borús égbolt
Ünnepelt a világ magyarsága
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János magyar államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen, tegnap reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepi zászlófelvonás nyitotta meg az augusztus 20-i ünnepi események sorát.
[caption id="attachment_75612" align="aligncenter" width="1000"]
A Szent Jobb az ünnepi körmenetben Fotó: MTI[/caption]
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János magyar államfő jelenlétében vonták fel a nemzeti lobogót az augusztus 20-ai állami ünnepen Budapesten, az Országház előtti Kossuth téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
A ceremónián Áder János mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt. A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek tették le esküjüket.
Ezt követően vízi és légi parádét tartottak a Parlamentnél a Dunán és a folyó felett. A központi programok között idén is volt parlamenti nyílt nap, Magyar Ízek Utcája, emellett a budai Várban programokkal, koncertekkel várták az ünneplőket. Délután a szokásokhoz híven megrendezték a Szent Jobb-körmenetet. Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárta a magyar fővárosban.
Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte – mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Áder János. A magyar államfő a honvéd tisztek avatásán tegnap Márai Sándor szavaira emlékeztetett: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni.” Áder János a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.
Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, „magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével” – fogalmazott a magyar államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is. Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni.
Magyarország a történelem viharaiban is megmaradt, mert erős volt – mutatott rá a köztársasági elnök –, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: „Légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson!”
Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste – méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban – hangsúlyozta Áder János.
„Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták” – fűzte hozzá az államfő.
És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki –, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra – hangsúlyozta.
„Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára”, igent a Szent István-i hazára és Európára – fűzte hozzá.
A magyar államfő a nemrég elhunyt költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki „igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni”, és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.
Áder János szavait azzal zárta: „Ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt.”
Az ünnepi események sorába illeszkedett a Külhoni Magyarságért Díjak átadása az Országházban. Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros Megye Önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
HN-összefoglaló
A Szent Jobb az ünnepi körmenetben Fotó: MTI[/caption]
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János magyar államfő jelenlétében vonták fel a nemzeti lobogót az augusztus 20-ai állami ünnepen Budapesten, az Országház előtti Kossuth téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
A ceremónián Áder János mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt. A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek tették le esküjüket.
Ezt követően vízi és légi parádét tartottak a Parlamentnél a Dunán és a folyó felett. A központi programok között idén is volt parlamenti nyílt nap, Magyar Ízek Utcája, emellett a budai Várban programokkal, koncertekkel várták az ünneplőket. Délután a szokásokhoz híven megrendezték a Szent Jobb-körmenetet. Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárta a magyar fővárosban.
Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte – mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Áder János. A magyar államfő a honvéd tisztek avatásán tegnap Márai Sándor szavaira emlékeztetett: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni.” Áder János a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.
Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, „magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével” – fogalmazott a magyar államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is. Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni.
Magyarország a történelem viharaiban is megmaradt, mert erős volt – mutatott rá a köztársasági elnök –, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: „Légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson!”
Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste – méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban – hangsúlyozta Áder János.
„Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták” – fűzte hozzá az államfő.
És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki –, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra – hangsúlyozta.
„Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára”, igent a Szent István-i hazára és Európára – fűzte hozzá.
A magyar államfő a nemrég elhunyt költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki „igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni”, és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.
Áder János szavait azzal zárta: „Ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt.”
Az ünnepi események sorába illeszkedett a Külhoni Magyarságért Díjak átadása az Országházban. Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros Megye Önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
HN-összefoglaló
.jpg)
