Budapesten egyeztetett Teodor Meleşcanu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. A román diplomácia vezetője „egy folyamat első lépéseként” tekint a találkozóra, és azt nyilatkozta, azt szeretnék, hogy a román–magyar kapcsolatok példaértékűvé váljanak a régió más országai számára. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a jó állam- és kormányközi kapcsolatok záloga a párbeszéd. [caption id="attachment_45195" align="aligncenter" width="600"] Teodor Meleşcanu és Szijjártó Péter. Külügyminiszteri egyeztetés[/caption] Budapestre látogatott tegnap Teodor Meleşcanu külügyminiszter. A magyar fél kezdeményezte találkozón Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott, illetve – első román miniszterként – beszédet mondott a magyar nagyköveti értekezleten. Meleşcanu budapesti hivatalos látogatásának programján a Magyarországon élő romániai közösségek képviselőivel való találkozó is szerepelt. Meleşcanu: nyílt közeledés Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón a román külügyminiszter elmondta: beszélgetésük során nem kerülték el azokat a témákat sem, amelyek kapcsán „ellentmondó” álláspontot képvisel a két ország. „Abban egyeztünk meg, hogy a hangsúlyt azokra a témákra helyezzük, amelyek hozzájárulhatnak a két ország közötti kapcsolat javításához” – közölte Meleşcanu. Hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. Továbbá felvetette, hogy együttes magyar–román kormányülést kellene tartani. Mint mondta, a megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek azoknak a témáknak, amelyeket illetően az álláspontjuk közel áll egymáshoz, így kedvező hatással lehetnek a kapcsolatépítésre. Ugyanakkor nem hagyták ki azokat a kérdéseket sem, amelyekben az álláspontok távoliak – fűzte hozzá. A román tárcavezető kiemelte a rendszeres konzultáció jelentőségét a visegrádi országok és Románia között azokban a témákban, amelyek fontosak ezeknek az országoknak. Úgy látja, magyar kollégájával lényeges lépést tettek ma, és ez nem az utolsó, hanem az első lépés abban a folyamatban, amely a kapcsolatok példaértékűvé válásához vezet. Ősszel pedig várják Szijjártó Pétert Bukarestbe, hogy előadást tartson a román nagyköveteknek – mondta. Kérdésre válaszolva közölte: nem akarja kommentálni azt a döntést, hogy magyar diplomaták tavaly decemberben nem vehettek részt a román nemzeti ünnepségeken, de biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten. Szijjártó: bizalmat építeni „Jó állam- és kormányközi kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség” – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a találkozó után. A magyar tárcavezető kiemelte: párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Közös sikerek és bizalom kell ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani – magyarázta. Hozzátette: azt ugyanis senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak. Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország talán legérzékenyebb kétoldalú kapcsolatrendszere a magyar–román, így mindig óvatosan kell hozzáállni kérdésekhez. Ezért a legjobb, ha „az egyszerűséget választjuk az okoskodás helyett”, és a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz „trükkök és túlbonyolítás helyett”. Ez azt jelenti, hogy ha jó a kapcsolat Magyarország és Románia között, a kormányok között, az jó minden románnak és magyarnak, függetlenül attól, hogy melyik ország területén él – mondta. A magyar külügyminiszter közölte: a megbeszélés előtt egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és az általa elmondott érzékeny kérdéseket felvetette román kollégájának, hogy együtt dolgozzanak a megoldáson. Nem helyes a sajtó előtt kibeszélni ezeket az ügyeket, hiszen az csökkentené a megoldás esélyét – vélekedett. A magyar tárcavezető hangsúlyozta: fontos, hogy semmilyen politikai vagy jogi törekvést ne használhasson senki arra, hogy egy nemzeti közösség tagjait „megfélemlítse, vegzálja”. A két ország közötti összeköttetéseket bővíteni szeretnék, minél több határátlépési lehetőségre van szükség. Ezért tíz olyan határátkelő közül, amelyet csak hétvégén lehet használni, a két legforgalmasabb esetében kidolgozzák a folyamatos nappali nyitvatartás lehetőségének a részleteit. Szólt arról is, hogy bár a két ország gázvezetékrendszere össze van kötve, csak Magyarország felől lehet Románia felé gázt szállítani. Románia ígéretet tett arra, hogy 2020-ra teljes kapacitással működik majd az interkonnektor mindkét irányba. A magyar–román gazdasági együttműködésről szólva közölte: Románia a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, és hogy előrelépést érjenek el a gazdasági kapcsolatokban, az Eximbank 514 millió eurós hitelkeretet nyit a vállalatközi együttműködések ösztönzésére. Kitért arra: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. külföldön először Romániában szerzett tulajdont a megújuló energiatermelési szektorban, és további energiaforrásokba invesztál az országban, valamint jelentős a Mol, az OTP és a Richter romániai tevékenysége is. Megjegyezte: Magyarország és Románia is fontos forrásnak tartja a nukleáris energiát.