A tegnapi, (egyébként előrehozott) kormányülésen váratlan módon, azaz sebtében elfogadták az állami költségvetés, valamint a társadalombiztosítási költségvetés idei első kiigazítását jóváhagyó sürgősségi kormányrendeleteket. Mondjuk, hogy meglepő módon, mert az előzetes hivatalos bejelentések szerint a szóban forgó kormányrendeletek meghozatala szeptember 20 tájékán lett volna esedékes. Ugyanakkor azonban voltak olyan megfigyelők, akik szerint a honvédelmi minisztériumnál kirobbant, bizonyos bér jellegű jogosultságok folyósítása körüli botrány okán „sürgetőbbé” vált, válhatott a kormányzat lépése. (Emlékeztetnénk, a történtek okán lemondásra kényszerült Adrian Þuþuianu honvédelmi miniszter, aki helyét egyébként az egykori gazdaságügyi miniszter, Mihai Fifor kedden foglalta el.) A költségvetés-kiigazítás kap­csán Ionuț Misa közpénzügyi miniszter újólag azt nyomatékolta, hogy az pozitív előjelű, lévén hogy hátterében az eddig előirányzottnál nagyobb arányú gazdasági növekedéssel számol a kormány. Okkal és joggal – legalábbis a tárcavezető szerint, akárcsak a kormányfő szerint. Mindenképpen furcsa az a pozitív előjel „odabiggyesztése”, mert hét hónap viszonylatában a konszolidált általános költségvetés bevételei legalább 6 milliárd lejjel maradtak el a beütemezett szintektől. A mostani kormányrendeletek értelmében történtek bizonyos átcsoportosítások, ami azt jelenti, hogy egyik-másik minisztériumtól, fő hitelutalványozótól „elvettek”, a mások esetében pedig „rápótlás” következett be. A miniszter a minap azt is hangoztatta, hogy van, lesz pénz, azaz nem lesznek pénzfolyósítási gondok, de ő tulajdonképpen a közszférai bérekre, valamint a nyugdíjakra célzott, s esetleg a közszférai intézményrendszer dologi kiadásaira, mert pénz igen szűkösen csak ezekre van. Nemigen viszont a beruházásokra, az infrastrukturális munkálatokra, és gondok mutatkoznak a szociális gondozási rendszer finanszírozása tekintetében is. Ezért is volt szükséges a különleges jövedéki adó visszavezetése, az állami érdekeltségű cégek osztalékainak fenntartás nélküli „átirányítása” az állami költségvetésbe stb. Csupán a két említett „forrásból” az esztendő végéig az állami költségvetés 587 millió lejt, illetve 3,3 milliárd lejt „meríthet”. A helyi költségvetések is részesülni fognak pótlólagos kiutalásokban, de joggal feltételezhető, hogy azok nagy többsége esetében elégtelennek fog bizonyulni. Amúgy a költségvetések kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek tervezeteinek szövegét szeptember 8-án, pénteken (és nem szeptember 11-én, hétfőn, ahogy azt tévesen tudta az egyik megyénkbeli helyhatósági tisztségviselő) a pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozták. Hogy azokhoz képest mi is változott (ha egyáltalában változott) arról majd csak a két sürgősségi kormányrendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelentetése után adhatunk számot. Hecser Zoltán