A múlt kínálta tanulságok ellenére tavaly heves és könyörtelen támadások érték az emberi méltóság és egyenlőség alapelvét olyanok részéről, akik bármilyen áron a hatalom megszerzésére vagy megtartására törekszenek, nem visszariadva a bűnbakkeresés, a félelemkeltés propagandájának terjesztésétől sem – áll az Amnesty International (AI) Londonban ismertetett éves világjelentésében. A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 408 oldalas jelentése szerint az emberi méltóság és egyenlőség eszméjének semmibevétele könnyedén tetten érhető volt a 2016-os évben, amikor rutinszerűvé vált kórházak szándékos bombázása Szíriában és Jemenben, amikor menekülteket toloncoltak vissza háborús övezetekbe, amikor a világ teljes tétlenséggel figyelte az Aleppóban történteket, és amikor a kormányok a világ szinte minden térségében egyre fokozódó intenzitással léptek fel az ellenvélemények, a kritikus hangok elnémítása végett. Trump, a zászlóvivő Az AI szerint Donald Trump amerikai elnök választási kampányában gyakorta hangoztatott nő- és idegengyűlölettel áthatott, mélységesen megosztó kijelentéseket, és hitet tett a régóta intézményesült polgári szabadságjo­gok leépítése és az emberi jogokkal alapvetően ellentétes intézkedések bevezetése mellett. Trump kampányretorikája példázza az indulatosabb, megosztóbb politika felé tartó globális folyamatot. A politikai vezetők világszerte a félelemkeltést, az egység megbontását célzó narratívára tették fel jövőbeni hatalmukat, a választók valós vagy kreált sérelmeiért a másságra kenve a felelősséget. Ebben a globális környezetben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapértékek teljes leépülése fenyeget. Populizmus-párti Európa A szervezet szerint Európában tavaly a populizmus berobbant a politika fő sodorvonalába, a politikusok rájátszottak az elidegenedettség, a bizonytalanság érzetére. Sok mindent célba vettek: a politikai eliteket, az Európai Uniót, a bevándorlást, a liberális médiát, a muszlimokat, a külföldieket, a globalizációt, a nemi egyenjogú­ságot hirdetőket és a mindig jelen lévő terrorveszélyt. Ezek az erők azokban az országokban érték el a legtöbbet, amelyekben hatalmon vannak – az Amnesty International véleménye szerint ezek közé tartozik Magyarország és Lengyelország is –, de nyugatabbra is rákényszerítették a régóta intézményesült politikai erőket politikájuk számos elemének átvételére. Ennek széles körben tapasztalható eredménye a jogállamiság meggyengülése és az emberi jogok védelmének eróziója. Ez különösképpen érinti a menekülteket és a terrorcselekmények gyanúsítottjait, de végső soron mindenkit. Fordulat a migrációs politikában Az EU-tagállamok tavaly elszánták magukat az Európába érkező menekültek számának drámai csökkentésére, és ezt sikerült is elérniük, de csak a menekülők jogainak jelentős és szándékos csorbítása árán. Az AI adatai szerint a decemberrel zárult egy évben 358 ezer menekült és migráns kelt át Európába az egy évvel korábbi egymillió után. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslése szerint az egy évvel korábbi 3700 után tavaly ötezren vesztették életüket a tengeri átkelés közben, ami az eddigi rekord. Tavaly a legtöbb EU-tagállam migrációs politikáját a menekültek és a többi uniós társállam iránti szolidaritás hiánya jellemezte; ennek evidens jele volt a már Európában tartózkodó menekültek egymás közötti elosztását célzó uniós cselekvési terv kudarca. Magyarországot és Romániát is elmarasztalják Az AI szerint Romániában folytatódott a roma lakosság elleni rendszerszintű diszkrimináció, a romák kényszerkitelepítése és egyéb jogsértések, így például a roma gyerekeket rendszeresen jogellenesen elkülönítik az iskolákban. Magyarországon továbbra is szigorúan korlátozzák a menekültek és menedékkérők belépését az országba, és ezreket vontak büntetőeljárás alá a déli határkerítés szabálysértő átlépése miatt. Oroszországban egyre nagyobb mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesíthetőségét, a jogvédőket tevékenységük miatt bírságokkal sújtják vagy büntetőeljárásokat indítanak ellenük. A kínzást és az embertelen bánásmód egyéb formáit széles körben alkalmazzák az előzetes letartóztatásban, illetve a börtönökben lévőkkel szemben. Szlovákiában is diszkrimináció sújtja a roma lakosságot, és nem sok előrelépés történt az iskoláskorú roma gyerekek oktatáshoz fűződő jogának érvényesítésében sem.