Schengeni csatlakozás január elsejétől?
Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023. január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe.
A miniszterelnök-helyettes erről aradi sajtótájékoztatóján beszélt csütörtök délután, újságírói kérdésre válaszolva.
Az MTI beszámolója szerint Kelemen Hunor elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Hozzátette: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt. Hozzátette: az ország azért nem csatlakozhatott azóta sem, mert egyes tagállamok ezt megvétózták.
Úgy vélte: Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné.
– Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy várják Bukarestbe az elkövetkező hónapokban Mark Rutte holland miniszterelnököt.
– Meggyőződésem, hogy Hollandia is megérti, hogy nem tartható fenn a blokkolás olyan kritériumok alapján, amelyeknek nincsen közük a Schengen technikai feltételeihez – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus megjegyezte: az év végéig az Európai Bizottság újból ellenőrzi, hogy Románia teljesíti-e a technikai feltételeket, és remélhetőleg mindent rendben talál. Ha így lesz, akkor januárban Románia várhatóan Bulgáriával és Horvátországgal együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mely az iratok ellenőrzése nélküli szabad átlépést biztosít a román–magyar határon is. Kelemen Hunor hozzátette: ha a csatlakozás megtörténik, Románia felelősségévé válik a migrációs hullám megállítása a schengeni térség külső határán. Erre azonban az ország felkészült.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre kitért arra a nagybányai történetre is, amikor Cătălin Cherecheș polgármester román zászlókkal takartatta le egy kürtőskalácsosstand kizárólag magyar nyelven kifüggesztett feliratait, és amikor Pap Zsolt István alpolgármester a zászlók eltávolítására bátorította a kürtőskalácsosokat, akkor megvonta az alpolgármester hatásköreit. Az RMDSZ elnöke úgy vélte: a nagybányai polgármester a magyar alpolgármestert próbálta meg eltávolíttatni tisztségéből az akcióval, célját azonban nem érte el. Hozzátette: a kürtőskalács terméknév – akárcsak a hot dog vagy a kebab –, amelyet mindenki ismer, és Bukarestben is magyarul írják ki a kürtőskalácsosstandokon, de ott ez senkit nem zavar.