Nem kizárólag a védett nagyvadak által okozott anyagi kárt téríti meg az állam az új vadásztörvény elfogadását követően, hanem a sérülést szenvedett emberek kórházi költségeit, sőt a munkaképtelenek kiesett bevételeit is – hangzott el többek közt Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor tegnapi közös csíkszeredai sajtótájékoztatóján. [caption id="attachment_80389" align="aligncenter" width="1000"] Tánczos Barna és Korodi Attila Fotó: László F. Csaba[/caption] Féléves vitát zárt le a képviselőház, amikor elfogadta az RMDSZ javaslatait is beépítő kormányrendeletet, tavasszal még a vadkárok enyhítésének a szándékát sem látták a kormányzó pártnál – mutatott rá a jogszabály elfogadásának előzményeire Korodi Attila. Hozzáfűzte: a jogszabály egyik újdonsága, hogy a megyei önkormányzatok előfinanszírozhatják a kártérítést, ha előtte erről szerződést köt a környezetvédelmi tárcával. Így az érintettek sokkal rövidebb idő alatt kapják meg a kárpótlásukat, a megyei önkormányzatok utólag később megkapják a minisztériumtól az erre a célra fordított összeget. A kártérítés akkor jár, ha valamelyik védett állatfaj egyede okoz kárt vagy támad emberre, azaz medve-, farkas- vagy hiúztámadás esetén. Amennyiben egy szakértőbizottság megállapítja a kártérítés jogosságát, a megyei önkormányzat máris kifizetheti. Korodi kifejtette: azért szerepel a törvényben, hogy a megyei önkormányzatoknak szerződést kell kötniük a szaktárcával, mert így nem kötelező ezt valamennyi megyének megtennie, várhatóan csak a valóban érintett önkormányza­tok fogják megtenni, Hargita és Kovászna megye biztosan. Másik lényeges újdonsága a jogszabálynak, hogy erkölcsi kártérítésre jogosultak azok a családok, amelyek a védett nagyvadak támadása miatt veszítik el egy hozzátartozójukat. Amennyiben az elhunyt dolgozott, akkor a család havonta megkapja az utolsó havi fizetésével megegyező összeget, egészen addig, amíg – ha életben maradt volna – eléri a nyugdíjaskort. Ha az illető épp munkanélküli volt, akkor a minimálbérnek megfelelő összeg jár a veszteséget szenvedett családnak. Tánczos Barna ugyanakkor áttörésnek nevezte az új vadásztörvényt, hangsúlyozta: a kártérítésre vonatkozó valamennyi újítás RMDSZ-javaslat volt. Hozzáfűzte: szintén lényeges eleme az új törvénynek, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdákat ért károk megtérítését is könnyebben elérhetővé tette. Eddig ugyanis a jogszabályok előírták, hogy a gazdák kötelesek megvédeni, bekeríteni saját területüket, ez a kötelezettség azonban most megszűnt. A törvény módosítását követően már csak az a feladat hárul a gazdákra, hogy december 15-ig takarítsák be a terményeiket, illetve kötelességük értesíteni a vadásztársaságokat, ha észreveszik, hogy vadállatok jelentek meg birtokuk közelében. Kiss Előd-Gergely