Kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy derült égből villámcsapás volt a Korrupció-ellenes Országos Igazgatóságnak (DNA) ama múlt pénteki közleménye, miszerint megindult a bűnvádi eljárás a jelenlegi kormányfő-helyettes Sevil Shhaidehhel szemben, aki 2013-ban a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkáraként állítólag elkövette a szolgálati visszaélés bűncselekményét. Az ügycsomóban ugyanilyen bűncselekmény elkövetésében társtettesként jelöltek meg még négy személyt, köztük egy minisztériumi igazgatót, továbbá társtettesként szerepel Rovana Plumb jelenlegi képviselő és miniszter, aki 2013-ban a környezetvédelmi tárcavezetői tisztséget töltötte be, s akinek a „kikérését” kérelmezte a Legfelsőbb Ügyész a parlamenttől. Vele szemben mentelmi joga okán egyelőre nem indítható bűnvádi eljárás. [caption id="attachment_57119" align="aligncenter" width="1024"] Sevil Shhaideh[/caption] Az időben 2013 novemberéig kell visszamennünk, amikor is a kormányfő Victor Ponta volt, egykori kebelbarátja Liviu Dragneának, aki akkor a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium élén állt. A kezdet kezdetét Teleorman Megye Tanácsának 2013. július 26-án keltezett, a régiófejlesztési és a közigazgatási minisztériumnak címzett beadványa képezte, amely révén a tanács kérelmezte az állami köztulajdonból és a Román Vizek Országos Adminisztráció ügykezeléséből egyes ingatlanok áthelyezését Teleorman megye köztulajdonába és Teleorman Megye Tanácsának ügykezelésébe. A Duna mellékmedrében lévő Belina-szigetről és a Pál-folyóágról van szó, a megindokolás pedig az volt, hogy ott turisztikai, sport- és szórakozási komplexumot kívánnak létesíteni. (Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy annak idején Teleorman megye tanácselnöke Liviu Dragnea volt, s 2013 júliusában az ilyen jellegű ügyekben az egyik legilletékesebb tárcavezető. El is készült – mondhatni sebtében – a kedvező előjelű kormányhatározat tervezete.) Azt viszont „elakasztotta” két egyetértési joggal felruházott minisztérium – az igazságügyi és a közpénzügyi –, arra való hivatkozással, hogy állami köztulajdonból nem lehet „kivenni” ingatlanokat kormányhatározat, hanem csak törvény révén. Ilyen feltételek közepette következett be az ügyészség szerint egy amolyan bűvészmutatvány: megváltoztatták a két ingatlan besorolási kódját olyan értelemben, hogy papíron azok már nem szerepeltek a Duna hidrográfiai bazinhoz tartozóként, s ilyenképpen már lehetséges volt a kormányhatározat révén történő tulajdonjog „áthelyezése”. Ilyenképpen pedig 2013. november 6-án beterjesztésre került a szóban forgó kormányhatározat-tervezet, s azt el is fogadták, majd november 13-án meg is jelent a Hivatalos Közlönyben – a 2013/858-as kormányhatározatról van szó. A DNA közleménye szerint e kormányhatározat elfogadásánál nem tartották tiszteletben a vonatkozó jogi normákat, mindenekelőtt annak okán, hogy az ügycsomóba nem került be az igazságügyi, valamint a pénzügyminisztérium egyetértése. Az ügyészek állítólag bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az akkori illetékes miniszter, Rovana Plumb a szóban forgó kormányhatározatot a vonatkozó törvényes eljárások mellőzésével „vitte színre”. Nos, ezért is kezdeményezte az ügyészség „kiadatását” a parlamenttől. A főszereplő Az említett kormányhatározat hatályba lépését követően már elhárult az akadály a tulajdonosváltás útjából: még ugyanabban a hónapban, november 27-én elfogadtak egy másik kormányhatározatot is, a 2013/943-ast, amely a Hivatalos Közlöny december 13-i számában jelent meg. Annak értelmében a két ingatlan (a sziget és a folyóág) átkerült Teleorman megye köztulajdonába. Ennek a kormányhatározatnak az elfogadásában állítólag döntő szerepet játszott Sevil Shhaideh egykori államtitkár, aki teljes egészében magára vállalta a megalapozási jegyzék tartalmát és a szóban forgó kormányhatározat tervezetének szövegét. Mindezt állítólag olyan körülmények