A külügyminisztérium tegnap bekérette a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet adott a România Liberă című központi napilapnak. A külügy szerint nyilatkozataival a nagykövet ismét arról tett bizonyságot, hogy a magyar fél nem tartja tiszteletben a kétoldalú kapcsolatok általános keretét. [caption id="attachment_8890" align="aligncenter" width="417"] Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. „Elfogadhatatlan” kijelentések[/caption] [dropcap]K[/dropcap]ülügyi közlemény szerint tegnap reggel Nagy Károly Zoltán első beosztottat kérették be, ugyanis a nagykövet jelenleg szabadságát tölti. A külügyminisztérium szerint a megbeszélésen a román fél kifejtette határozott egyet nem értését azzal, amit a magyar nagykövet a román–magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott. Zákonyi: Románia a schengeni csatlakozásra vár, ami késik A jobboldali ellenzékhez közel álló lap által tegnap közölt interjúban Zákonyi Botond egyebek mellett kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik „elegendő jóindulat” a román fél részéről. Példaként említette a Szeged–Arad gázvezeték befejezését úgy, hogy mindkét irányba lehessen gázt szállítani rajta, jelenleg ugyanis csak Magyarország felől lehet megtenni azt Románia felé. „Várjuk, hogy a román hatóságok is biztosítsák a feltételeket a fordított irányú szállítás érdekében” – mondta a nagykövet. Emellett szóvá tette a határon áthaladó tíz út összekapcsolását, amely késik. A nagykövet szerint ezeknek az utaknak az összekapcsolása fontos lenne, de Románia csak a schengeni övezethez való csatlakozása után akarja megnyitni azokat az utakat a forgalom előtt állandó jelleggel, ez pedig elhúzódhat. A nagykövet egyebek mellett egy kérdésre válaszolva elmondta: nem az ő dolga azt állítani, hogy a román kormány elutasítja az együttműködést Magyarországgal, de a magyar félnek az a benyomása, hogy a román kormány visszafelé tesz lépéseket. Hiányosságok a nyelvi jogok gyakorlása terén A magyar nagykövetet megkérdezték az Orbán Viktor Facebook-oldalán közölt, Tus­vá­nyoson készült képekről is, amelyekről Zákonyi kijelentette: nem lehet a két ország közötti problémát gyártani abból, hogy valaki történelmi jelképeket árul kitűzőkön, és ennek semmi köze a jó együttműködéshez. Zákonyi felemlegette a magyar nyelvi jogokban fennálló hiányosságokat, például a közintézményekben a nyelvhasználatot, amelyet elmondása szerint személyesen ellenőrzött le. Problémaként említette a visszaszolgáltatások ügyét is. Az autonómiával kapcsolatos kérdésre Zákonyi azt mondta, az nagyon komplex kérdés, és nehéz megjósolni, hogy mikor lesz a székelyföldi autonómia képviselőinek elég érve ahhoz, hogy a román politikusokat meggyőzzék. „Akkor kapnak autonómiát, amikor autonóm emberként viselkednek. Amikor már ne kell támogatás, pénz a központból” – mondta. Külügy: a magyar fél sarkít és általánosít A külügyminisztérium szerint ez az interjú ismételten bizonyítja, hogy a magyar fél nem tartja tiszteletben a kétoldalú kapcsolatok általános keretét és annak politikai-jogi alapjait, vagyis a magyar–román alapszerződést és a stratégiai partnerségről szóló, 2002-es megállapodást. Bukarest szerint a nagykövet kijelentései Victor Pontáról elfogadhatatlanok és tiszteletlenek. Az interjúban a nagykövet felidézte, hogy Ponta többször bírálta Orbán Viktort, akit folyamatosan nacionalistának és Európa-ellenesnek tüntetett fel. Ponta a baloldali, európai „jóságos Victor” szerepét akarta eljátszani Európában a „rossz Viktorral” szemben – magyarázta a nagykövet. A külügy sérelmezte, hogy a nagykövet nem tett említést a romániai A1-es és a magyarországi M43-as autópálya összekötéséről, a nemrég rendezett átadáson maga Ponta is részt vett, ezáltal is hangsúlyozva, hogy Románia fontosságot tulajdonít az ilyen infrastrukturális beruházásoknak. A román fél a tíz, helyi érdekeltségű, határon áthaladó útnak a forgalom előtti megnyitása ügyében úgy véli: határátkelők létesítése túl nagy beruházás lenne ahhoz képest, hogy ezeknek az utaknak a gazdasági jelentősége kicsi, ugyanis csak a személyszállításra és a legfeljebb 3,5 tonna súlyú gépkocsik áthaladására használhatnák. A román fél szerint az Arad–Szeged gázvezeték befejezése érdekében „szoros együttműködés” van a két fél között.