Az európai uniós országok környezetvédelmi miniszterei először találkoztak a szlovén soros elnökség kezdete óta. A tanácskozás témái a Fit for 55 csomag, az Európai Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó erdészeti stratégiája, az ENSZ klímaváltozások kapcsán szervezett konferenciája (COP26), valamint az elektromos áram és a gáz árának emelkedése voltak. „Románia számára rendkívül fontos, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése úgy valósuljon meg, hogy az állampolgárokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért kiemelten fontos, hogy az állam támogassa a lakosságot ezeknek a nagy ívű törekvéseknek a hazai megvalósításában. Az intézkedések hatása nagymértékben függ az országos körülményektől, a gazdasági struktúrától, az anyagi lehetőségektől és a vásárlói erőtől” – mutatott rá Tánczos Barna a Környezetvédelmi Tanács luxemburgi ülésén, a Fit for 55 csomag vitáján. A miniszterek azokról az intézkedésekről beszéltek, amelyeket be kell vezetni annak érdekében, hogy 2030-ra az EU által kitűzött minimum 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Ez az ambiciózus intézkedéscsomag az EU-s törvénykezés és az újonnan kitűzött, 2030-ig megvalósítandó EU-s célok összehangolását hivatott biztosítani. A szaktárcavezető kifejtette: „Elengedhetetlen az intézkedések koherens és következetes bevezetése, az ipar versenyképességének és a társadalmi szempontból indokolt átmenet szempontjából is. A munkaerőt pedig biztosítani kell függetlenül az elfogadott megközelítéstől.” Az Európai Bizottság idén július 14-én mutatta be a Fit for 55 intézkedéscsomagba foglalt törvényjavaslatokat, amelyek politikai, gazdasági, klímával, energiával, szállítással, építkezéssel, területkiaknázással és erdészettel kapcsolatos, már létező törvények módosításait tartalmazzák, valamint újak bevezetését irányozzák elő. Az Európai Bizottság úgy véli, ezek a javaslatok lehetővé teszik, hogy az EU méltányosan, versenyképesen, a költségek szempontjából hatékonyan érje el a célkitűzéseit, és – összhangban az európai zöld megállapodás céljaival – hozzájárulnak az EU gazdaságának zöld átmenetéhez. Az elektromos energia és a gáz árának növekedésével kapcsolatosan Tánczos Barna a következő álláspontot képviselte: „Az energiaárak okozta krízis azt is jelzi, hogy a földgáz és a nukleáris energia szükséges megoldások, és az Európai Bizottságnak szorgalmaznia kell az ezt a két technológiát célzó beruházásokat. Az EB-nek részletes elemzést kell végeznie az energia és a gáz ára terén is ott, ahol felmerül a díjak túlzott manipulálásának gyanúja. Ugyanez a veszély áll fenn a szén árának esetében is, amelynek kiszámíthatóbbnak kellene lennie, és el kell kerülnünk a túlzott ingadozását.” Mindezek mellett a miniszterek a találkozón elfogadták az ENSZ 2021. október 31. – november 12. között az Egyesült Királyságban, Glasgow-ban szervezett klímakonferenciája (COP26) előkészületeinek részleteit. Fenntartható fejlődést célzó beruházásokra van szükség A Környezetvédelmi Tanács luxemburgi ülésének apropóján Tánczos Barna találkozott Christian Kettel Thomsennel, az Európai Beruházási Bank alelnökével. A találkozó keretében Tánczos vízügyi, hulladékkezelési, környezetvédelmi és pénzügyi szakemberekkel tanácskozott. A fő témák közt az éghajlatváltozás megfékezése és a környezetvédelem terén a fenntartható fejlődést célzó beruházások voltak. „Az Európai Beruházási Bank kulcsfontosságú partner hazánk környezetvédelmi beruházásaiban. A mai látogatás nagyszerű lehetőség volt az együttműködési kapcsolatok megszilárdítására és a romániai környezetvédelemre, vízügyre, klímapolitikákra jelentős hatást gyakorló beruházások új forrásainak azonosítására” – nyilatkozta a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Az Európai Beruházási Bank 2030-ig egymilliárd euró értékben tervez új beruházásokat annak érdekében, hogy gyorsítsa az átállást a fenntartható, klímasemleges gazdaságra. Figyelembe kell venni Románia sajátosságait az erdőstratégia gyakorlatba ültetésekor A Környezetvédelmi Tanács luxemburgi ülésének második részében az EU 2030-ig tartó időszakra szóló erdészeti stratégiája kapta a főszerepet. „Románia számára ez a terület rendkívüli jelentőségű, hiszen megközelítőleg az ország összterületének 29,56 százalékát borítják erdők. A stratégia gyakorlatba ültetéséhez figyelembe kell venni a hazai körülményeket, az eddig tett erőfeszítéseket, valamint a megfelelő finanszírozás biztosítását is” – fejtette ki Tánczos Barna. 2016-tól kezdődően Románia életbe léptette azt az országos programot, amely az érintetlen és kvázi érintetlen erdők azonosítását, nyilvántartásba vételét és védelmét célozza, ahogy azt a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló egyezmény is előírja. Eddig 62 655 hektárnyi erdő került be ebbe az adattárba. Az EU erdészeti stratégiájában hangsúlyos az erdők és az erdészeti szektor hozzájárulása az európai zöld megállapodásba foglalt célkitűzések, az európai uniós szinten 2050-re kitűzött klímasemlegesség eléréséhez. Ugyanakkor ez a stratégia összhangban van az EU azon törekvésével, hogy élen járjon az éghajlatváltozás elleni harcban, és 2020 után a biodiverzitás terén ambiciózus globális keretet fogadjon el. Tánczos úgy véli, az Európai Uniónak komoly erőfeszítéseket kell tennie az erdők fenntartható menedzselését illetően is ahhoz, hogy elérje céljait az éghajlatváltozás, a biodiverzitás és a stabil erdészeti biogazdaság terén. Például olyan nemzetközi fórumokon, mint az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fóruma. Hozzátette, Románia értékeli az Európai Unió azon célkitűzését, hogy hárommilliárd facsemetét ültessen az Országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervbe foglalt 56 700 hektárnyi terület mellett. A hangsúly az erdős területek kiterjesztésén és városi erdők létesítésén, valamint a degradált erdős élőhelyek – köztük a Natura 2000-es ökoszisztémák – természetes regenerálódásán lesz az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.

HN-információ