Az elmúlt hét legjelentősebb eseménye volt, legalábbis elméletileg, a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány. Annak gyakorlati jelentősége minimálisra zsugorodott, ugyanis nemigen akadt olyan személy, aki azt valószínűsítette volna, hogy a liberálisok és a hozzájuk ad-hoc csatlakozók képesek lesznek ledönteni a kormányt. A kormány túlélése pedig egyben, a kormányfő, Victor Ponta túlélését is jelenti, s talán pozíciójának megerősödését is. A liberálisok leszerepelése semmiképp sem járulhatott hozzá a tekintélynöveléshez, a népszerűség fokozódásához, s ugyanakkor Victor Pontának egy újabb „ígéretes” bejelentése fokozhatja a lakosság nagy részének a „beléje vetett bizalmát”. Ez esetben a nyugdíjasokat vette célba, de ne vágjunk a dolgok elejébe. A liberálisokat olyannyira megviselte a keddi kudarc, hogy már energiájuk és erejük sem volt ahhoz, hogy részt vegyenek az általuk szervezett nagynak ígérkező, de igen „törpének” bizonyult kormányellenes tüntetésen (igaz, annak „szétporlasztásában” közrejátszott az igen kedvezőtlen időjárás is). A liberálisok ugyan elnyerték az RMDSZ bizalmát, de ez csak az optimizmusukat „legyezte”, ugyanis erőfölényt ez számukra nem biztosíthatott, és belátható időn belül sem fog biztosítani, lévén, hogy a mérleg nyelve szerepkört egyre „nagyobb fölénnyel” tölti be a Gabriel Oprea által vezetett és igen „jó érzékkel” irányított UNPR. (Egyébként az egyik szatirikus fővárosi hetilap igen találóan biggyesztette oda Gabriel Oprea neve mellé „a nemzeti érdekekért felelős kormányfőhelyettes” titulust.) Reményeket viszont továbbra is szőnek: Vasile Blaga, az ellenzéki párt társelnöke bejelentette, hogy magától értetődő módon a következő parlamenti ülésszakban is benyújtják a bizalmatlansági indítványt. Szerinte erre lesz okuk és módjuk, s talán addigra másképpen fog alakulni Victor Ponta sorsa is. Sőt abban is reménykedik, hogy időközben megváltoznak az erőviszonyok. Emlékeztetnénk: a hatályos jogszabályok értelmében, a jelenlegi ülésszakban már nem lehetséges újabb bizalmatlansági indítvány benyújtása, s arra legjobb esetben március második felében kerülhet sor. Victor Ponta is reménykedik, egyrészt abban, hogy az igazságszolgáltatás az elkövetkező hónapok során őt semmiképp sem fogja letéríteni kormányfői útjáról, és az őt felszínen tartó erőviszonyok sem változnak meg, s ez utóbbi érdekében máris kirukkolt egy újabb ígérettel: csütörtökön Târgu Jiu municípiumban együtt a kormánypárt ideiglenes elnökével, Liviu Dragneával részt vett az Idősek Világnapja alkalmából szervezett nyugdíjasbálon. Ott kijelentette, hogy 2013-ban sikerült megemelni a nyugdíjakat, akárcsak 2014-ben és 2015-ben Hozzáfűzte azt is: „Amikor ide bejöttem, valaki azt mondta, ne távozzak a kormányzásból. Nem megyek el, mert meg kell emelnünk a nyugdíjakat 2016-ban is, amikor pedig olyanok jönnek, akik nem vágtak le a nyugdíjakból, hanem azokat megemelték és gondoskodtak a nyugdíjasokról, akkor őket hagyjuk hátra”. Ugyancsak „megnyugodhatott” a jelen lévő mintegy 1500 nyugdíjas, hallván azt, hogy Ponta és kormánya mindaddig nem távozik, míg meg nem emelik a jövő esztendei nyugdíjakat. Ha jól számolunk és szem előtt tartjuk a hatályos jogszabályokat, akkor a nyugdíjemelés sorsának az esztendő végéig el kell, el kellene dőlnie. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor megnyugodhat Victor Ponta kormányfő is, illetve nyugodt lélekkel távozhat magas tisztségéről. Legalábbis erre a következtetésre juthatunk a Târgu Jiuban elhangzottakat elemezve… Maradnak, mennek A kormánypárt háza táján pártvonalon másabb események is bekövetkeztek. Így például a végéhez közelednek az október 11-i kongresszus előkészületei. A múlt hét elején eldőlt, hogy a pártelnöki cím elnyerésére egyedüli jelöltként indul Liviu Dragnea. Ugyan még volt két ellenjelölt Șerban Nicolae és Daniel Savu szenátorok, de a PSD Országos Végrehajtó Bizottsága szerdán „leléptette” mindkettőjüket annak okán, hogy jelentkezési ügycsomójuk nem felelt meg a formai követelményeknek. Lehet, de mi inkább azt mondanánk, hogy jelentkezésük volt formai. Dragneának tehát nemigen kellett izgulnia, s a jelek szerint különösebb izgalmat számára nem jelent a pere sem. Mint ismeretes, Liviu Dragneát, együtt másik 70 vádlottal, elítélték a 2102-es esztendei azon népszavazás során elkövetett csalásokért, amelyek Traian Băsescu akkori államelnök menesztését „szolgálta volna”. Őt első fokon egy év börtönre ítélték, de annak végrehajtását felfüggesztették. Fellebbezésük tárgyalását a múlt hétfőn tűzte napirendre a Legfelső Semmítőszék. A vádlottak egy része viszont kérte a tárgyalás elhalasztását, arra való hivatkozással, hogy nem volt idejük a védekezés megfogalmazására, illetve ügyvédek alkalmazására. A mondvacsinált érveket, pontosabban ürügyeket is elfogadta az öttagú bírói testület, és november 23-ra halasztotta az érdembeli tárgyalást. Sajnos a legfelső bírói testület is esetenként túl könnyedén ad helyet a halasztási kéréseknek, holott országos viszonylatban is számos perben főleg ilyen-olyan rangú tisztségviselőkkel szembeni eljárásokban az ügyvédek úgymond jeleskednek a csűrés-csavarásban, az időhúzásban, a bírák pedig szemet hunynak a turpisságok felett. Visszatérve a Dragnea-ügyre: őt gond nélkül megválaszthatják pártelnöknek majd október 11-én, hisz a végleges és jogerős ítélet meghozataláig őt bizonyos értelemben megilleti az ártatlanság vélelme. Azaz: neki pillanatnyilag nincs priusza. A liberálisoknak is van a Dragnea-ügynél egy jóval kényesebb és kellemetlenebb, pártvonalon is kiütközött, peres ügye: a DNA bíróság elé állította a képviselőház alelnökét, a liberális Dan Motreanut és az egykori képviselőt, Klaus Iohannis államelnök volt tanácsadóját George Scutarut, pénzmosás bűntettének elkövetésével vádolva mindkettőjüket. Lényegében azzal vádolják őket, hogy a 2008-as esztendei választási kampány finanszírozásáért 250 000, illetve 170 000 eurót kaptak. A feljelentő személytől kapott pénz eredetét egy fiktív pénzügyi mechanizmus révén próbálták tisztára mosni, olyan igazoló dokumentumok révén, amelyek nem feleltek meg a valóságnak. Mindkét liberális politikus az elmúlt esztendők során mind a pártban, mind pedig a törvényhozásban fontos szerepet töltött be, s a mostani eljárás rossz fényt vet az ellenzéki pártra, arról nem is beszélve, hogy másabb neves liberálisokkal (Andrei Chiliman, Vlad Moisescu) szemben is hasonló jellegű, „igen rossz hangzású” eljárások vannak folyamatban. Egyébként Scutarut megérintve a DNA szele, még márciusban személyi okokra való hivatkozással kérte felmentését a nemzetbiztonsági tanácsadói funkcióból. Klaus Iohannis államelnök március 6-án írta alá