közepette, hogy súlyosan áthágták a vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Nem részleteznénk tovább a történteket, illetve a fejleményeket, a lényeg viszont az, hogy igen rövid időn belül, gyanúsan gyors operativitással és ugyancsak törvénytelen módon a két ingatlan jelentős részét bérbe adták egy kereskedelmi táraságnak és egy személynek három bérbeadási szerződés révén. Mindez 2014 januárjában következett be, s ez a bérbeadási törvénytelen eljárás okán még júliusban bűnvádi eljárást kezdeményezett a DNA Teleorman megye tanácsának egykori elnöke, valamint az egykori megyemenedzserrel szemben, illetve a megyei tanács egyik felügyelőjével szemben. Az érdekesség kedvéért az ügyészség állítása szerint a két említett kormányhatározat révén hat törvény előírásai sérültek, mindenekelőtt Románia Alkotmányáé. Ugyanakkor kárt szenvedett az állami vagyonállomány, s az már csak hab a tortán, hogy még a térképen is „kiigazították” a Belina-sziget és a Pál-folyóág pozícióját. Ha mindez beigazolódik, azaz sor kerül a bírósági eljárásra, akkor beigazolódni látszanak azok a feltételezések, amelyek már hónapokkal ezelőtt belepték a Teleorman megye területén található Belina-sziget jogállását, pontosabban annak gyanúsnak tűnő megváltoztatását. Egyébként az a bizonyos komplexum – amely megindokolásként szerepelt a 2013-as beadványban – sosem épült fel, sőt annak még a látványtervét sem látta senki. Tiltakozik a kormánypárt Nem sokat váratott magára a kormánypárt reakciója sem: már péntek este heves hangú nyilatkozatban tiltakozott a DNA által nyilvánosságra hozottakkal szemben Codrin Ștefănescu, a PSD főtitkárhelyettese. Többek között azt hangoztatta, hogy a szociáldemokrata párttal szemben folytatott csata „utolsó rándulásával” állunk szemben, nevén is nevezte az ellenségeket: George Maior (a SRI egykori igazgatója, Románia jelenlegi nagykövete az Amerikai Egyesült Államokban), Florian Coldea és Codruța Kövesi. Mi több, arra is utal, hogy Maior a szociáldemokrata párt főnökségét szeretné megkaparintani. Sajtóközleményében utal arra is, hogy tervszerűen törekednek egyesek Liviu Dragnea eltávolítására, s a mostani DNA-eljárás – amely ugyan a kormányfő-helyettessel szemben zajlik – a szóban forgó tervnek láncszeme. Sevil Shhaideh viszont hallgatagabbnak bizonyult, pénteken csak annyit mondott, hogy gyanúsított minőségben hallgatták ki a DNA székhelyén, de megtagadta annak az ügycsomónak a megnevezését, amellyel kapcsolatosan beidézték. Nem tartozik ehhez az ügyhöz (még csak közvetve sem), de érdemes megemlíteni a viharkárok helyrehozására kiutalt pénzek problematikáját is. A csütörtökön elfogadott és még aznap megjelent 2017/673-as kormányhatározat értelmében tíz megyének összesen 36 millió lejt utaltak ki. Erről a kormányhatározatról beszélt a kormányülésen Shhaideh kormányfő-helyettes is, aki többek között azt hangoztatta, hogy az első szakaszban a legeslegsürgősebb célokra, azaz helyreállítási munkálatokra utaltak ki pénzösszegeket. Igen ám, de máris kifogások, bírálatok fogalmazódtak meg egyes kiutalások „sürgőssége”, valamint „célszerűsége” tekintetében. Így például vannak olyanok, aki furcsállják, hogy a Bihar megyei Bontesd (Buntești) községnek kiutalt mintegy 140 ezer lej értékű összeg egy részét egy gyermekjátszótér rendbetételére szánják. Ezt már csak azért is, mert a községben 800 ingatlan tetőzete szenvedett kisebb-nagyobb kárt. Az Arad megyei Gyorok 320 ezer lejt igényelt bizonyos létesítmények helyreállítására, s azok között van egy tóparti napozó is. A Beszterce-Naszód megyei Nemegye helységben kárt szenvedett egy úgynevezett házasságkötő terem is, amely esetében 23 ezer lejt utaltak ki. Igen ám, de ezt a termet évek óta nem használják, lévén hogy annak egy része tönkrement. Mindezt tudva, látva, hallva valóban gyanúsnak tűnhet egy tulajdonoscsere, egy kormányhatározat meghozatalának a „mozgatórugói” vagy akár egy segély kiutalásának megindokolása… Hecser Zoltán