Egy román állampolgár átlagosan 129 kilogramm élelmiszert dob ki a szemétbe évente. A kormány el szeretné érni, hogy tíz év alatt ez a mennyiség a felére csökkenjen – közölte tegnap Cornel Hanganu, a kormány Románia Fenntartható Fejlődéséért Részlegének tanácsosa. Ennek érdekében nevelési célzatú kampányt is indít az agrárminisztérium az oktatási szaktárcával közösen – ezt már Adrian Oros mezőgazdasági miniszter jelentette be.

A mezőgazdasági minisztérium és az InfoCons fogyasztóvédelmi szervezet által a témában tartott közös konferencián elhangzottak alapján szeretnék az élelmiszer-pazarlást visszafogni.
– Egy román állampolgár átlagosan 129 kilogramm élelmiszert dob ki a szemétbe, ebbe beletartoznak az otthon elkészített, főtt ételek, gyümölcsök, zöldségek, péktermékek, tejtermékek és hústermékek. 2030-ra kitűzött célunk, hogy az egy főre eső élelmiszer-pazarlást felére csökkentsük az országban – fogalmazott a fenntartható fejlődésért részleg tanácsosa.
Hozzátette: az élelmiszer-pazarlás annak köszönhető, hogy rosszul mérjük fel a mennyiségeket a vásárlások során, nem tároljuk megfelelően az élelmiszereket és nem is figyelünk oda a szavatossági idejükre.
– A megvásárolt élelmiszer mintegy 12 százaléka kerül a szemeteskosárba, azonban viszonylag jól állunk, mert az EU-s átlag ennek duplája. Minél nagyobb egy család, annál több élelmiszert dobnak a szemétbe. Aggasztó az a jelenség, hogy egyrészt sok az alultáplált személy, mégis sok élelmiszert pazarolunk el, másrészt Románia lakosságának 15 százaléka túlsúlyos. Mindez azt jelenti, hogy a helyes táplálkozásra vonatkozó nevelésben vannak hiányosságok, az emberek nem törődnek az élelmiszerek minőségével, csupán a mennyiségével – mutatott rá Hanganu. 
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-pazarlás mérséklése érdekében a legfontosabb a helyes fogyasztásra történő nevelés a családban és az oktatási rendszerben egyaránt. Ugyanakkor az illetékes intézeteknek is nagy szerepe van ebben.
– Nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy a hatóságok, a kutatóintézetek, az akadémiai közeg és az ebben érdekelt partnerek is kiveszik ebből a részüket. Nekünk, a mezőgazdasági minisztériumnál elsősorban az élelmiszer-biztonsággal, az elegendő táplálékkal kellene foglalkoznunk. Szeretnénk meghúzni a vészharangot, és fenntartható, tartós mezőgazdaságot létrehozni, arra nevelni a fogyasztókat, hogy ne pazarolják az élelmiszert, illetve fogyasszanak friss és egészséges ételeket – hangsúlyozta Oros. 
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás magasabb környezetszennyezéssel is jár.
A szaktárcavezető szerint a helyi, friss termékek fogyasztása lenne a kulcs, amelynek segítségével meg lehetne találni az egyensúlyt a termelékenység növelésének kényszere, a fenntartható mezőgazdaság és a túltermelés területein, ugyanis ezek jelen pillanatban nem a legjobbak. Oros szerint itt van az alkalom, hogy megálljunk, és ne menjünk tovább azon a téves úton, amelyen egyes országok már elindultak. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasággal foglalkozónak megfelelő jövedelemre kell szert tenniük, a fogyasztó asztalára pedig egészséges, minőségi élelmiszer kell kerüljön.
– Természetesen a minőségi élelmiszer drágább, de jobban megéri valamivel többet költeni rá – mutatott rá a miniszter.
2020-tól kezdődően az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése szeptember 27-ét az élelmiszer-pazarlás tudatosításának napjává nevezte ki. Ennek alkalmából hirdették meg Romániában a „Te is megvédheted a bolygót! Együtt kezdjük el az élelmiszer-pazarlás visszafogását!” mottójú nevelési és tudatosítási kampányt. A kezdeményezést két részre bontják: egyrészt informatív jellegű tájékoztatóanyagokat osztanak szét a közhivatalokban az InfoCons-szal együttműködve, másrészt a tanintézményekben tartanak tájékoztató jellegű előadásokat az Oktatási Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium közös szervezésében.