a felmentésre vonatkozó dekrétumot. Dan Motreanu kedden, szeptember 29-én benyújtotta lemondását a képviselőház alelnöki tisztségéből a ház állandó bürójának, kérve e tisztség alóli felmentését október 1-jével kezdve. Egyébként Motreanu már a harmadik képviselői mandátumát tölti, ugyanakkor a liberális párt első alelnöke is, 2006–2007 között pedig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter volt. Távozott tisztségéből Laczkó Enikő Katalin államtitkár is: Victor Ponta kormányfőnek a Hivatalos Közlöny október 1-jei számában megjelent 2015/223-as döntése értelmében felmentették az interetnikai kapcsolatok főosztálya államtitkári rangú vezetői tisztségéből. Ám mégis ott maradt helyben, csak átült egy „kisebb” székbe, ugyanis a kormányfő 2015/226-os döntése értelmében ugyanennél a főosztálynál tölti be a helyettes államtitkári funkciót. A főosztály vezetője egyébként az eddigi helyettes államtitkár, Amet Aledin lett. Török váltja a magyart… Múlt csütörtöki, október 1-jei lapszámunkban írtunk arról, hogy a megelőző naptól, szeptember 30-től országos szinten 3000 tanügyi kádernek kell, pontosabban kellett volna távoznia a felsőoktatási intézményrendszerből. A tanügyi törvénynek, a 2011/1-es törvénynek egyik előírása értelmében ugyanis amennyiben a szóban forgó időpontig nem sikerült megszerezniük a tudományok doktora címet, hivatalból megszűntnek tekintendő munkaszerződésük. A kormány az utolsó pillanatban rádöbbent arra, hogy az általa is „istápolt” jogszabályozási előírás elrugaszkodik a valóságtól, azt valamiképpen „plasztikai műtétnek” kellene alávetni. Az aznapi kormányülésen fogadták el a 2015/41-es sürgősségi kormányrendeletet, s azt azonnyomban közölték is a Hivatalos Közlönyben. Nos, ebben a kormányrendeletben egyebek mellett van egy olyan szakasz is, nevezetesen a XI-es, amely révén kiegészítették a 2011/1-es törvény vonatkozó előírásait. Így egy új bekezdés értelmében a 2015–2016-os egyetemi évben kivételes, azaz a törvény előírásaitól eltérő módon módosíthatók a személyzeti egyetemi normák. (Kivételes módon, mert a 286-os szakasz értelmében arra az egyetemi év megkezdésének pillanatától számítva nincs lehetőség, illetve az állásjegyzéket legkésőbb az egyetemi év megkezdése előtt 15 nappal ki kell dolgozni.) Ugyanakkor a doktori címmel, illetve annak megszerzésével kapcsolatos 362-es szakaszt egy újabb bekezdéssel egészítették ki, amely értelmében, a 2015–2016-os esztendőben kivételes módon az ügyvezető tanács javaslatára a főiskolai intézmények egyetemi szenátusai jóváhagyhatják a munkaviszony folytatását azon személyek esetében, akik nem tettek eleget a doktori cím megszerzési kötelezettségnek, (de szem előtt tartva a szóban forgó kötelezettség teljesítési fokát is). Tehát nem hosszabbítódik meg hivatalból és automatikusan mind a 3000 tanügyi káder munkaszerződése, hanem esetről esetre az adott főiskola csúcsvezetése hozza meg a kedvező vagy esetleg kedvezőtlen döntést. Hogy miért választotta a kormány ezt a bonyolultabb és már-már értelmetlen eljárást, azt nem tudni. Azt viszont igen, hogy esetleg bekövetkezhetnek visszaélések a döntések meghozatala során. Például könnyűszerrel meg lehet szabadulni attól a „kényelmetlen” tanársegédtől vagy lektortól. Arról nem is beszélve, hogy a javaslatok megfogalmazása a szenátusi döntések meghozatala napokba, sőt akár hetekbe is telhet, s akkor mi lesz a szeptember 30-tól eltelt időszakkal a munkaszerződés folytonossága vagy megszüntetése tekintetében. [box type="shadow" ]Távirati stílusban • Rossz hírt közölt a hónap első napján az Országos Prognosztikai Bizottság (CNP): két rendkívül kedvező esztendő után az idén 3 százalékos visszaesést fog jegyezni a hazai mezőgazdaság. 