Hat állami finanszírozású romániai felsőoktatási intézmény 1127 diákját szólította meg az a felmérés, amely az ernyőszóval iskolai csalásnak nevezett jelenség típusok szerinti megoszlását és gyakoriságát mérte hazai egyetemi hallgatók körében. A felmérés nem érintette a különböző romániai magánegyetemeket. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) részéről Gabriel Bădescu, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar munkatársa vett részt a tanulmány elkészítésében. [caption id="attachment_61038" align="aligncenter" width="620"] Illusztráció: cbc.ca[/caption] A BBTE kommunikáció és PR-irodája által közzétett ismertető szerint a kérdőív huszonkét iskolaicsalás-típust sorakoztatott fel: (1, 2) más helyett megírni / mással megíratni a zárthelyi dolgozatot; (3, 4) információt szerezni/szolgáltatni zárthelyi dolgozat írása közben; (5) nem engedélyezett anyagok felhasználása zárthelyi dolgozat írása közben; (6, 7) zárthelyi dolgozattal kapcsolatos információk kiszivárogtatása/fogadása a dolgozat írását megelőzően; (8) több tantárgyból ugyanazt a házi dolgozatot benyújtani; (9) felkínálni másoknak, hogy lemásolják a házi dolgozatod; (10) lemásolni valakinek a házi dolgozatát; (11) kiegészíteni valakinek a házi dolgozatát; (12) megkérni valakit, hogy kiegészítse a házi dolgozatod; (13) segítséget kérni/nyújtani a személyre szabott feladatok elvégzésénél; (14, 15) hivatkozás nélkül átemelni/parafrazálni valakinek a szellemi tulajdonát; (16) olyan hivatkozási listát közölni, melynek bizonyos tételeit nem olvasta a dolgozatszerző; (17) hivatkozásokat hamisítani, gyártani; (18) információkat és eredményeket hamisítani; (19) hamis ürüggyel késni óráról; (20) kárt tenni mások munkájában; (21) gátolni másokat a forrásokhoz való hozzáférésben; (22) nem jelenteni azt, ha másokat csaláson érsz. A megkérdezett diákok 95 százaléka vallotta azt, hogy egyetemi évei során legalább egy alkalommal elkövette a fenti kihágások valamelyikét. Noha a főleg nyugat-európai, ázsiai és amerikai diákok körében végzett korábbi kutatások átlagosan 70 százalék körülire becsülik ugyanezt az arányt, a szerzők szerint nincs okunk azt feltételezni, hogy a romániai egyetemi hallgatók több kihágást követnének el külföldi társaiknál. Állításuk szerint a közel 20 százaléknyi különbség egyebek mellett abból adódhat, hogy míg a témában végzett korábbi kutatások jellemzően csak egy bizonyos képzési területre vagy diszciplínára összpontosítottak, addig jelen kutatás számos oktatási területet átfog. Ha azonban csalástípusonként, tehát finomabb bontásban hasonlítjuk össze a hazai és a külföldi eredményeket (ezek között igen kevés a kelet-európai, dél-amerikai vagy afrikai kutatás), meglepő eredményekre jutunk. Míg átlagosan a külföldi diákok 84,8 százaléka vallotta azt, hogy zárthelyi dolgozat írása során másolt társaitól, addig itthon az arány csak 68,2 százalékra tehető. A külföldi diákoknak átlagosan 55,3 százaléka nyújtotta be sajátjaként valaki másnak a munkáját, a romániai diákoknak csak 30,6 százaléka tette ugyanezt. A külföldi diákoknak átlagosan 85,9 százaléka ismerte be, hogy valamelyik társa közreműködött házi dolgozata megírásában, a hazai diákoknak mindössze 70,3 százaléka vallotta ugyanezt. A külföldi diákoknak átlagosan 9,7 százaléka nyújtotta be ugyanazt a házi dolgozatot két vagy több tantárgyból, a romániai diákok körében viszont jóval nagyobbnak, mintegy 33,9 százalékosnak bizonyult ez az arány. A tanulmány további izgalmas elemzéseket és adatokat tartalmaz az iskolai csalás hazai motivációs hátterével, a kihágások fajtáinak diákok körében történő megítélésével, valamint a különböző csalástípusok gyakoriságával kapcsolatban. HN-információ