Számos pozitív elem létezik a román–magyar kapcsolatokban – jelentette ki tegnap Bog­dan Aurescu külügyminiszter, hozzátéve, hogy erre a viszonyra elsősorban stratégiai partnerségként tekint. A magyar diplomácia vezetője erre úgy reagált, Magyarország teljes mértékben nyitott arra, hogy Romániával pragmatikusan, normálisan együttműködjön, és bár a két ország viszonyában sok még a megoldandó kérdés, egyértelműen látszanak a pozitív jelek. [caption id="attachment_14424" align="aligncenter" width="620"] Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu Fotó: MTI[/caption] Bogdan Aurescu külügyminiszter az Agerpres állami hírügynökségnek adott interjút tegnap. Ebben kifejtette, hogy vannak ugyan megoldatlan kérdések a két ország viszonyában, mint például a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, amelyről a felek 2011 óta tárgyalnak, de a két országnak számos közös projektje van. Jelezte: nem kívánja újranyitni a migránsok megállítására Magyarország által tervezett kerítés körüli román–magyar vitát. Mint mondta, ez a vita adott pillanatban nagyon heves volt, de azt láthatjuk, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés nem épült meg, és ebben a pillanatban nincs kézzelfogható ok arra, hogy ez a terv megvalósuljon. Arra a kérdésre, hogy Románia milyen stratégiával viszonyul ahhoz, hogy az utóbbi időben Magyarország – az újságíró meg nem indokolt megfogalmazása szerint – „ellenséges volt Romániával és több EU-tagállammal szemben”, Aurescu azt felelte: Romániának nyugodtan kell válaszolnia, de ő mindenekelőtt stratégiai partneri viszonyként tekint a két ország kapcsolataira. Úgy vélte, több támpont is van a kétoldalú kapcsolatokban, így az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződés és a stratégiai partnerségről szóló 2002-es megállapodás. Emellett léteznek a jószomszédi viszonyok által rögzített elvek, amelyek mentén irányítani kell a kétoldalú kapcsolatokat, és emellett sok pozitív dolog történik a két ország között. Jó a kereskedelmi forgalom Ismét utalt arra, hogy a román–magyar kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 7,2 milliárd eurót, így Magyarország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. De emellett több közös projekt létezik, például román kereskedelmi kamarát akarnak nyitni Budapesten, illetve összekapcsolták a két ország autópálya- és optikaikábel-hálózatát. Aurescu reményét fejezte ki, hogy a magyar fél kedvezően válaszol a román fél azon óhajára, hogy megállapodjanak a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvéről is, mert ez fontos mind a romániai magyarság, mind a magyarországi román közösség számára. Örömét fejezte ki, hogy korábbi hasonló megnyilatkozására kedvezően válaszolt a magyar külügyminisztérium. Magyarország nyitott a normális együttműködésre Magyarország teljes mértékben nyitott arra, hogy Romániával pragmatikusan, normálisan együttműködjön, és bár a két ország viszonyában sok még a megoldandó kérdés, egyértelműen látszanak a pozitív jelek – mondta el Szijjártó Péter tegnap telefonon az MTI kérdésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter Ankarából nyilatkozva Bogdan Aurescu kijelentésére, miszerint számos pozitív elem létezik a román–magyar kapcsolatokban reagálva fejtette ki véleményét. Szijjártó Péter hangsúlyozta: egyetért abban, hogy Bukarest és Budapest egymás stratégiai partnererei, hiszen jelentős magyar nemzeti közösség él Romániában, illetve Magyarország második számú exportpiacáról van szó. Magyarországnak épp ezért érdeke, hogy normális párbeszéd legyen a két ország politikai vezetői között – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ő erre „teljes mértékben nyitott”. Mint kifejtette, vannak még megoldásra váró ügyek elsősorban a romániai magyar közösség szempontjából, és ha ezekre megnyugtató válasz születik, akkor Magyarország készen áll a 2011-ben megnyitott kisebbségi vegyes bizottsági jegyzőkönyv lezárására. HN-összefoglaló