Migrációs politika – közös és ütköző álláspontok
Európában közeledünk az ésszerű migrációs politikához és intézkedésekhez – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozóján, Varsóban. Beata Szydlo lengyel kormányfő azt hangsúlyozta: fontos, hogy az európai menekültügyi rendszer figyelembe vegye az európai uniós tagállamok adottságait. Eközben Ausztria értelmezési vitába keveredett az Unióval kétezer migráns elutasításának ügyében.
[caption id="attachment_46961" align="aligncenter" width="600"] Bohuslav Sobotka cseh, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel
és Robert Fico szlovák miniszterelnök Fotó: MTI[/caption] Magyarország nem enged Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. Az ország képes bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar–szerb határon – jelezte Orbán Viktor a V4-országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökeinek tárgyalásán, ahol azt javasolta kollégáinak: „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az ésszerű migránspolitika mellett!”. A Magyarországon most hatályba lépett megszigorított jogi határzárról azt mondta, az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják, ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket. A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben „iszonyatos összegeket” költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyáltalán nem járult hozzá. A magyar kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a V4-ek már nem a kérelmezők pozíciójában vannak, a gazdasági számok ugyanis világosan mutatják: Európa legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, amely nem elvesz, hanem hozzátesz az Unió erejéhez, amely nélkül nem is lenne gazdasági növekedés – vagy csak nagyon szerény – az EU-ban. Beata Szydlo lengyel kormányfő a migrációt illetően azt hangsúlyozta: fontos, hogy az EU átfogó politikát folytasson e téren, az európai menekültügyi rendszer pedig a tagállamok álláspontját, adottságait vegye figyelembe. Fontosnak nevezte „a tagállamok közötti valódi kompromisszum” és az államok számára „kölönösen érzékeny területek” figyelembe vételét. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba. Ausztria nemet mond 2000 menekültre Ausztria nem akar menekülteket fogadni az áttelepítési program keretein belül, Christian Kern osztrák kancellár levélben kérte az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésére. 2015-ben arról született uniós megállapodás, hogy a migrációs nyomásnak kitett országokból 160 ezer menekültet osztanak el az uniós tagállamok között. Eddig 15 ezer embert telepítettek át ilyen formában. Ausztriának mintegy kétezer menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból. Az osztrák kancellár szerint azonban az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette. Christian Kern azt közölte: tisztában van vele, hogy igen nehéz lesz minderről Brüsszelt meggyőznie. A kancellár ugyanakkor kiállt amellett, hogy az európai kötelezettségeket komolyan kell venni, hiszen az együttműködésből profitálni is lehet. EB: senki nem vonhatja ki magát Az Európai Bizottság (EB) az osztrák bejelentésre reagálva közölte, Ausztriának eleget kell tennie a kötelezettségeinek, következményei lennének a kilépésnek a menedékkérők áttelepítését célzó uniós programból. Ausztriának eleget kell tennie a tanácsi döntésből eredő jogi kötelezettségeinek és meg kell kezdenie az áthelyezést. Az EB szerint egyetlen ország sem vonhatja ki magát egyoldalúan a 160 ezer menekült áttelepítését célzó megállapodásból, amelyet 2015 szeptemberében fogadott el minősített többségi szavazással az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
és Robert Fico szlovák miniszterelnök Fotó: MTI[/caption] Magyarország nem enged Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. Az ország képes bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar–szerb határon – jelezte Orbán Viktor a V4-országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökeinek tárgyalásán, ahol azt javasolta kollégáinak: „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az ésszerű migránspolitika mellett!”. A Magyarországon most hatályba lépett megszigorított jogi határzárról azt mondta, az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják, ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket. A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben „iszonyatos összegeket” költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyáltalán nem járult hozzá. A magyar kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a V4-ek már nem a kérelmezők pozíciójában vannak, a gazdasági számok ugyanis világosan mutatják: Európa legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, amely nem elvesz, hanem hozzátesz az Unió erejéhez, amely nélkül nem is lenne gazdasági növekedés – vagy csak nagyon szerény – az EU-ban. Beata Szydlo lengyel kormányfő a migrációt illetően azt hangsúlyozta: fontos, hogy az EU átfogó politikát folytasson e téren, az európai menekültügyi rendszer pedig a tagállamok álláspontját, adottságait vegye figyelembe. Fontosnak nevezte „a tagállamok közötti valódi kompromisszum” és az államok számára „kölönösen érzékeny területek” figyelembe vételét. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba. Ausztria nemet mond 2000 menekültre Ausztria nem akar menekülteket fogadni az áttelepítési program keretein belül, Christian Kern osztrák kancellár levélben kérte az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésére. 2015-ben arról született uniós megállapodás, hogy a migrációs nyomásnak kitett országokból 160 ezer menekültet osztanak el az uniós tagállamok között. Eddig 15 ezer embert telepítettek át ilyen formában. Ausztriának mintegy kétezer menekültet kellene befogadnia Görögországból és Olaszországból. Az osztrák kancellár szerint azonban az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette. Christian Kern azt közölte: tisztában van vele, hogy igen nehéz lesz minderről Brüsszelt meggyőznie. A kancellár ugyanakkor kiállt amellett, hogy az európai kötelezettségeket komolyan kell venni, hiszen az együttműködésből profitálni is lehet. EB: senki nem vonhatja ki magát Az Európai Bizottság (EB) az osztrák bejelentésre reagálva közölte, Ausztriának eleget kell tennie a kötelezettségeinek, következményei lennének a kilépésnek a menedékkérők áttelepítését célzó uniós programból. Ausztriának eleget kell tennie a tanácsi döntésből eredő jogi kötelezettségeinek és meg kell kezdenie az áthelyezést. Az EB szerint egyetlen ország sem vonhatja ki magát egyoldalúan a 160 ezer menekült áttelepítését célzó megállapodásból, amelyet 2015 szeptemberében fogadott el minősített többségi szavazással az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.