2013-ban ennek az ágazatnak igen látványos növekedése volt, 29 százalékos a megelőző esztendőhöz viszonyítva, majd 2014-ben 3,6 százalékos 2013-hoz viszonyítva. Az idei szárazság viszont igen jelentős károkat okozott, azaz termeléscsökkenést, főleg Moldovában, Bánátban, Dobrudzsa, Erdély egyes vidékein, valamint Olténia délkeleti részén. Ez a terméskiesés nemcsak a mezőgazdászokat érintette hátrányosan, hanem zsugorította a szektor hozzájárulását a GDP képződésében és csökkentette szerepét a gazdasági növekedésben. Egyébként tavaly a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 4,7 százalékarányú volt, idén az legjobb esetben is csak 4,4 százalék körüli lehet. • Szalonképességét bizonyítandó, Victor Ponta kormányfő tegnap és tegnapelőtt hivatalos látogatást tett a Jordán Királyságban. (Szalonképességet említettünk, ugyanis a liberálisok azt hangoztatják, hogy ezt már rég elvesztette Victor Ponta, aki állítólag nem örvend különösebb tekintélynek a nemzetközi porondon, illetve nem szívesen látott vendég.) Szeptember 23-án Londonban is megfordult, pontosabban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál tett látogatást, s állítólag a bank romániai kirendeltségének ügyéről folytatott tárgyalásokat. A londoni kiruccanást követően a liberálisok kormányfőjelöltje, Cătălin Predoiu azt állította, hogy Victor Ponta hívatlan vendégként érkezett a pénzintézet székházába, de „nem tessékelhették ki az ajtón”. Hozzáfűzte azt is, hogy a bank vezetőivel való találkozását a „feszélyezettség légköre” övezte. Visszatérve a jordániai látogatásra: tegnap onnan haza is üzent, amikor azt nyilatkozta, hogy Románia sem számíthat arra, hogy 2016-ban belépjen a schengeni övezetbe. Állítólag azért, mert az Unió soros elnöke a csatlakozást ellenző Hollandia lesz. • Szombaton közölték az európai alapokért felelős minisztérium illetékesei, hogy Románia 483 millió eurót vételezett be az Európai Bizottságtól a POSDRU-projektek költségei visszatérítésének eredményeként. A kifizetési döntés az követően született meg, hogy sikerült teljesíteni az Európai Bizottság összes követelményeit és ajánlásait, valamint megvalósult az a vállalás is, miszerint módosításokat eszközölnek a management és az ellenőrzési rendszerben. • Mostanság igen aktív a volt államelnök, Traian Băsescu. Túl azon, hogy többször is megfordult az ügyészségnél az ellene Gabriela Firea kormánypárti szenátor által kezdeményezett perben, gyakran szerepel a kereskedelmi hírtelevíziókban és naponta találkozik a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) vezetőivel. A múlt csütörtökön bejelentette, hogy október 10-ig be fog iratkozni a pártba és mindent el fog követni annak érdekébe, hogy egy merőben új pártot hozzon létre. Hozzáfűzte azt is, hogy egyelőre arról nem döntött, hogy a pártelnöki székbe kerüljön, mert az ő célja a pártépítés és tapasztalatainak a kamatoztatása. Egyébként a PMP október 24-én tartja soron következő kongresszusát. [/box] Hecser Zoltán