A luxemburgi székhelyű uniós testület számvevői közleményükben arra is figyelmeztetnek: egyre nagyobb a kockázata annak, hogy további – például a koronavírus-járvány elleni fellépés és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által kiváltott – kifizetési igények miatt hiteleket kell felvenni.
A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy

az unió 2022-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételi tranzakciók hibamentesnek tekinthetők.

Az uniós költségvetésből származó 196 milliárd euró összegű kiadás esetében azonban jelentősen, a 2021-es 3 százalékról 4,2-re nőtt a hibaszint.
A számvevők úgy vélik, hogy a vizsgált kiadások kétharmada magas kockázatú. A jelentés szerint

a kiadásoknál a szabályok és a támogathatósági kritériumok gyakran összetettek, ami növeli a hibák valószínűségét.

A helyreállítási alapból folyósított 46,9 milliárd eurót szabályszerűségi problémák és a tagállami kontrollrendszerekben észlelt hiányosságok érintik.

A becsült hibaszint nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékét jelzi, hanem azt, hogy mekkora a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel.

A számvevők 14 csalásgyanús esetet is feltártak, ezeket jelentették az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amely eddig két vizsgálatot indított meg. Hat esetet az Európai Ügyészséghez (EPPO) is továbbítottak, ez utóbbi három vizsgálatot indított.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásának második éve volt 2022. Az eszköz a világjárvány gazdasági következményeinek enyhítésére létrehozott, 800 milliárd euró költségvetésű uniós csomag legfontosabb eleme. Az RRF keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2022-ben 13 alkalommal folyósítottak vissza nem térítendő támogatást 11 tagállamnak, összesen 46,9 milliárd euró értékben.
A számvevők megállapították, hogy

az RRF 13 támogatáskifizetéséből 11 esetében szabályszerűségi problémák merültek fel, mivel a vizsgált 281 mérföldkőből és célból 15 vagy nem teljesült kielégítően, vagy nem felelt meg a támogathatósági feltételeknek.

A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor az intézkedések és a kapcsolódó mérföldkövek vagy célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága.

Az uniós adósság 2022-ben 236,7 milliárd euróról 344,3 milliárdra ugrott, főként a Next Generation EU eszköz új, 96,9 milliárd euró összegű hitelfelvételei miatt.

Az uniós költségvetésre nézve csak az eszköz adóssága hordoz kamatkockázatot. A kapcsolódó hitelfelvételi költségek az emelkedő kamatlábak miatt 2022-ben jelentősen megnőttek. A számvevők arra is rámutatnak, hogy a magas inflációs ráták visszatérése is jelentős költségvetési vonzattal jár.

Az Európai Bizottság inflációs előrejelzései alapján – becslésük szerint – az uniós költségvetés 2023-ra elveszítheti vásárlóerejének közel 10 százalékát.

Tavaly év végén az uniós költségvetés potenciális jövőbeni kötelezettségeknek való kitettsége 248,3 milliárd euró volt a 2021. évi 204,9 milliárdhoz képest. A növekedés egy része az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak tudható be, amely 2022-ben 2021-hez képest több mint kétszeresére nőtt, 16 milliárd euróra, szemben az előző évi 7 milliárddal. A számvevők megjegyezték, hogy egy további 18 milliárd eurós összeg, amelyet tavaly év végén hagytak jóvá, még jelentősen növelni fogja ezt a kitettséget a jövőbeni uniós költségvetések tekintetében – idézte a közleményt a Magyar Távirati Iroda.