Nincs kormányváltó hangulat Né­met­országban – összegezte a választói felméréseket három nappal a német parlamenti választások előtt tegnapi budapesti előadásában az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet projektvezetője. Thomas Petersen szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyosan marad az országot 2013 óta irányító, Angela Merkel kancellár vezette, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD alkotta nagykoalíció. A budapesti német nagykövetségen tartott rendezvényen a szakértő hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a választási kampány unalmas volt. Sőt, szerinte 72 órával a szavazás előtt még „minden mozgásban van”. A kereszténypártok, a CDU/CSU fölényes első helyéhez nem fér kétség, mint ahogy ahhoz sem, hogy a jelenlegi nagykoalíciós partner SPD nagy lemaradással a második helyen végez. Szavaiból kitűnt, hogy a tényleges versengés a harmadik helyért folyik a parlamentbe négy év után minden valószínűség szerint visszakerülő liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt között. Az intézet szerint az FDP „hajszállal” előzi meg a konzervatívaktól erősen jobbra elhelyezkedő AfD-t, míg a két pártot a támogatottság sorrendjében a Baloldal pártja és a Zöldek követik. A szakértő szerint rendkívül nehéz megjósolni, hogy Németországban milyen koalíció alakul. A negyedik kormányfői mandátuma előtt álló Angela Merkel hivatalban maradásához nem fér kétség, azonban a koalíciós paletta felettébb széles. Ez magában foglalja a jelenlegi nagykoalíció esetleges folytatódását, mint ahogy azt is, hogy a CDU/CSU az FDP-vel vagy épp a Zöldekkel alakít kormányt. De nem kizárt az sem, hogy először a háború óta három pártból álló koalíció jön létre. A projektvezető szerint a választói hangulat nyugodt, a szavazók „díjazzák” az erős gazdasággal párosuló stabilitást. Ebből a szempontból jelentősen megváltozott a helyzet a menekültválság „csúcspontja”, óta, akkor ugyanis az embereket rendkívüli módon aggasztotta az országba érkezett mintegy 1 millió menekült. Az aggódók aránya ma alig haladja meg a 25 százalékot. Mint ahogy a választók mindössze 19 százaléka van most azon a véleményen, hogy a vasárnapi választás „sorsdöntő” lesz, szemben például a 2005-ös választásokkal, amikor a megkérdezettek 47 százaléka gondolta ezt. MTI