Új elnököt választanak az Európai Parlament (EP) élére. A nyolc frakció összesen hét elnökjelöltet indított. Esélyesként a néppárti Antonio Ta­janit, a szociáldemokrata Gian­ni Pittellát és a liberális Guy Verhofstadtot emlegetik a szakértők. Rajtuk kívül versenyben van még Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció politikusa, a zöldpárti Jean Lambert, valamint Eleonora Forenza, a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal és Laurentiu Rebega, a Nemzetek és Szabadság Európája nevű euroszkeptikus képviselőcsoport jelöltje. Az elnökjelöltek tegnap reggeli rövid bemutatkozását követő titkos szavazást Martin Schulz, a leköszönő elnök vezette. A szavazás lapzártánk időpontjában még tartott, és az első körök eredményei szerint Antonio Tajanit bírta a legtöbbek bizalmát. Az eredményre és a részletes információkra visszatérünk. Az lesz a parlament elnöke, aki megszerzi a képviselői szavazatok abszolút többségét. Amennyiben az első három fordulóban ez senkinek nem sikerül, a negyedik és egyben utolsó körben az előzőleg legtöbb szavazatot kapó két jelölt között dől el a verseny. Szavazategyenlőség esetén az idősebbikük lesz az elnök. Egy parlamenti ciklus öt évig tart, az elnökök, az alelnökök, a kvesztorok és a szakbizottsági elnökök mandátuma azonban csak két és fél évre szól. Az elnök felügyeli az Európai Parlament és szervei munkáját, illetve a plenáris vitákat. Ő képviseli az EP-t az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozói előtt, ő írja alá az Európai Unió végleges költségvetését, és az Európai Tanács elnökével közösen szignálja az elfogadott jogszabályokat. Érdekes adalék, hogy tiltakozását fejezte ki a strasbourgi városvezetés az Európai Parlament (EP) elnöki tisztjéért induló jelöltek azon tervei ellen, amelyek szerint az uniós képviselő-testület munkáját egy helyszínen, Brüsszelben kellene összevonni. Az elnökjelölti viták során mindegyik induló kiállt amellett, hogy az uniós parlament költözzön el a francia városból. Roland Ries strasbourgi polgármester és Philippe Richert, Franciaország keleti régiójának vezetője ezért tegnap, az elnökválasztás napján levelet küldött a jelölteknek, amelyben aggodalmuknak adtak hangot az EP székhelyével kapcsolatos álláspontjuk miatt. „Rendkívül nyugtalanító ez a kijelentése, ellentétben áll a joggal és az alapszerződésekkel. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet bármilyen módon megváltoztassák, a szerződések módosítására van szükség a tagállamok egyhangú döntése nyomán” – írták. Martin Schulz, az EP távozó elnöke a jelenlegi rendszer fenntartását támogatta. Az EP három székhellyel működik: munkája legnagyobb részét Brüsszelben végzi, de titkársága Luxembourgban van, és a képviselők havonta négy napon át a franciaországi Strasbourgban üléseznek. A parlament kétlakiságának régóta számos bírálója van, akik szerint a havonkénti költözködés, az „utazó cirkusz” rengeteg kényelmetlenséggel és felesleges kiadással jár. Az EP székhelyeinek kérdéséről annak idején a tagállamok kormányai döntöttek, és a döntést felülbírálni is kizárólag ők tudják, egyhangú szavazással. Márpedig Párizs váltig kitart amellett, hogy az EP strasbourgi székhelye az európai nemzetek közötti megbékélés jelképe, s soha nem fogják hagyni, hogy az intézmény elköltözzön. Emellett az EP jelentős bevételt is jelent a francia–német határon fekvő elzászi városnak.