Tudományos alapokra helyezve kell foglalkozni a cigánykérdéssel – mondta a 12. EU Tábor tegnapi megnyitóján András Lóránt táborigazgató. A tábor első napjának programjaiba több mint száz résztvevő kapcsolódott be, a meghívottak – Boros Loránd, Tonk Gabriella és Tischler Ferenc, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere – az erdélyi romacsoportok helyzetéről és a közösségek integrálásáról beszéltek. [caption id="attachment_5884" align="aligncenter" width="620"] A tegnap délelőtti előadók. Halmozott gondokra kerestek megoldást Fotó: Pál Bíborka[/caption] [dropcap]A[/dropcap] megszokott kulturális – zene, tánc – vonatkozás mellett mélyebben meg kell ismerni a romániai cigányközösségeket, ezért a tábor első napján etnológiai szempontból is közelítünk a kérdéshez, de beszélünk a romaintegrálás kérdéséről is – ismertette a Roma nap programját András Lóránt. Cigány vagy roma? Ennek a kérdésnek a boncolásával kezdte előadását Boros Loránd. Az előadó szerint a cigánycsoportok részletes tudományos ismerete és ezek figyelembe vétele nélkül nem lehet érdemben a romakérdés megoldásáról beszélni. – A Gábor-cigányok kérdése például azért érdekes, mert a magyar közösség magyar vagy székely cigányoknak nevezi és ismeri őket, tehát így élnek a köztudatban. A tudományos ismeretek alapján azonban ők oláh sátoros romák, akiknek a cigány az anyanyelvük. Láthatjuk tehát, hogy milyen sok félreértés él a társadalmi tudatban – részletezte Boros. Az előadó több közösséget is bemutatott: beszélt a 19. századi régi roma dialektusban beszélő rudár cigányokról, akik jelenleg Magyarországon élnek, vagy a Dobrudzsában élő muzulmán cigányokról, akik félnomád életmódot folytatnak, de részletesebben kitért a falusi, illetve városi közösségekben élő zenész cigányokra is. – Az etnológiai szempontokon kívül vallási vonatkozásban vagy a cigánycsoportok mesterségeit tekintve, de vándorlási útvonalaik szerint is osztályozhatjuk a romaközösségeket – hangsúlyozta. Az előadássorozat második részében Tischler Ferenc, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere ismertette a hallgatósággal a szomszédos megyeszékhely romastratégiáját. – Három évvel ezelőtt kezdtük el a Kovászna megyei Őrkő cigánytelep helyzetének megoldását – közölte az alpolgármester. Tischler Ferenc szerint az 1800-as évek elején három cigány család telepedett le Sepsiszentgyörgy környékén, ma már kétezer nagyságú közösség él a megyeközpont közelében. – Részben civilszervezetek, a Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas segítségével, de az önkormányzat támogatásával kezdtük el a munkát Őrkőn. Hiszem, hogy a cigány közösségek a rendszerváltás legnagyobb áldozatai, akik a 90-es éveket követően nem tudtak integrálódni – állítja az alpolgármester. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Jelenlét-programmal kezdte el a cigánytelepen élők segítését, a szociális munkások célja az volt, hogy felmérjék a közösség problémáit és erőforrásait, majd közösen a cigány családokkal kidolgozzák azt a stratégiát, amely célszerű lehet. – Működik már a Biztos kezdet-programunk is, amely az óvodáskor előtti gyermekeket és az édesanyákat célozza. Ez a program segít abban, hogy felkészítsük a gyermekeket a közoktatásban való részvételre, ennek megfelelően személyiség- és készségfejlesztő foglalkozásokat tartunk, a szülőknek pedig egészségügyi és életvezetési tanácsadást tartunk – részletezte Kondor Ágota, az önkormányzat szociális bizottságának vezetője. Az alpolgármester szerint természetesen felmerül az a kérdés, hogy miként és meddig lehet és kell segíteni a roma csoportokat? – Az őrkői helyzet megoldása csak úgy elképzelhető, ha a roma közösségek ugyanúgy fontosnak tartják ezt, mint mi. Ha ezt sikerül megértetnünk a családokkal, egy idő után önműködővé vállnak a programjaink – mondta Tischler. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egy másik nagyon fontos projektje: a cigányasszonyokat a családsegítő központ működtetésével felkészíti a tudatos gyermekvállalásra, ismerteti velük a különböző fogamzásgátló módszereket, illetve a higiéniai szabályokat. – Tíz évre tervezünk, folyamatosan fejlesztjük, illetve újítjuk a programokat, szeretnénk bevonni a katolikus egyházat is a projektekbe. Létrehoztunk Őrkőn egy közösségi házat, a következőkben utcafelelősöket választunk, akik segítik a közösségeket. Egy közfürdő létrehozásában, illetve egy mosoda működtetésén is gondolkodunk. Vannak, akik szkeptikusak az őrkői helyzettel szemben, de mi már látjuk az apró előrelépéseket – szögezte le Tischer Ferenc. Az EU Tábor délutáni programjában Horváth Gyula Antal színész tartott előadást A színfalak mögött címmel majd Gábor Lajos „Lalival” beszélgetett András Lóránt a Bachtalo film kapcsán. Pál Bíborka