteket is. Ugyanakkor azonban nem egy esetben maga a kormány is igen szűkszavú, a minisztériumok, valamint az azok alárendeltségébe tartozó intézmények esetében az információáramoltatás igen foghíjas. Itt van például az Országos Befektetési Társaság (CNI) költségvetését jóváhagyó 2016/268-as kormányhatározat, amelyet a kormány április 13-i ülésén fogadtak el, s amely a Hivatalos Közlöny április 15-i számában jelent meg. Annak kapcsán Dan Suciu kormányszóvivő utalt arra, hogy 595 millió lejt utaltak ki 406 közérdekű létesítmény munkálataira. Azok közül néhányat meg is említett, hozzáfűzve, hogy a kormányhatározat mellékletében azok fel lesznek tüntetve, azaz nyilvánosságra kerülnek. Nem így történt, a szóban forgó lista továbbra is el van zárva a nyilvánosság elől, mert az sem a szaktárca, sem pedig a CNI honlapján nem jelent meg. A kormányfőtitkárság (SGG) több mint hároméves hallgatás után „hírt adott” a keretében tevékenykedő személyek (alkalmazottak) nettó jövedelméről. A minap nyilvánosságra hozott adatok szerint a kormányfő nettó bére 15 825 lej volt. 2013 januárjában Victor Ponta kormányfő neve mellett alig 6184 lej volt feltüntetve. A különbözet az egykori kormányfőhelyettes, Gabriel Oprea „jóvoltából” meghozott, illetve aláírt 2015/14-es kormányrendeletnek „köszönhető”, amely nyomán 69 magas rangú állami tisztségviselő, élén az államelnökkel, illetményei nőttek kb. 300%-kal. Említsünk meg még néhány példát: a kormányfőtitkár januárban 13 863 lejt keresett, helyettese pedig „csak” 5162 lejt; a SGG keretében volt olyan vezérigazgató is, akinek nettó bére elérte a 7827 lejt és olyan is, akié a 7191 lejt. Mostanra összezsugorodott ez a helyzetjelentés, alig egyoldalas. Beiskolázás 2016–2017 Egyelőre vakációznak a tanulók, de nem egészen két hónap múlva lezárul a 2015–2016-os iskolai év. A folytonosság jegyében az elkövetkező iskolai évre vonatkozó előkészületek kibontakozóban vannak. Az ilyen jellegű ténykedések közé sorolható az április 15-én megjelent 2016/267-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták az egyetem előtti állami oktatás és az állami főiskolai oktatás beiskolázási keretszámait. Ezek szerint a korai oktatásban a 2016–2017-es iskolai évben 665 000 hely lesz, az elemi oktatásban pedig 925 000. A gimnáziumi nappali oktatásban összesen 810 000 helyet hagytak jóvá. A líceumi oktatásban a helyszámok a következők: IX. osztály, nappali tagozat 176 000 hely (ebbe belefoglaltatik a honvédelmi minisztérium kötelékeibe tartozó katonai líceumok helyszáma is); IX. osztály, esti tagozat és csökkentett látogatásos tagozat 17 000 hely; XI. osztály esti tagozat 15 000 hely. A szakiskolai oktatásban a kezdő évfolyamra jóváhagyott helyszám 53 000, a szakmai gyakorlatra jóváhagyott helyszám pedig 5000. Posztliceális oktatás első év, nappali és esti tagozat 28 000 hely (ebbe belefoglaltatnak az állami felsőoktatási intézetekben indított posztliceális osztályok is), továbbá 300 hely a különleges oktatási intézmények nappali tagozatán, valamint 1575 hely a belügyminisztérium iskolai egységeiben az első évfolyamon, illetve 1180 hely a honvédelmi minisztérium posztliceális oktatási intézményei első évfolyamán és 290 hely az igazságügy minisztérium hasonló oktatási intézményeiben. A főiskolai oktatás keretében 62 000 helyet hagytak jóvá (beleértve a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat főiskolai intézeteit is), továbbá 35 600 helyet a mesterképzőkön és 3000 helyet a doktoranduszok számára. A beiskolázási keretszámok kapcsán megemlítendő, hogy míg a 2015–2016-os iskolai évben a szakiskolák helyszáma meghaladta a 65 000-et a soron következő iskolai évben az 53 000-re csökkent, állítólag a munkaerőpiac igényeire való tekintettel. A beiskolázási keretszámok függvényében kerül majd sor a megyékre, az iskolai hálózatra való lebontásra. Ennek kapcsán olyan értesülések láttak napvilágot, hogy egyes településeken kevesebb osztály indulhat, mint a jelenlegi iskolai évben, mert komoly gondot jelent a jogszabályok által előírt létszám