A Magyar Távirati Iroda tudósításában emlékeztetett: 1989 decemberében vált a kommunista önkényuralmat elsöprő forradalom, majd az ország himnuszává Andei Mureșan erdélyi forradalmár költő 1848-ban írt „Deșteaptă-te române!” (Ébredj, román!) kezdetű, Anton Pann zeneszerző által megzenésített verse. A román nemzeti jelképek használatát szabályozó, 1994-ben elfogadott törvény melléklete szerint a 11 versszakból álló himnusznak a rövidített (az első három és az utolsó szakaszra korlátozott) változata is használható a hivatalos ünnepeken, nemzetközi diplomáciai eseményeken, a román válogatott részvételével zajló nemzetközi sportrendezvényeken, katonai szertartásokon, parlamenti ülésszakok elején, illetve az iskolákban.

A mostani törvénymódosítást kezdeményező szociáldemokrata politikusok szerint azonban sokszor a himnusz rövidített változatának eléneklése is gondot okoz, a résztvevők „olykor egyáltalán nem vagy csak hozzávetőlegesen” tudják a himnusz szövegét.

Az indoklás szerint a jogszabály azt célozza, hogy minél többen tanulják meg a himnuszt, „érvényt szerezve ezáltal annak az alkotmányos rendelkezésnek, amely nemzeti jelképpé nyilvánítja az ország himnuszát”. Megoldásképpen a törvénymódosítás előírja, hogy a rendezvényszervezők a belépőjegyekhez, illetve meghívókhoz csatolt nyomtatott szórólapokon vagy kivetítőkön tegyék hozzáférhetővé a himnusz rövidített (négy versszakos) változatának szövegét. Ennek elmulasztása kihágásnak minősül, amiért 2500–5000 lejes (195 ezer és 390 ezer forint közötti) bírság szabható ki. A parlament rövid időn belül immár másodszor módosította a nemzeti jelképekről szóló törvényt. Klaus Iohannis államfő egy hónapja hirdette ki azt a jogszabályt, amely szerint az állampolgárok kötelesek tiszteletet tanúsítani Románia nemzeti zászlaja és himnusza iránt, és semmilyen módon nem sérthetik meg ezeket. A törvény megszegését 10 000 és 20 000 lej közötti bírsággal büntetheti a rendőrség vagy a csendőrség.