Sürgősségi rendelettel módosította hétfőn a kormány a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy megakadályozza azoknak a bűncselekményeknek az elévülését, amelyekben büntetőeljárás indult. A sürgősségi beavatkozást egy múlt heti alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, amely – a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva – alaptörvénybe ütközőnek minősítette a Btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint fontos volt, hogy a Btk. kiigazítása még az alkotmánybírósági döntés hatálybalépése – az indoklással ellátott határozat közzététele – előtt megtörténjen, különben olyan jéghézag keletkezett volna, amelyre hivatkozva rengeteg büntetőper vádlottja megúszta volna a felelősségre vonást. Korábban a Legfőbb Ügyészség is felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírósági döntés súlyos bűncselekmények miatt indult – nagy médiavisszhangot keltő – büntetőperek százait érinti. Az 5–10 év közötti szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények általános elévülési határideje nyolc év, márpedig az adócsalás, kiskorúak bántalmazása, korrupciós bűncselekmények vagy emberkereskedelem felderítése és bizonyítása időigényes feladat, amely szükségessé teszi az elévülési határidő megszakítását – érvelt a vádhatóság. A vitatott Btk.-cikkelyt hétfőn úgy módosította a kormány, hogy „megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal vagy vádlottal is közölni kell”. A kormány beavatkozása a büntetőjogba egyébként azért aggályos, mert 2019-ben – az akkori szociáldemokrata kormányt támadó Klaus Johannis kezdeményezésére – a választók érvényes és eredményes (véleménynyilvánító) népszavazáson fejezték ki egyetértésüket azzal, hogy a kormány nem módosíthatja sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését. Predoiu szerint azonban a sürgősségi kormányrendelet nem töröl el bűncselekményeket, nem növeli vagy csökkenti a büntetési tételeket és nem szervezi át az igazságszolgáltatást, tehát teljes összhangban áll azzal a népakarattal, amely az akkori – a sajtó által „korrupcióellenesnek” nevezett – népszavazást sikerre vitte. A kormányt egyébként éppen az alkotmánybíróság „biztatta” arra, hogy ne várja meg a határozat indoklásának közzétételét és hatálybalépését, hanem még előtte igazítsa ki a Btk.-t, elkerülendő a joghézag kialakulását.

MTI