előteremtése. Hogy mik vannak… Nemcsak a politikai pártok háza táján mutatkozik esetenként zűrzavar, hezitálás, ellentmondásos ténykedés, most a helyhatósági választások jelöltállítása lezárásának és a kampány május 5-i hivatalos időpontjának a közeledtével. Az illetékes hatóságnál, az AEP-nél is az utólagos „ráébredés” jele az, hogy bizonyos döntéseket megmódosítanak: a Hivatalos Közlöny április 11-i számában jelent meg a hatóság elnökének a 2016/15-ös rendelete, amely révén módosította a múlt esztendő novemberében megjelent ama 2015/9-es rendeletét, amely a szavazáson való részvétel monitorizálási informatikai rendszerére vonatkozik. Április 21-én egy újabb hasonló jellegű határozata jelent meg, a 2016/20-as határozatról van szó, amely révén módosította a választási szakértők testületébe való felvételi módszertanra vonatkozó 2015/11-es rendeletét. A kormány sem tétlenkedett: a Hivatalos Közlöny április 21-i számában jelent meg ama 2016/291-es kormányhatározat, amely révén módosították a helyhatósági választásokon használatos szavazócédulák és azok kinyomtatási feltételeit jóváhagyó 2016/55-ös kormányhatározatot, amely egyébként február derekán jelent meg. „Fontos” módosításokat tartalmaz ez a mostani kormányhatározat, így például a szavazócédulákon a jelöltek család- és előnevét nem 14, hanem 12 pontos betűkkel kell kinyomtatni. Aurelia Cristea szociáldemokrata képviselő egy „figyelemre méltó” javaslattal rukkolt ki a minap: arra kérte fel, illetve szólította fel a kormányt, hogy egy újabb országos programot futtasson fel, az Első Fürdő elnevezésű programot. A javaslat szerint 200 eurós szubvenciót kellene biztosítani mindazon lakások esetében, amelyek nem rendelkeznek fürdővel és azt szeretnének „kiképezni”. Tulajdonképpen nem is annyira fürdőről van szó, hanem WC-ről, még pontosabban fogalmazva amolyan „szalonképesebb” latrináról. A szóban forgó támogatásra a képviselő szerint azok a háztartások lennének jogosultak, amelyek rendelkeznek ivóvízvezetékkel, de nem fürdő jellegű mellékhelyiséggel. Szerinte mintegy 186 000 olyan háztartás van, amely pillanatnyilag nélkülözi a szóban forgó létesítményt, s annak kiképzése becslései szerint 190-215 eurót kóstálna. A javaslat szövegéből nem derül ki, hogy az érintett/érdekelt háztartásoknak rendelkezniük kell-e kanalizálási bekötési lehetőséggel. Ha nem, akkor bizonyára az emésztőgödröt majd kaláka révén kell kiásniuk/kiásatniuk a majdani „haszonélvezőknek”. Három újdonsült román állampolgár is képviselni fogja sportolói minőségben országunkat a nyári Riói Olimpiai Játékokon: a Hivatalos Közlönyben április 20-án megjelent 2016/289-es kormányhatározat értelmében román állampolgárságot nyert Sassa Kateryna asszonyság, ukrán állampolgár, a 2016/288-as kormányhatározat értelmében Saritov Albert úr orosz állampolgár, továbbá a 2016/290-es kormányhatározat értelmében Zhydachevska Kateryna asszonyság ukrán állampolgár. A román állampolgárság eme váratlannak tűnő és gyors megszerzését az állampolgárságra vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő, a múlt esztendő végén megjelent 2015/37-es sürgősségi kormányrendelet tette lehetővé, amely értelmében kivételesen megindokolt esetekben leegyszerűsített eljárás alkalmazható. Ez a három sportoló egyébként a múlt esztendő novemberében, illetve decemberében nyújtotta be a román állampolgárság megszerzésére vonatkozó kérését, s a mostani kormányhatározatok nyomán bekerültek az országos birkózóválogatottba. Románia búcsúzik a májusban megrendezendő Eurovision Dalversenytől. Erre rákényszerült, ugyanis az EBU-val (Europen Broadcasting Union) szemben az utóbbi 9 esztendő során 16 millió svájci frankos adósságot halmozott fel a Román Köztelevízió (TVR). Ezt az adósságot április 20-ig kellett volna törleszteni, de arra nem sikerült pénzforrást előteremteni, illetve törvényes megoldást találni. A dolgok ilyenszerű alakulása okán az sem kizárt, hogy a TVR-nek nem lesz lehetősége másabb nemzetközi kulturális és sportesemények közvetítésének az átvételére sem. Hecser Zoltán