Pozitív megkülönböztetés szükséges
Az őshonos nemzeti kisebbségeknek pozitív megkülönböztetésre van szükségük a valódi esélyegyenlőséghez – ezt mondta múlt héten Sógor Csaba az Európai Parlament plénumában. Az RMDSZ-es képviselő annak kapcsán fogalmazta meg véleményét, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az alapvető jogokról szóló 2017-es jelentése nem foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel.
[caption id="attachment_50774" align="aligncenter" width="720"] Sógor Csaba Fotó: sogorcsaba.eu[/caption]
A brüsszeli miniplenáris részeként múlt szerdán került az Európai Parlament napirendjére a FRA 2018–2022 közötti működéséhez szükséges keretek létrehozásának kérdése. Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy a napirenden szereplő tanácsi határozattervezet az ügynökség tevékenysége kapcsán az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség különböző fajtáit hangsúlyozza, ahogyan az az Alapjogi Charta 21. cikkében is szerepel. – Így a nemzeti kisebbséghez tartozás és a nyelv alapján történő diszkrimináció elleni fellépés is a feladata – nyomatékosított az erdélyi képviselő.
Mint mondta, ennek ellenére az ügynökség évek óta úgy tesz, mintha a nemzeti kisebbségek egyáltalán nem léteznének az Európai Unióban, holott a nyelvi kisebbségekkel együtt 60 millió uniós polgárról beszélünk.
– Míg más kisebbségi csoportokkal külön alfejezetekben foglalkozik a 2017-es évi jelentés, a nemzeti kisebbségek problémái nem jelennek meg. Ideje belátni, hogy az egyenlő bánásmód nem jelent esélyegyenlőséget, az őshonos nemzeti kisebbségeknek pozitív megkülönböztetésre van szükségük a valódi esélyegyenlőséghez – fejtette ki az EP-képviselő.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy az érintett uniós és tagállami intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek az uniós jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatos támogatást és szakértelmet biztosítson, így segítse az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartását az EU-ban. Az ügynökségre ruházott feladatok kiterjednek az információk és adatok begyűjtésére és elemzésére; tanácsadásra, továbbá a civil társadalommal való együttműködésre és az alapvető jogokkal kapcsolatos figyelemfelhívó tevékenységre.