A kormányfő beszéde elmondása előtt kemény üzenetet fogalmazott meg az Európai Unióval szemben, amikor az 1848-as forradalom 12 pontjának követeléseit a mai viszonyokra átfogalmazva osztotta meg a Facebook-oldalán.

„Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől?
Legyen béke, szabadság és egyetértés”

– írta a miniszterelnök, majd megfogalmazta a 12 pontot, amelyben többek között a nemzetek Európája, a tagállamok törvény előtti egyenlősége, a nemzeti szuverenitás és a gyermekek természetellenes átnevelésének betiltása áll.

„A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján. Eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között. A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen” – kezdte beszédét Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint március 15-e nekünk nem szokványos ünnep, még csak nem is történelmi, nem szakrális pillanat. Március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap. Örökre megjelölt és megkerülhetetlen, s ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a Földön. A nagy, boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet. Emlékeztetnünk kell magunkat közös nemzeti hivatásunkra, és emlékeztetnünk kell magunkat a haza mindent megelőző, tőlünk gyámolítást és szolgálatot követelő ügyére. Aztán egy évig, a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára – írja a hirado.hu.

„Hosszú évek óta hallgatjuk: azt mondják, mi vagyunk a múlt. Ezt mondták ’48-ban is. A jövő a fényes bécsi birodalomé. Ezt mondták 1956-ban is, a jövő a vörös szovjet birodalomé. Ezt mondják most is, a jövő a szivárványos világbirodalomé. Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az Óperencián, fordulat történt, és kiderült, mi vagyunk a jövő. Kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké” –  jelentette ki Orbán Viktor.

„Azt is mondták, el vagyunk szigetelve. Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. Ezt mondták 1956-ban is, de végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. És ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve” – folytatta a kormányfő.

„Miért kíváncsi ránk a fél világ? (…) Mi van nekünk, ami nekik ott, nyugaton nincs, pedig szükségük lenne rá? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. „Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. De mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme? A szabadság, kedves barátaim, a magyarok eleme a szabadság. A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol” – válaszolta meg.

Orbán Viktor szerint szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot, tudjuk, hogyan kell megvédeni a szabadságot. Ez a tudás a miénk, amit ezer éve gyarapítunk. „Ez a mi védjegyünk, sőt ez a mi DNS-ünk. És ez az, amire a világnak szüksége van” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, ami senki másnak nem sikerült, csak nekünk. Elmondása szerint a nagy titok, a modern kor alkímiája, csak a miénk, amiért Bécstől Washingtonig Magyarországra jön a fél világ.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a mi szabadságharcunk éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, mivel csatát ma valójában a nyugati világ lelkéért vívják. A kormányfő ezt követően Brüsszel politikáját kritizálta: a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel. Át akarja terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába. A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét és kultúráját, és a béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket. A birodalmi gépezet feldúlta a teljes nyugati világot, de Magyarország határainál megakasztottuk – sorolta.

„Mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt. Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal. Négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél” – tette hozzá a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy a szél végül valóban megfordult, a nyugati világ patriótái pedig erőre kaptak és győztek. Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokban is kötelékben repülünk, a nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ma mi állunk győzelemre.

Orbán Viktor úgy véli, hogy a mostani, világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, az elindítói és mi törtük az utat is. „Dicsőség minden magyarnak, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom előtt, aki nem térdelt le Brüsszelnek, és nem hódolt be a liberális amerikai birodalomnak se. A magyar zászló ma is büszkén lobog, mi el tudunk számolni a gyermekeink és az unokáink előtt is, lesz mit folytatniuk” – folytatta.

„A magyar sohasem csak magáért, de a nemzetéért is harcol.

Egyet suhint önmagáért, s még egyet a hazájáért. Mi vagyunk a szabadság népe, akik két dolog nélkül nem tudunk meglenni: szabadság és nemzet nélkül. Ezekért élünk, és ha kell, ezekért halunk meg úgy, ahogy mi akarjuk. Szabad magyarként. A szabadság a nemzeté. Ez az ország, a magyarok országa, a miénk. Máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk. Nem vehetik el tőlünk sem erővel, sem fenyegetéssel, sem hízelgéssel, és nem kötünk alkut soha” – szögezte le a kormányfő.