A kormány múlt heti ülésének napirendjén szerepelt az iskolai tej és kifli, valamint gyümölcsfogyasztási program bizonyos kérdésköre is. Köztudott, hogy ezekre vonatkozóan már évek óta érvényben vannak jogszabályok, nevezetesen a 2002/96-os sürgősségi kormányrendelet, illetve a 2010/24-es sürgősségi kormányrendelet. (Igaz, az azóta eltelt esztendők során mindkét jogszabály több „plasztikai sebészeti beavatkozáson” is átesett.) Nemzetközi viszonylatban is mindkét program ígéretesnek és eredményesnek bizonyult, hazai szinten azonban gondok, problémák is jelentkeztek, főleg a közbeszerzési szerződések kiírása és megkötése kapcsán. Most gyökeres változásra lehet számítani… [caption id="attachment_55459" align="aligncenter" width="1400"] Javulhat az ellátás, de idén is megkésik. Uniós irányok Fotó: László Róbert[/caption] Az elmúlt esztendő májusában jelent meg az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ama 2016/791-es rendelete, amely révén módosították a gyümölcs- és zöldségfélék, a banán és a tej oktatási intézményekben való kínálatához kapcsolódó támogatási programra vonatkozó 2013/1308-as és 2013/1306-os rendeleteket. A tavaly megjelent módosító rendeletben utalás van arra, hogy a két iskolaprogram folytatása és megerősítése rendkívüli fontossággal bír. Főleg olyan körülmények között, amikor is a friss gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztása napjainkban csökkenő tendenciát mutat – különösen a gyermekek körében –, miközben a magasan feldolgozott, ráadásul gyakran hozzáadott cukorban, sóban, zsírban vagy adalékanyagokban is gazdag élelmiszereket egyre inkább előnyben részesítő fogyasztási szokások miatt növekszik a kórosan elhízott gyermekek száma. Továbbá utalás van arra is, hogy az iskolaprogramok tagállamokban történő hatékony megvalósításának ellenőrzése érdekében az uniós finanszírozását olyan kezdeményezések céljára kell biztosítani, amelyek az elért eredmények nyomon követésére és értékelésére vonatkoznak. Túl ezen az elváráson számos más szemponttal és elvárással is számol a szóban forgó, tavaly megjelent rendelet, amely egyben arra is kötelezi a tagállamokat, hogy az iskolai tanév periodikusságának figyelembe vétele érdekében az új szabályokat 2017. augusztus 1-jétől alkalmazzák. Ez a határidő késztette arra a Tudose-kormányt, hogy jogszabály révén lehetővé tegye Románia részvételét az Európai Unió iskolai programjában. Az augusztus 18-i kormányülésen elfogadták a 2017/13-as kormányrendeletet, amely révén jóváhagyták Románia részvételét a szóban forgó programban. A rendelet a Hivatalos Közlöny tegnapi számában jelent meg, és holnaptól, azaz augusztus 24-től válik hatályossá. Kezdés tanévkezdés után A jogszabály értelmében az iskolai programnak két összetevője van: gyümölcs és/vagy friss zöldség, adalékanyag-mentes tej és/vagy tejtermék juttatása, illetve a fentebb említett termékeket „kísérő” nevelési jellegű intézkedések. A kormányrendelet értelmében a program gyakorlatba ültetése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, a nevelésügyi és az egészségügyi minisztériumra hárul. A 2017–2023-as periódusban az országos szinten gyakorlatba ültetendő iskolaprogramot kormányhatározattal fogják jóváhagyni ok­tóber 4-ig. Sajnos ez azt is jelenti, hogy a tanév megkezdését követően csak mintegy három héttel kerül sor a program tényleges jóváhagyására. Amúgy a pénzügyi forrásokat a program gyakorlatba ültetése végett az áfából számfejtett összegekből, valamint vissza nem térítendő külföldi alapokból fogják biztosítani minden egyes megye számára. Úgyszintén a majdani kormányhatározat hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az utólagosan módosított és kiegészített, az iskolai tej és kifli programra vonatkozó 2002/96-os sürgősségi kormányrendelet, valamint az iskolai frissgyümölcs-fogyasztást bátorító programra vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 2010/24-es sürgősségi kormányrendelet. A mostani kormányrendelet hatályba lépésének időpontja előtt megkötött közbeszerzési szerződések tekintetében azok a jogszabályozási előírások alkalmazandók, amelyek érvényesek voltak azok megkötésének időpontjában. Hecser Zoltán