Csehország, Szlovákia és balti államok után Románia is kiutasított hétfőn egy orosz diplomatát. A külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.

A MAE döntését hétfőn közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba.

Bár a kommüniké nem részletezi a kiutasítás okait, a román média szerint az egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése, ugyanakkor felidézik, hogy Aurescu a napokban nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

A román diplomácia vezetője a múlt héten leszögezte: Románia az uniós külügyminiszterek értekezletén egyértelművé tette Csehország melletti szolidaritását. Az Európai Unió múlt kedden teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek.

Aurescu ugyanakkor a – georgiai és ukrán részvétellel regionális biztonsági csúcstalálkozóvá bővült – múlt heti román-lengyel-török külügyminiszteri találkozó házigazdájaként több ízben szót emelt az orosz csapatok Ukrajna határainál és „az illegálisan annektált Krím félszigeten” történt összevonása ellen, a román-lengyel-török külügyminiszter közös bukaresti nyilatkozata pedig a NATO "védelmi és elrettentő szerepének erősítését" szorgalmazta.

Ezzel kapcsolatban Valerij Kuzmin a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán úgy vélekedett: „Romániának nincs amiért aggódnia a kelet-ukrajnai helyzet miatt, kivéve persze amennyiben saját elhatározásból vagy stratégiai partnereinek kezdeményezésére részt venne valamilyen, a NATO-központ forrófejű tisztségviselői által kidolgozott katonai kalandban”.

Aurescu egy tévéinterjúban többé-kevésbé burkolt fenyegetésként értékelte a nagykövet szavait, és leszögezte: aki Romániát fenyegeti, az a NATO-t fenyegeti. Hozzátette: sajnálatos, hogy az orosz diplomácia 17 évvel Románia NATO-csatlakozása után sem vette tudomásul, hogy „Románia maga a NATO”, vagyis nem holmi katonai kalandorok oldalvizén evez, hanem része a védelmi szövetség döntéshozatalának.

A román diplomácia vezetője ugyanakkor azt állította: az orosz csapatvisszavonásról szóló bejelentés egyben azt is jelenti, hogy az ukrán határ közelébe hozott nehézfegyverzet helyben marad, nyilván nem őrizetlenül, és bármikor felhasználható arra, hogy Oroszország újabb aggasztó helyzetet alakítson ki a Fekete-tenger térségében.

HN-információ